A Kibeszélő vendége Thürmer Gyula, az apropót pedig az szolgáltatta, hogy újabb könyve jelent meg a NATO-ról és benne a magyar tagság eredményeiről. Emellett érintettük a terjeszkedő amerikai imperializmust, a gyarmattá züllesztett balkáni államokat, valamint azt is, miért volt elkerülhetetlen Oroszország háborúja Ukrajna ellen.
A beszélgetést az új könyvvel kezdtük, amely a NATO-tagságunk szűk negyedszázadáról szól, és azt abból a szempontból értékeli, hogy vajon megérte-e a csatlakozás. Van a könyvecskében néhány sommás megállapítás, ilyen például az is, hogy
míg a NATO támadó jellegű katonai tömb, addig ennek korabeli szocialista megfelelője, a Varsói Szerződés (VSZ) soha senkit nem Támadott meg.
A kérdésre, hogy akkor minek minősíthető 1968-ban a prágai tavasz eltiprása, amikor a VSZ erői közösen vonultak be az akkori Csehszlovákiába, és „tettek rendet”, a Munkáspárt elnöke azt mondta, a VSZ-tagállamok csapatai kétoldalú kérésre vonultak be.
Thürmer szerint a kelet-európai, egykori szocialista országok történelmi hibát követtek el a rendszerváltáskor, amikor az 1990 utáni években nem tartották meg semlegességüket, hiszen már nem voltak tagjai a VSZ-nek – és a NATO-tagság a láthatáron sem volt. Ehhez hozzátette még, hogy Magyarország esetében Antall Józsefék, majd Horn Gyuláék, bár bátran hangoztatták, mégis föladták 1956 egyik legfontosabb célkitűzését, a semlegességet.
Az is felmerült, hogy ki és miért sorvasztotta el az 1989-ben 150 ezres magyar honvédséget, és apasztotta létszámát 30 ezresre. Thürmer Gyula úgy véli, a NATO feltett célja volt, hogy a csatlakozó kelet-európai országokban – bármi áron – le kell építeni a Szovjetunióban végzett tisztikart.
A pártelnök felemlegette, hogy bár ők már 1995-ben népszavazást kezdeményeztek a NATO-csatlakozás kérdésében, a magyar parlament ezt mindenféle jogi csűréssel-csavarral megakadályozta, majd idővel azt a népszavazást már simán átengedték, amelyet a kormány indított útjára.
Thürmer Gyula szerint a II. világháború után
a Németországban és több más európai államban maradt amerikai fegyveres erőket nyugodtan nevezhetjük megszálló erőknek, hiszen korábban a nálunk állomásozott szovjet erőkről is ezt állították.
A hidegháborút követő évtizedek nyertese az amerikai hadiipar, hiszen Kelet-Európában mindenhol leváltják a korábbi szovjet rendszereket, és amerikai fegyvereket vásárolnak. A rendszerváltás után lecsupaszított kelet-európai hadseregekből mára egy békefenntartásra alkalmas erő maradt csak.
Thürmer Gyula szerint egyoldalú történetmesélés, ha az 1999-es koszovói háború esetén történt amerikai beavatkozást jogszerűnek ismerjük el. A pártelnök szerint a szerb–koszovói háborúban a koszovóiakat senki nem akarta lemészárolni, annak ellenére, hogy elhangzott, évekkel korábban ugyancsak a szerb hadsereg lőtt több ezer muzulmán férfit tömegsírokba Srebrenicánál, és azt a világ – szégyenszemre – nem tudta megakadályozni. A pártelnök szerint Koszovó ma már csak egy gyarmat.
Korábban a most elszakadt keleti ukrán régiók – Donyeck és Luhanszk – is orosz többségűek voltak, ha nem is súrlódásmentesen, de együtt éltek az ukránokkal, azonban a Munkáspárt elnöke szerint a Zelenszkijjel hatalomra került vezetés egyértelműen
nacionalista, fasiszta beállítottságú, hiszen a mai napig a hitleri eszméket vallja magáénak.
Ennek része például a pártelnök szerint az elnyomó kisebbségi politika, ami a kárpátaljai magyarokat is sújtja. (Ezzel kapcsolatban olvassa el cikkünket, amelyben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és kabinetje éppen azt jelenti be, hogy az EU-csatlakozás érdekében már tárgyalna az ukrajnai magyarokat is hátrányosan érintő nyelvtörvényről.)
Kissé az orosz propagandát idézi a pártelnök megállapítása, miszerint ezt a háborút Amerika gerjesztette, bár elismeri, hogy a támadó fél Oroszország volt. Azonban Thürmer szerint ha ezt az oroszok nem lépik meg 2022 februárjában, akkor az ukránok azon nyomban megindulnak ellenük.
A pártelnök szerint a rendezéshez csak a mielőbbi, előfeltételek nélküli tárgyalások megkezdése vezethet, minden érintett fél részvételével, ott azonban nem lehet rögtön azt követelni, hogy az oroszok csak úgy vonuljanak ki. Olyan megállapodásra kell jutni, amelynek eredményeként egyik fél sem érzi magát fenyegetettnek. Ha ilyen nem lesz, akkor csak átmeneti tűzszünetek sorát éljük meg, a konfliktus pedig elhúzódik – tette hozzá a Munkáspárt vezetője, aki biztonsági okokra hivatkozva nem volt hajlandó beszélni pártja taglétszámáról.
Végül elhangzott, hogy a Munkáspárt indul a 2024-es önkormányzati és európai parlamenti választásokon is.
A műsorban szó volt még arról, hogy
(Borítókép: Thürmer Gyula. Fotó: Hartl Nagy Tamás / Index)