A Második Reformkor zászlóbontó kongresszusán Vona Gábor kifejtette, hogy nem a rendszerváltás óta, hanem már több mint száz éve vagyunk frusztráltak a történelmi traumáink miatt, mégpedig azért, mert soha nem beszéltek őszintén a magyarokkal, „a politikai vezetőink folyamatosan hamis illúziókba kergettek bennünket”, de ezek az illúziók nem teljesültek, és ez frusztrációt okozott. A pártelnök hozzátette: a „hamis illúzióknak” az a közös gyökere, hogy „azt hisszük, nekünk nincs dolgunk ezzel az egésszel”, „majd a nagy ember megoldja, nekünk semmi más dolgunk nincs, mint követni őt”. Vona Gábor szerint eljutottunk oda, hogy a magyar társadalom jelentős része nem is akar változni.

Változás nélkül nem lehet. Változás nélkül nincs a külvilágban sem változás

– jelentette ki. Arról is beszélt, hogy ma a magyar társadalomnak nincsenek céljai, az utolsó talán az európai uniós csatlakozásunk volt. „Azóta mi a célunk?” – tette fel a kérdést Vona Gábor.

Az ország egyik fele arra vár, hogy a NER örökké létezzen, a másik fele arra, hogy holnap megszűnjön

– jelentette ki, majd hozzátette: ezeken a felszínes politikai célokon túl, ha őszintén feltesszük magunknak a kérdést, hogy mi a célunk, akkor arra nincs válaszunk. „A céltalanság pokol, de ha egy közösségnek van célja, az meg gyógyító erő” – állapította meg Vona Gábor.

„Tartozom két bocsánatkéréssel”

A pártelnök szerint változni kell, de ez nagyon nehéz, mert ha ezt szeretnénk elérni a külvilágban, akkor először magunkban kell változni. Ugyanakkor van olyan cél, amiért érdemes változni, ez szerinte a második reformkor, és ez nem egy hamis illúzió. „Változásra van szükség, ennek a változásnak végre lehet célja, ezért alakultunk párttá. Ezért hoztuk létre ezt a politikai közösséget” – fogalmazott Vona Gábor.

Arról is beszélt, hogy azok, akik a törzsi háború helyett – sorosisták vs. orbánisták – értelmes, konstruktív munkát szeretnének, és a második középkor helyett a második reformkor irányába szeretnének menni; „akik a félelmekbe láncolt Magyarország helyett önszerveződő Magyarországot szeretnének”; akik sem sorosisták, sem orbánisták nem szeretnének lenni; továbbá „akik élni szeretnének, és élni hagyni másokat”, azoknak most már „van egy talpalatnyi föld a lábuk alatt”, amit minél nagyobbá szeretnének tenni, hogy minél többen rá tudjanak állni.

Vona Gábor azt is kifejtette, neki mi a szerepe ebben, elmondta, hogy ő a Második Reformkor politikai közösségének az elnöke, azonban tisztázni kívánta viszonyát a múltjához is. Amikor 2018-ban lemondott és visszavonult, akkor erre három oka volt. Az egyik az volt, hogy megígérte a lemondását, és szereti megtartani a szavát. A másik az volt, hogy látta: jön az ellenzéki összefogás. „És én ebben sem erkölcsileg, sem gyakorlatilag nem akartam részt venni” – jegyezte meg. A harmadik oka volt a legfontosabb: sok kérdőjel volt benne, úgy érezte, hogy nem érti a saját országát, a saját társadalmát, és időre volt szüksége. Maradtak még benne kérdések, de a politizáláshoz vannak kijelentő mondatai.

A kritikákra kitérve elmondta: vannak a magyar társadalomban vele kapcsolatban különféle aggályok és fenntartások. Ezek nagyjából két csoportra oszthatók. „És ezzel kapcsolatban azt hiszem, hogy tartozom két bocsánatkéréssel” – jegyezte meg Vona Gábor.

Vannak olyanok a Magyarországon, akik nem tudják megbocsátani nekem, hogy valaha nemzeti radikális voltam. Ezt már többször megtettem, és most is megteszem, és ha kell, akkor megteszem máskor is. Szeretnék elnézést kérni és bocsánatot kérni azoktól, akiket én valaha bármilyen hovatartozásukban megsértettem vagy megbántottam. Aztán vannak mások, akik meg azt nem tudják megbocsátani, hogy már nem vagyok nemzeti radikális. Ők úgy hiszik, hogy elárultam őket, cserben hagytam őket azzal, hogy egy más értékrendben kezdtem hinni, egy más értékrendért kezdtem el dolgozni, vagy azért, mert lemondtam. Most tőlük is bocsánatot kérek. Ha bárkit én a politikai pályafutásom során, a politikai változásom során megsértettem, megbántottam, és ha úgy érezte, hogy cserben hagytam, tőle is bocsánatot kérek

– hangsúlyozta a régi-új pártelnök.

Azt is mondta, az a dolga most, hogy a jelennel és a jövővel foglalkozzon, és azt próbálják a lehető legjobban a második reformkor felé tolni. Azt is kiemelte, hogy pártja politikai közössége nem róla szól. Noha most még az ő visszatéréséről szólnak a hírek, de

ez tévedés, itt nem csupán arról van szó, hogy Vona Gábor visszatért, hanem arról van szó, hogy a mai nappal egy új politikai alternatíva született.

Ügyek mentén együttműködnek

Pártjával kapcsolatban azt is elmondta, hogy nem pártként tekintenek majd önmagukra, az első helyen az ügyeik lesznek. „Azok az ügyek, amelyekről úgy gondoljuk, hogy a második reformkor felé tudják vinni az országot” – közölte.

Szeretnének kitörni a „szűkre szabott pártszerű működésből”, mert ez nekik „egy kényszerzubbony, egy szükséges rossz”. Nem ideológiák és nem oldalak mentén szeretnének politizálni, de elfogadják, hogy mindegyik ideológiának és mindegyik oldalnak vannak értékei. Ha az ügyeik mentén vagy az ügyeik érdekében együtt kell működniük pártokkal, akkor azt megteszik, legyen szó a DK-ról vagy akár a Fideszről. De egyikkel sem lépnek politikai szövetségre.

Kisebbségek és geopolitika

A kisebbségek helyzetével összefüggésben kifejtette, hogy a 21. században komfortosnak kell érezniük magukat a nemzetben. A cigányságot külön kiemelte: a 21. században a cigánysággal kapcsolatban szerinte már nem elég felzárkóztatásról beszélni. A Második Reformkor célkitűzése, hogy a cigányság kiszabaduljon a politikai karmok közül,

és valóban független tudjon lenni, és jól érezze magát Magyarországon is, ő is úgy érezze, hogy ennek a nemzetnek a része.

Az ország világban való helyéről kifejtette: évezredes a kelet–nyugat játék, most is valamiképpen kelet felé tartunk. A Második Reformkornak nagyon határozott állítása van:

Magyarország a Nyugathoz tartozik, és Magyarország a nyugati szövetségi rendszernek a része.

Kulcsfontosságúnak tartják, hogy Magyarország az Európai Unióval és a NATO-val is helyreállítsa a megromlott kapcsolatokat, a megtört bizalmat. De ez nem jelentheti azt, hogy onnantól kezdve „ilyen Nyugat-rajongásba” vagy „kritikátlan Kelet-gyűlöletbe” megyünk át.

Vona Gábor szerint látni kell reálisan Magyarország geopolitikai helyzetét, lehetőségeit, és azt kell mondani, hogy kulturális értelemben mi vagyunk a legkeletibb nyugati nép, vagy ha valakinek úgy tetszik a legjobban, akkor a legnyugatibb keleti nép.

Itt vagyunk a Kelet és Nyugat határán, a nyugati szövetségi rendszerben, és ebből kell főzni. Aki azt ígéri, hogy a magyar külpolitika bármikor is majd a jövőben egyszerű lesz, az hazudik. A magyar külpolitika mindig nagyon nehéz lesz

– vélekedett Vona Gábor.

Az új párt alelnöke, Pekárné Farkas Emese többek között a Második Reformkor uniós politikáját is kifejtette: álláspontjuk szerint a „Nemzetek Európája” és az „Európai Egyesült Államok” koncepciója mellett szükség van egy „harmadik utas” megközelítésre, vagyis felül kell emelkedni az ideológiai korlátokon, mert érdek- és értékközösség van az európai országok között, a vitákat le kell folytatni, de nem kell félni a sokszínűségtől, az ugyanis nem gyengeség, hanem éppen ebben rejlik az erő, illetve a sokszínűségben rejlik az egység.

Úgy hívják: reformkoriság

Mint arról beszámoltunk, a Második Reformkor indulását bejelentő videóban új pártja hitvallásáról Vona Gábor kifejtette:

A második reformkorért nem ideológiai ketrecekben, nem oldalak mentén lehet tenni, hanem ezek felett állva, ezeken túllépve, elismerve azt, hogy minden ideológiának és minden oldalnak vannak értékei, de arra, amire szükség van, ezek felett áll. Ezért mi nem ideológiák mentén, nem oldalak mentén gondolkodunk, hanem egy politikai szemlélet mentén. Ennek nevet is adtunk, úgy hívjuk, hogy reformkoriság.

Továbbá elmondta: látva a hazai politika kiúttalanságát, a kormánypártok egyre erőszakosabb rendszerépítését és az ellenzéki pártok tanácstalanságát, nem maradt más, mint hogy közösségüknek, amelyik politikai identitással rendelkezik, ki kell lépnie a civil közélet keretei közül, és be kell lépnie a pártpolitikába.

A visszatérő politikus azt is kijelentette, hogy senkivel nem fognak együttműködni a jelenlegi politikai paletta pártjai közül. Az új pártnak a weboldalán megnevezték a Második Reformkor vezetőit, illetve azt is felsorolták, hogy milyen ügyek mentén terveznek politizálni: fiatalok életkezdése, egészségügyi prevenció, óvodai ellátás, családi vállalkozások, munkavállalói jogok, online népszavazás, pártmentes önkormányzatiság, herbál elleni harc, élelmiszer-ellátás és mezőgazdaság.

Vona Gábor nemrégiben interjút adott az Indexnek új könyvével kapcsolatban, amely Mondj igent az emberre címmel jelent meg. Miután kivonult a pártpolitikából, többször is azt nyilatkozta, hogy több kérdése van, mint válasza, márpedig egy politikusnak nem kérdőjelek vannak a mondatai végén. Elárulta, hogy a következő könyve Magyarországról fog szólni. A kérdésre, hogy Magyarországról válaszai vagy szintén kérdései lesznek, azt válaszolta:

Jó az, ha maradnak kérdések. Ha bárki azt gondolja, hogy neki már nincs kérdése, azt én óvatosan kezelem. Vannak még kérdéseim, de úgy érzem, hogy van mondanivalóm, amit kijelentő módban is meg tudok fogalmazni.

Szükség van egy újabb pártra?

A Republikon Intézet vezetője lapunknak elemezte Vona Gábor új pártjának lehetőségeit.

A Mi Hazánk Mozgalom és a Kutyapárt is hasonló, kint is vagyunk, bent is vagyunk projektet visz, nem teljesen sikertelenül. A Fidesz masszívan tartja a saját bázisát, onnan nem látom, hogy leszakadnának szavazók. A kutatások alapján a nem Fideszben gondolkodó, de bizonytalan szavazók inkább azt szeretnék, ha egységes, a győzelem reményét megjelenítő erősebb párt vagy pártok szövetsége jönne létre, nem egy sokadik párt

– fogalmazott Horn Gábor az Indexnek.

A politikai elemző, Nagy Attila Tibor szerint nem azzal van a baj, hogy kevés a párt, ellenkezőleg: túl sok párt van a Fidesz–KDNP-n túli oldalon.

Azzal, hogy a Második Reformkor nem kíván ideológiailag állást foglalni, eleve lemond arról, hogy tömegével támogatókat szerezzen az ideológiailag elkötelezett, a más pártokhoz szorosabban kötődő választópolgárok körében. Mintha a bizonytalanokhoz vagy a pártot nem választókhoz szólna a politikába visszatért Vona, ezt már nagyon sokan megpróbálták az elmúlt 33 évben, kevés eredménnyel

– vélekedett az elemző.

Azt is hozzátette, hogy szerinte Vona Gábor új pártja jelenleg Orbán Viktornak és a Fidesznek segít, mert megalakulásával tovább darabolja a Fidesszel szembeni ellenzéki politikai piacot. „Ha nem sikerült tömegével új, eddig nem szavazókat bevonnia az új pártnak, az ellenzéki torta továbbszeletelődik, ahelyett hogy inkább a koncentráció felé indulnának el a folyamatok. Emellett az új párt azt is üzeni, hogy az ellenzéken belül teljes a zűrzavar – hiszen egyre több és több párt alakul –, ehhez képest ott van a stabil és erős Fidesz–KDNP” – nyilatkozta Nagy Attila Tibor az Indexnek.

Új arcokat hoznának a közéletbe

Az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Vona Gábor azt mondta: a 2024-es európai parlamenti választáson elindulnak, de az önkormányzatin nem, mert úgy gondolják, hogy a pártoknak nem lenne helye az önkormányzatokban, azokat meg kell hagyni a helyi civil szervezeteknek.

A régi-új pártelnök szerint Magyarországon nem a jobb- és baloldal között van törésvonal, hanem „a politikát eluraló törzsi viszálykodás és aközött, ami efölé tud emelkedni. Mi ennek a politikai szemléletét szeretnénk megjeleníteni a magyar közéletben” – tette hozzá. Korábbi kijelentését pontosította, politikai pártként nem lépnek szövetségre senkivel, de a közös ügyeket és a közös gondolkodást keresik, ügyek mentén bárkivel hajlandók együttműködni.

Vona Gábor hangsúlyozta: a Második Reformkor nem a Jobbik utódpártja, tagjaik jelentős része fiatal, új arcokat hoznának a közéletbe, a párt személyzeti politikáját nem volt jobbikosokra szeretné alapozni.

(Borítókép: Vona Gábor. Fotó: Trenka Attila  / Index)