A már megszokott módon, péntek reggel jelentkezett Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió reggeli műsorában. A kormányfő többek között beszélt a nyugdíjemelésről, az orosz–ukrán háborúról, az uniós pénzekről és az inflációról is. A magyar miniszterelnök utóbbiról elmondta, hogy a jegybank bicskája beletört ebbe a küzdelembe.
Első pillantásra az ember azt mondhatná, hogy nem engedhetjük meg magunknak ezt a nyugdíjemelést. Ha kellő távolságból nézünk a költségvetésre, mindig hiányra tervezünk – mondta Orbán Viktor a Kossuth rádió péntek reggeli adásában. A miniszterelnök hozzátette, hogy ezt már a kommunista rendszerben tönkretették, és azóta így van Magyarországon.
A miniszterelnök hozzátette, a kormány feladata az, hogy időnként lehetetlen dolgokra vállalkozzon, ezért döntöttek a nyugdíjkorrekció mellett. „Háború ide, háború oda, ezt vállalta a kormány” – fogalmazott. A mostani emelés – mint mondta, beleépül a nyugdíjba januártól.
Orbán Viktor elmondta, hogy egy darabig a hagyományos ösvényen haladt a kormány az infláció kezelését illetően, azonban „be kellett látni, hogy ez így nem fog menni”.
A jegybanknak beletört a bicskája az infláció elleni küzdelembe
– fogalmazott. Elmondása szerint azonban ez nem a jegybank hibája, mert az infláció már nem csak egy kis ágacska, amit le lehet bicskával nyesni. Fává nőtt, ahhoz pedig fejsze kell, ami csak a magyar kormánynak van. „Sanyargatni kezdtük a multikat, megfogtuk a fülüket. Rendet akartunk rakni, amit a világ nem szívesen látott” – vélekedett Orbán Viktor, aki szerint sikerrel jártak.
Tíz százalék alatti inflációnk lesz az év végéig
– jelentette ki a kormányfő, hozzátéve, hogy úgy látja, már szeptemberben jobban nőttek a bérek, mint az árak. „Megindult a növekedés, láttam gazdasági előrejelzéseket, melyek szerint könnyen lehet, hogy jövőre Magyarországon lesz a legnagyobb gazdasági növekedés. Megvan a remény, hogy 2024 a gazdasági növekedés visszaépítésének éve lesz” – mondta.
A háborúval kapcsolatban a miniszterelnök elmondta, hogy továbbra is úgy véli, „ez nem a mi háborúnk, ez egy szláv testvérháború. Az az érdekünk, hogy ezt a konfliktust elszigeteljük, a nyugatiak pedig azt mondták, ki kell azt terjeszteni” – magyarázta a kormányfő, aki szerint „be lehet szállni egy háborúba, ha meg tudod mondani, mi a célod. Ha erre nem tudsz válaszolni, akkor ne háborúzz, mert akkor úgy halnak meg a katonák, hogy a politika nem tud elszámolni az emberéletekkel”.
Egyre nagyobb a kockázat, hogy egyre modernebb fegyvereket vetnek be, amikkel akár minket is elérhetnek
– vélekedett Orbán Viktor. Szerinte „a magyaroknak a háborúval kapcsolatban is igazuk lett”.
Ukrajna Európai Unióba való csatlakozásáról is szó esett. A miniszterelnök kijelentései alapján egyelőre nem támogatja a szomszédos ország felvételét az unióba. „Úgy felvenni valakit, hogy nem tudjuk a paramétereit, az példátlan lenne” – fogalmazott a kormányfő.
Ezzel összefüggésben az Ukrajnának szánt pénzügyi támogatásokról is szót ejtettek. Orbán Viktor szerint az unióban is hiány van. Hogy pénzt adjunk Ukrajnának, többet kell befizetnünk, így kevesebbet kapunk – vélekedett. Mint fogalmazott, Brüsszel azt mondja, vegyünk fel hitelt. „Ezt én már megéltem a szocializmusban” – mondta, emlékeztetve, hogy akkoriban mindenki hitelt vett fel, és nagyon nehezen rendezték a pénzügyi helyzetet.
Tudjuk, hogy az ukránok az unokáinknak sem tudják visszafizetni a hitelt
– jegyezte meg a miniszterelnök, aki azt is elképzelhetőnek tartja, hogy már Ukrajnában vannak a nekünk járó uniós források.
Időhúzás megy, Brüsszel 3 milliárd euróval tartozik Magyarországnak. Ez 1200 milliárd forint, ami jelentős summa
– fogalmazott Orbán Viktor. Mint magyarázta, „most kilenc kérdést kaptunk tőlük, ezekben vannak olyanok, amihez nincs közük. Minden vállalást teljesítettünk, kínban fogant kifogásokkal élnek.”
Orbán Viktor úgy látja, „a brüsszeli bürokraták a lengyel választásokra várnak. Bal oldali kormányt akarnak Lengyelországban.” Szerinte most a lengyel népnek komoly dilemmákkal kell megküzdenie, mivel ha a konzervatív kormány marad hatalmon, „akkor Brüsszelnek kell engednie, nem nekünk”.
„A migrációs paktum egy hátrafelé tett lépés. Vannak közvetlen fenyegetések, de vannak állandó veszélyek, a migráció ilyen” – vélekedett a magyar kormányfő. Az adásban kitért arra is, hogy szerinte ezzel a kihívással nem tud mit kezdeni az EU.
A migráció rossz dolog, bűnözéssel, terrorizmussal jár. Ez tény. Erőszak, együttélési képtelenség, ezeket el akarjuk kerülni
– jegyezte meg a miniszterelnök, aki szerint „eddig meg tudtuk védeni magunkat a migrációtól”. Ugyanakkor elmondta, hogy a baloldal migrációpárti, ők kint megszavazzák a migrációt kezelni célzó indítványokat, amikről itthon nem nagyon szeretnek beszélni.
Orbán Viktor kiemelte: „Csak olyan embert engedj be, aki előzetes kérelmet nyújtott be. Ha előbb beengeded őket, nem tudod őket kitessékelni. Ez egyszerre könnyű és nehéz.”
Nemet kell mondani, és akkor nincsenek emberi tragédiák, nem fulladnak bele a vízbe. Nem a bajt kell idehozni, a segítséget kell odavinni
– jelentette ki a kormányfő, hozzátéve, hogy „a Száhel-övezetben készek vagyunk segíteni a helyzet stabilizálásában”.
A migrációs paktummal kapcsolatban elmondta, az nem volt meglepő számára, hogy Németország támogatja azt, azonban a szlovákok „átállása” meglepte. „Ők a szomszédjaink, ők egy józan nép” – jelentette ki. A csehekkel kapcsolatban azonban azt mondta, „bekötötték lovaikat az égő istállóba”, ami miatt meg is orroltak rá.
(Borítókép: Orbán Viktor 2023. július 14-én. Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI)