A szerdai, tragédiába torkolló esztergomi robbantással kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy pontosan mi a megfelelő eljárás a terrorelhárítók részéről egy ilyen kiélezett helyzetben, milyen előkészületeknek kell eleget tenniük, és pontosan milyen feladatokat kell ellátniuk. Az Index most mindezt egy csokorba gyűjtötte, hogy átlátható legyen, hiszen a megannyi apró mozzanat közül akár csak egy félrecsúszása is életekbe kerülhet.
Az esztergomi robbantás egy családi háznál történt. Az épülethez a robbanás előtt a rendőrök és a tűzoltók is kivonultak intézkedni. A helyszínt maszkos és fegyveres rendvédelmi dolgozók, mentősök, katonák és rendőrök lepték el, és megjelent Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ főigazgatója is.
A robbanás következtében a TEK egyik munkatársa életét vesztette, több rendőr, valamint tűzoltó megsérült, közülük négyen súlyosan, heten könnyebben, civil személy nincs köztük. Vélhetően gázpalack robbant fel, melynek következtében az elkövető is meghalt.
A családi házban élő férfi még napközben kezdett el fenyegetőzni robbantással, és az esti órákban váltotta be a fenyegetését. A robbantás előtt – az ilyenkor szokásos eljárásrend szerint – a TEK érkezett a helyszínre. A TEK felszámolóegységével érkező túsztárgyaló próbálta meggyőzni az egyre agresszívabb férfit, hogy hagyjon fel a szándékával, ám nem járt sikerrel.
A helyszínen nyilatkozó környékbeliek, illetve a robbantó ismerősei is agresszív „őrültként” jellemezték a férfit, vélhetően ezért küldték a terrorelhárítókat tárgyalni. Az elkövető egyébként meg nem erősített információk szerint tetemes adósságot halmozott fel.
A rendőri egységek és a túsztárgyaló pszichológus 4 és fél órán keresztül tárgyaltak vele.
Végül a férfi csapdába csalta a rendőröket, az előre benzinnel fellocsolt lakást felgyújtotta, és amikor a TEK-esek bementek, megnyitotta a gázpalackokat.
Úgy tudni, hogy a rendőr, aki életét vesztette (valamint rajta kívül több sérült is), a TEK munkatársa lehetett. Ha ez igaz, akkor ő lehet a TEK első olyan halottja, aki éles műveletben halt meg.
A terrorcselekmény felszámolásakor a Nemzeti Jogszabálytár vonatkozó előírásai szerint haladéktalanul értesíteni kell a Terrorelhárítási Központot (TEK) – a katasztrófavédelem és a mentők mellett –, és megérkezésükig megkezdeni a tárgyalást.
A terrorcselekmény erőszakos eszközökkel való felszámolására a TEK állománya jogosult,
de ha a helyzet a kiérkezésük előtt elfajulna, a halaszthatatlan beavatkozást más szervek is elvégezhetik (a BVOP Biztonsági Szolgálat, Központi Támogató Főosztály, Műveleti Osztályának munkatársai, illetve a speciális feladatra kiképzett műveleti egységek).
Túsztárgyaláskor a műveleti egységek tagjainak és a túsztárgyalók kiértesítése után
be kell kérni az elkövető (és a túszok) igazgatási, reintegrációs és egészségügyi anyagát,
biztosítani és körülzárni az esemény helyszínét, valamint kiüríteni a közelében lévő helyiségeket és szabaddá tenni a közlekedési utakat.
A TEK embereinek a terrorcselekmény megelőzése érdekében a következő feladatokat kell elvégezni:
Az elkövető belső helyiségből (ez esetben a szoba, ahol tartózkodott) való kitörésének (vagy ebben az esetben a terrorcselekmény, a robbantás végrehajtásának) megakadályozásakor az elkövetővel való kapcsolatfelvételre, felkérésre, meggyőzésre, a tárgyalás kezdeményezésére ideális esetben az alábbiaknak kell eleget tenni az illetékes szervnek:
Pontosan nem tudjuk, hogy milyen részletességgel tartották be a helyszínre érkező szervek az előírásokat, ahogy arra sincs garancia, hogy a tragédia nem következik be, ha minden egyes pontot kipipáltak a terrorcselekmény elhárítására tett kísérletkor.
Az Index korábban interjút készített Végh József túsztárgyalóval, aki a magyar kriminalisztika egyik legkomolyabb túszejtésében is részt vett, és nyugdíjas korában sikeresen szerelte le a Széna téri túszejtőt 2007-ben.
(Borítókép: Rendőr egy robbantás helyszínén Esztergom külterületén 2023. szeptember 20-án. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)