Törvénymódosítást vagy a Kúria világos útmutatását szorgalmazzák szakértők az internetes csalások, illetve azok banki kárpótlásának ügyében. Az MNB jelentése szerint a kétlépcsős azonosítás ellenére a bankkártyával összefüggő csalások száma több mint 70 százalékkal nőtt az elmúlt időszakban.
„2023. augusztus 10-én meghirdettem a Facebook Marketplace-n egy ruhát 4000 Ft-ért” – nyilatkozta az Indexnek M. Eszter, akinek Messengeren rögtön válaszolt is egy nő. A „vevő” e-mailen küldött egy linket Eszternek, ahol – állítása szerint – meg tudja majd adni az adatokat a ruha feladásához. Az ismeretlen nő még egy valós miskolci lakcímet is elküldött, ahová a csomagot kellett volna küldeni.
Jóhiszeműen megnyitottam a linket, ami a Foxpost oldalára hasonlító weblapra vitt, de akkor nem gondoltam, hogy ez egy hamis oldal
– mondta az Indexnek a 25 éves hölgy, aki akkor nem is sejtette, hogy hamarosan kiberbűnözők áldozata lesz.
„A hamis Foxpost-weblapon meg kellett adnom a vásárló által elindított összeg megszerzéséhez a szükséges bankkártyaadatokat. Sajnos nekem ekkor nem jutott eszembe, hogy ehhez a bankszámlaszám megadása elégséges lett volna. Az oldal azt írta, ahhoz, hogy megkapjam a pénzt, be kell lépnem az internetbankba, és átirányított az OTP oldalára, ami – mint később kiderült – szintén hamis volt” – mesélte Eszter.
Nem sokkal később a számlán lévő 160 ezer forint eltűnt, sőt a kiberbűnözők az oldalon rögtön egy 950 ezer forintos személyi kölcsönt is megigényeltek az OTP-től, amit a bank jóvá is hagyott. A 25 éves budapesti hölgy vesszőfutása azonban ezzel nem ért véget: egy teljesen ismeretlen nő, K. Pálné utalt a számlájára 445 ezer forintot. (Az ismeretlen hölgy valószínűleg szintén áldozat lehet, aki most saját pénzét követeli vissza Eszteren.)
A számlán lévő több mint másfél millió forint percek alatt eltűnt, hiába hívta Eszter a bank ügyfélszolgálatát.
Az OTP szerint M. Eszter gondatlansága kárt okozott a banknak. „Úgy döntöttek, hogy a személyi hitelt nem engedik el, hanem vissza kell fizetnem. Vagy egy összegben a 950 ezer forintot, vagy részletekben csaknem 1.8 milliót” – mondta a 25 éves hölgy, aki hozzátette, hogy az OTP szeptember 19-ig adott határidőt neki. Ha nem fizet, a pénzintézet pert indít ellene.
Küzdök az igazamért, ha kell, akkor minden fórumot megjárok, mert kétségbeejtően igazságtalannak érzem a bank reakcióját
– nyilatkozta M. Eszter.
„A banknak több csatornán keresztül is tudomására jutott az ilyen típusú adathalászat” – informálta az Indexet az OTP Bank. Mint írták:
a bank a honlapján közzéteszi és folyamatosan frissíti az adathalászat módszereit és az azzal szemben védekezések módját, így többek között információt szolgáltat a visszaélési lehetőségek felismeréséhez, az áldozattá válás elkerülése érdekében.
Az OTP ezenfelül különböző médiafelületeken hívja fel az ügyfelek figyelmét az adathalászat veszélyeire, valamint 100 ezer példányban helyeztek ki szórólapokat a bankfiókokba.
Az internetes adathalászat egyre nagyobb problémát jelent az online kereskedelemben. Mint arról korábban beszámoltunk, a vinted.hu portál felhasználói közül júliusig 226 feljelentés érkezett. Akkor a rendőrség úgy nyilatkozott, hogy volt, akitől a kiberbűnözők csupán 10 ezer forintot, de akadtak olyanok is, akinek a számlájáról több tízmillió forintot emeltek le.
Szerettünk volna tájékoztatást kérni az újabb eljárásokról is, de az ORFK Kommunikációs Szolgálata írásban arról értesítette szerkesztőségünket, hogy a „nyomozás érdekére való tekintettel nem áll módjukban bővebb tájékoztatást adni”.
Több neve elhallgatását kérő szakember is nyilatkozott az Indexnek. Szerintük nehéz pontosan belőni, hogy mennyi bankkártya, utalással kapcsolatos és internetbanki csalás történik. Az biztos, hogy egyre több bejelentést kapnak a pénzintézetek az ilyen jellegű bűncselekményekről. Nem ritka, hogy az internetes csalók egyik számláról a másikra utalgatják a pénzeket, mielőtt végleg nyomuk veszne.
A szakértők szerint a törvényhozásnak is lépnie kellene. Szerintük biztonságosabb, ha nagy pénzforgalmú webáruházak és szolgáltatók az „elszámolóház" intézményét iktatnák be az eladó és a vevő közé.
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy mind az eladó, mind a vevő az elszámolóházzal tranzaktál.
A Kúria iránymutatását vagy a pénzforgalmi törvény módosítását javasolja Ződi Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Információs Társadalom Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa is.
Az MNB júniusban publikálta a 2022-es számokat. A jegybank jelentése szerint a kétlépcsős azonosítás ellenére a bankkártyával összefüggő csalások száma több mint 70 százalékkal nőtt. Holott a kétlépcsős azonosítás bevezetésétől mindenki éppen az ellenkezőjében reménykedett.
A jelentés szerint a kétlépcsős azonosításhoz a csalók is alkalmazkodtak, és pszichológiai manipulációval, legtöbbször telefonon csalják ki a bankkártyaadatokat.
Ez azért is hatalmas probléma, mert a telefonon kicsalt adatok esetén a bankok legtöbbször ezt súlyos gondatlanságnak tekintik, és nem fizetnek kompenzációt
– írta Ződi Zsolt.
Az NKE főmunkatársa szerint káosz és mellébeszélés uralja a kárpótlás témáját, vagyis hogy mikor kaphat kompenzációt a banktól az ügyfél az internetes csalások esetén.
Szerinte van esély arra – amennyiben bizonyítható –, hogy az ügyfél nem csinált valami ordító butaságot, a bank visszafizesse az összeget. Ződi Zsolt szerint a legjobb az lenne, ha a pénzforgalmi törvény módosításával vagy egy kúriai döntéssel világos iránymutatás történne. Az NKE főmunkatársa szerint azt kellene kimondani, hogy mikor kaphatja vissza az ügyfél a pénzét, és mikor nem.