Novák Katalin díszvacsorát rendezett az idei magyar Nobel-díjasok, Karikó Katalin, valamint Krausz Ferenc tiszteletére. A köztársasági elnök beszédében elmondta, valami olyan történt velünk, aminek minden jóérzésű magyar tud örülni. A két Nobel-díjas is felszólalt.
Karikó Katalin és kutatótársa, Drew Weissman az mRNS-oltóanyagok kifejlesztéséért orvosi, míg Krausz Ferenc és társai, Pierre Agostini, valamint Anne L'Huillier fizikai Nobel-díjat kapott az attoszekundumos fizika területének megalapításáért és az elektronok kutatásáért. A Karikó Katalinnal készült interjúnkat itt olvashatja.
Novák Katalin a díszvacsorán mondott beszédét azzal kezdte, hogy két magyart is köszönthetnek a tudósóriások között, Karikó Katalint, valamint Krauszt Ferencet.
Lehetünk-e büszkék mások tehetségére, küzdelmére, sikerére? Miért érzünk büszkeséget? Nem mi tanultunk akkor is, amikor mások játszottak, szórakoztak, nem mi gondolkodtunk szakadatlanul a lehetetlennek tűnő problémákon, nem mi küzdöttünk meg a kételkedőkkel, és nem a mi családunk szenvedte meg hivatásunk szenvedélyes szeretetét. Nem mi tudtunk úgy is magyarok maradni, hogy távol kerültünk szeretett hazánktól. Büszkék vagyunk, mert két újabb Nobel-díjunk van
– fogalmazott Novák Katalin.
A köztársasági elnök hangsúlyozta, a siker azért is a miénk, mert Karikó Katalin és Krausz Ferenc hozzánk tartoznak, ahogy mi is hozzájuk, magyarságukat mindig vállalják, majd hozzátette: végre valami olyan történt velünk, aminek minden jóérzésű magyar tud örülni, ilyen volt Ferenc pápa látogatása, a focisiker, valamint a Nobel-díjasok eredményei is.
Novák Katalin szerint azért is vagyunk kiváltságosak, mert mi láthatjuk legközelebbről azt a két embert, akik feljutottak a tudományok csúcsára.
Mi a magyar recept titka? – tette fel a kérdést Novák Katalin, a válasza: különleges bölcsőbe születtünk, megkaptuk a magyar nyelvet, a magyar észjárást, belenevelődünk a magyar kultúrába, hitbe, szabadságszeretetbe, ez az örökség inspirál, találékonyságra késztet. Ezek jó alapként erőforrásul szolgálhattak a Nobel-díjas tudósoknak is.
Novák Katalin kiemelte, a kivételes képességű oktatók az iskolákban azok, akik észrevétlenül is magasságokba tudják repíteni a tehetséges fiatalokat, ők adnak lendületet, kezdőlökést, amely nélkül nincs elindulás, ezért
minden helyzetben fontos, hogy megbecsülje őket a nemzet.
A köztársasági elnök végül azt kívánta a két Nobel-díjasnak, hogy legyenek olyan pillanataik a mostani sűrű időszak alatt és után, amikor tudnak a családdal feltöltődni és az unokáikkal együtt lenni.
Karikó Katalin azzal kezdte, hogy ilyen ünnepségben soha nem volt része,
a gondolatok, amik eszembe jutnak, hogy hogy kerülök ide a kisújszállási nádfedeles vályogházból, ahol nagyon sok minden nem volt, de a boldogság szigete volt.
A kutató kiemelte, a szüleitől megtanulta, hogy a kemény munka része az életnek, megemlítette azt is, hogy gimnazistaévei alatt a hentesüzletben segített. Karikó Katalin hangsúlyozta a tanárok jelentőségét is, fontosnak nevezte, hogy olyan társak vették körül, akik formálták. Úgy gondolja, hogy 14 éves korunkig a szülők, az egymáshoz való viszonyuk, a barátok és a tanárok alakítanak minket.
Amikor azt mondták róla, hogy sikertelen, akkor nagyon sikeresnek érezte magát, mert a kísérletei egyre jobbak lettek. Amikor megtudta, hogy Nobel-díjat kap, az első mondata az volt, hogy hogyne lepődött volna meg, tíz évvel ezelőtt éppen ilyenkor rúgták ki az állásából.
Krausz Ferenc szerint „egy finom vacsora után, mélybe zuhant vérnyomással kiállni az ország élen járó elméi elé igen komoly kihívás”. A kutató azzal folytatta, hogy minden kihívás esetében a legfontosabb a helyes kérdés megtalálása.
Krausz Ferenc kifejtette, közismert, hogy a magyar emberek átlagéletkora 5-6 évvel rövidebb a nyugati országokban élőknél, az egészséges életévek tekintetében ugyanekkora a lemaradásunk. Ez többek között azt jelenti, hogy az egészségügyi ellátórendszerre súlyos pluszteher nehezedik, ez és a munkaerőpiaci tényező évente sok száz milliárdjába kerül a gazdaságnak.
Hatása a behúzott kézifékhez hasonlítható az élvonalhoz való felzárkózásban
– mutatott rá a kutató.
A Nobel-díjas tudós elmondta, az ok nem maga a betegség, hanem sokkal inkább az, hogy legtöbb esetben csak előrehaladott állapotban sikerül diagnosztizálni. Korai észleléssel gyökeresen változhatna a helyzet, ez rendszeres szűréssel lehetséges.
„Ezt régóta tudják a szakemberek, miért nem tesszük?” – tette fel a kérdést, a válasza: nincs olyan diagnosztikai eljárás, ami megbízható védelmet nyújtana, és mindemellett megfizethető is. Azt remélik, hogy találtak egy olyan eljárást, amely képes ezeket a feltételeket kielégíteni. Módszerük a rák, az anyagcserezavarok, valamint bizonyos szívbetegségek észlelésében is segít.
Krausz Ferenc végül felolvasta egy székesfehérvári, nyolcadik osztályos tanuló levelét, aki fizikus szeretne lenni, de eddig mindenki megpróbálta lebeszélni róla. A diák az országon belül bárhova elutazott volna, hogy kezet foghasson a tudóssal. Krausz Ferenc végül felhívta a színpadra a diákot, kezet fogtak egymással, majd a Nobel-díjas kutató azt üzente, hogy „ne hagyd magad eltéríteni, járd az utadat. Tegyünk meg mindent ezen generáció érdekében, mert ez Magyarország jövője.”
(Borítókép: Novák Katalin. Fotó: Papajcsik Péter / Index)