Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter kedden Brüsszelben tárgyalt Roberta Metsolával, az Európai Parlament elnökével.
Mint ahogy arról korábban az Index is beszámolt, Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter és Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter szeptember 6-án Elisa Ferreira, Johannes Hahn és Maros Sefcovic uniós biztosokkal tárgyalt Brüsszelben az európai uniós forrásokról és az Erasmus-programról.
Bóka János beszélt arról, hogy a magyar kormány továbbra is nyitott a tárgyalásra az uniós forrásokról, és erre egy konkrét tervet is felvázolt az uniós biztosoknak.
A miniszter kedden a Facebook-oldalán azt posztolta, hogy a „jól működő Európai Unióhoz együttműködő intézményekre van szükség”. Bóka János ugyanis ismét Brüsszelben volt, ahol találkozott Roberta Metsola EP-elnökkel is.
A mai találkozón bemutattam a magyar elnökség formálódó prioritásait. Biztosítottam az Európai Parlament elnökét, hogy Magyarország az elnökségre készülve együttműködésre törekszik az európai intézményekkel
– írta.
Navracsics Tibor elmondta, bíznak abban, hogy az Erasmus-ösztöndíjakról tudják rendezni a vitás kérdéseket még az ősszel. Beszélt arról is, miért álltak távol eddig az álláspontok.
Amiben nem értettünk egyet, hogy az uniós pénzek védelmére hivatott jogi eszköz használható-e olyan esetben is, amikor valójában európai uniós pénzek felhasználásáról nincsen szó. Vagyis egy általános szabályozást kell nekünk az Európai Bizottság kívánságára bevezetni, olyan esetben is, amikor az uniós pénzek a közelben sincsenek
– mondta.
Bóka János a tárgyalásokkal kapcsolatban azt mondta el, konkrét javaslatot tettek arra, hogy a tárgyalásokat milyen struktúrában, tematikában folytassák azért, hogy az eddigieknél gyorsabb legyen azok üteme.
Bóka szerint az jelentősen felgyorsíthatja a tárgyalási folyamatot, hogy a kormány vállalta, hogy megkezdik a politikai kérdések feldolgozását.
A miniszter azt is kifejtette, hogy amikor összeférhetetlenségi szabályokról egyeztetnek, értelmezhető a pénzügyi érdekek védelme, lehet értelmes politikai vitát folytatni, és olyan szabályozásban megállapodni, ami elfogadható.
Amikor viszont olyan elvárások fogalmazódnak meg, amelyek „az unió pénzügyi érdekeinek védelmén túlmutatnak”, például a közérdekű vagyonkezelő alapítványi rendszer létjogosultságát kérdőjelezik meg, akkor nehezebbé válnak a tárgyalások, mert nem ugyanarról beszélnek.