A napokban jelenik meg Szikinger István ügyvéd, alkotmányjogász és Tasnádi Péter közös könyve, amelyben a rendszerváltás utáni időszak legfelkavaróbb ügyeit láttatják a vádlottak padjáról, valamint a védő szemszögéből. A szerzőpáros nem titkolt célja, hogy ismert ügyeken keresztül mutassanak rá a magyar igazságszolgáltatás gyenge pontjaira.
„A magyar igazságszolgáltatás buktatóiról és az igazságtalanságokról szól ez a könyv” – mondja Szikinger István ügyvéd, alkotmányjogász. Hozzáteszi: nem elméleti jogászkodással és szociológiai elemzésekkel, hanem konkrét történetek mentén mutatják be, hogyan is működik a magyar igazságszolgáltatás gépezete. Ilyen például Tasnádi Péter esete, amelyet már egyetemen tanítanak joghallgatóknak, vagy Szikinger István saját története, amikor a bíró a valósággal ellentétesen értelmezte egy tanú vallomását, méltatlan helyzetbe keverve ezzel az ügyvédet.
2009-ben egy veszprémi lokálban szíven szúrták Marian Cozma román kézilabdázót, valamint megsebesítették két – segítségére siető – klubtársát is. Az eset hatalmas felzúdulást keltett a magyar és a nemzetközi közvéleményben egyaránt.
A Cozma-ügy egyik vádlottja, Sztojka Iván első fokon úgy kapott 20 évet, hogy nem vett részt a késelésben és nem is helyeselte azt
– mondja Szikinger István, aki emlékeztetett arra, hogy éppen Sztojka Iván hívott segítséget, azt üvöltözve: Gyertek, mert Csoki megbolondult. „Se bűnsegéd, se elkövető nem lehetett, mégis elítélték Sztojkát” – állítja az ügyvéd, aki szerint a felhergelt közvélemény komoly nyomást gyakorolt a bíróságra és morális pánikot idézett elő.
Szikinger István szerint az igazságszolgáltatásban nincs „piros telefon”, amelyen keresztül a kormányzat részéről bárki is befolyásolni próbálná a bíróságok munkáját.
„Az a szélsőséges kiszolgáltatottság és az a direkt kapcsolat, amit az emberek feltételeznek, általában nem létezik, ugyanakkor mégis van egy elvárásrendszer, ami cselekvésre kényszeríti a nyomozókat, az ügyészeket és a bírókat is” – állítja a jogász, aki hozzáteszi: a társadalmi nyomás – akármennyire is tagadják – létezik. Ennek a pressziónak talán a legjobb példája a móri mészárlás ügye, amelyben nem tudták elfogadni, hogy nincsenek gyanúsítottak. A végén jogerősen egy ártatlan személyt ítéltek el, meghurcolva őt a közvélemény előtt.
„Már több évtizede járok bíróságra, így kialakult bennem egy kép” – közli a 73 éves Tasnádi Péter, aki ellen jelenleg is két büntetőügy van folyamatban.
Az egyik már hét éve tart, és még elsőfokú ítélet sincs az ügyben
– állítja a „Nagyfőnök”, aki a magyar igazságszolgáltatás működését illetően borúlátóbb, mint Szikinger ügyvéd úr. Mint mondja: a hét év alatt három bírót bíztak meg az ügye tárgyalásával. Tasnádi Péter korábban egy szervezett bűnözési ügyben került a vádlottak padjára. Az eljárás során a törvény egyik megalkotója adott egy 13 oldalas szakvéleményt, amelyben megállapította: Tasnádi Péter esetében nem áll fenn a szervezett bűnözés esete. A bíró ezt teljesen figyelmen kívül hagyta.
„Hallgatom a másodfokú ítéletet, és bizony nem volt mindegy, hogy már csak fél évet vagy két és fél évet kell rácsok mögött töltenem a továbbiakban” – emlékszik vissza az estre Tasnádi Péter, akinek az ügye végül a Kúriához került, ahol enyhébb ítéletet kapott.
A Budaházy-ügyben azonban a szerzőpáros nem volt egy véleményen. Mint ismeretes az ügyészség terrorizmussal vádolta meg a szélsőséges nézeteiről ismert Budaházy Györgyöt, akit 2022-ben első fokon 17 évre ítéltek, majd idén márciusban a Fővárosi Ítélőtábla 6 évre enyhítette a büntetését. Végül áprilisban Novák Katalin köztársasági elnök kegyelemben részesítette Budaházy Györgyöt.
„Hallom, hogy a Fővárosi Ítélőtáblán elkezdték énekelni a Szózatot, a bíróság tagjai és a jelenlévők azon tanakodtak, hogy ők is felállva énekeljenek-e! Mi ez, cirkusz? Az ilyen bírók csicskák!” – fogalmazza meg kissé nyersen véleményét Tasnádi Péter. „Ezek az emberek robbantottak és terrorizáltak másokat” – teszi hozzá a 73 éves üzletember.
„Ezek az emberek nem terroristák!” replikáz az ügyvéd, aki szerint Budaházy csapata minden akcióját úgy hajtotta végre, hogy személyi sérülés nem történjen. „Magyarország egy boldog ország, hogy ilyen terroristái vannak" – teszi hozzá Szikinger István.
Ha én tettem volna ilyeneket a műanyag lakat is rám rohadt volna a börtönben
– vág vissza az üzletember, aki szerint politikai alku lehet Budaházyék szabadon bocsátása mögött.
Szikinger István A maffia ügyvédje című könyvet mindazoknak ajánlja, akik érdeklődnek a sajtóban is nagy port felvert ügyek, valamint a mögöttük lévő jogi kérdések iránt. „Én kötelező olvasmányként adnám a magyar bíróknak, az igazságszolgáltatásban dolgozó személyeknek, az ügyészeknek, a büntetés-végrehajtás dolgozóinak és a rendőröknek is” – teszi hozzá Tasnádi Péter.
(Borítókép: Tasnádi Péter és Szikinger István. Fotó: Papajcsik Péter / Index)