Mint ismert, az Európai Unió Tanácsa 2022. december 15-i hatállyal megtiltotta a szerződéskötést az alapítványi formában működő magyarországi egyetemekkel minden Horizont-alapból finanszírozott pályázati struktúra esetében.

A döntés elméletileg a december 15. előtt elnyert pályázati programokat nem érinthetné hátrányosan, de Kemenesi Gábor ezt másképp tapasztalja.

A virológus a Népszavának beszélt arról, hogy már ma is akadoznak a Horizont Európa kutatási és innovációs programjai. Mint mondta, legutóbb egy olyan rovarok által terjesztett betegségekkel foglalkozó nemzetközi hálózati programból rakták ki őket egyik pillanatról a másikra, amely még tavaly december 15-e előtt indult.

Kemenesi arra is felhívta a figyelmet, a programokból való kizárás nemcsak azt jelenti, hogy nem érkezik pénz az uniótól, hanem a már meglévő vagy épülőben lévő nemzetközi együttműködésben is rendkívüli károkat okoz. Hozzátette, hogy a kutatók hivatalos tájékoztatást vagy jogi segítség hiányában azt sem tudják, kihez vagy milyen formában fordulhatnának jogorvoslatért.

Példaként megemlítette, hogy a Brexit után kizárták a programok a brit tudósokat is, és az Egyesült Királyságnak és az uniónak csak a napokban sikerült megállapodniuk arról, hogy a brit kutatók újra részt vehessenek az együttműködésben.

Kemenesi Gábor szerint azonban míg a briteknél gyakran jelent meg a tudományos folyóiratokban olyan cikk, amely felhívta a közvélemény és a döntéshozók figyelmét a tarthatatlan állapotra, addig „Magyarországon csend van, olyan mintha ez a probléma nem érdekelne senkit” – tette hozzá a virológus.

Óriási összegekről van szó

A G7 gyűjtése alapján a Horizont Európa programból bő másfél év alatt összesen 60,6 millió euró érkezett Magyarországra, és kétszáz megállapodást írtak alá magyar kutatókkal, de még az alapítványi egyetemekre is 10 millió euró fölötti összeg érkezett.

A magyar tudományos közösség kitiltása az uniós finanszírozású pályázatokból olyan, mintha lekapcsolnák Magyarországot az európai mobilhálózatról. Azaz sokkal nehezebb kommunikálni kifelé és minket is problémásabb felhívni. Ezzel óriási »ütést« kapott a hazai tudomány, az elmúlt évtized egyik legnagyobb tudományos krízisét éljük

– mondta Kemenesi Gábor.

A virológus szerint sürgősen rendezni kellene ezt a helyzetet, ahogy az a britek esetében is történt. Úgy látja, mindkét félnek érdeke, hogy ez a helyzet minél gyorsabban megoldódjon, „a tudományt nem áldozhatjuk fel politikai viták oltárán” – jelentette ki.