Az utóbbi években is volt már néhány olyan eset, amikor gombamérgezés okozta egy-egy magyar ember halálát. Az egyik ilyen haláleset ügyében pár hete történt vádemelés.

Zacher Gábor most a hazipatika.com-nak azt mondta:  mivel egyre több ember él itthon a szegénységi küszöb környékén, ezért sokan úgy próbálnak meg némi pluszbevételhez jutni, hogy kijárnak az erdőbe gombát gyűjteni, majd eladják azt. 

Ez egy társadalmi probléma, amely miatt megnövekedhet a gombamérgezések előfordulása

– fogalmazott a toxikológus, hozzátéve: a törvényi előírások szerint egyetlen személy alkalmanként legfeljebb két kilogramm gombát szedhet a hazai erdőkben, és ezt érdemes is betartani.

Kitért arra is: fontos, hogy az eladott/elajándékozott gombákat gombaszakellenőr is jóváhagyja, a gombamérgezéses esetek hátterében ugyanis általában a figyelmetlenség vagy a gombafajták megkülönböztetéséhez szükséges kellő ismeretek hiánya áll. Mint mondta, a különösen veszélyes toxin az amanitin, amely számos gombafajban jelen van, ezek közül is talán a gyilkos galóca a legismertebb.

Hozzátette, a gombák amanitintartalma időben is változó, és megfigyelhető egy trend, hogy háromévente nagyon megemelkedik. Ez pedig a halálozási adatokat is érinti, ezekben az években ugyanis jóval többen halnak bele ilyen típusú gombamérgezésekbe, mint máskor.

A gyilkos galóca okozta mérgezés tünetei többnyire késleltetve, 12–16 óra elteltével jelentkeznek. Csillapíthatatlan hányás, híg hasmenés, illetve ezek nyomán kiszáradás, izomgörcsök lépnek fel az érintetteknél. Ezután látszólag javulni kezd az állapotuk, de rövidesen fokozódó sárgaságot tapasztalnak a májkárosodás következtében. Végül a májsejtek nagymértékű pusztulása és a párhuzamosan zajló vesekárosodás halált okozhat. „Mire a heves szervezeti reakció kialakul, sok esetben már visszafordíthatatlanok a károsodások” – hangsúlyozta dr. Zacher Gábor.