Abban bízunk, hogy a magyarok lelkesedése az Egyesült Államokba tett látogatás iránt az ESTA-eljárásban bekövetkezett változás ellenére is megmarad – közölte az Index megkeresésére az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetsége. A beutazási feltételek szigorítása után ugyanakkor a gyakorlati példák azt mutatják, jóval több időbe és pénzbe kerül az „amerikai álom”, annak legalábbis mindenképp, akinek visszatérően lenne dolga a tengerentúlon.
Negyven ország vesz részt az Amerikai Egyesült Államok vízummentességi programjában, amely lehetővé teszi, hogy állampolgáraik akár turisztikai, akár üzleti céllal legfeljebb 90 napot tölthessenek az USA-ban. Ehhez az érintetteknek mindössze az úgynevezett elektronikus utazási engedélyre (ESTA, Electronic System for Travel Authorization) van szükségük. Ám augusztus 1-jén a részt vevő nemzetek közül egyedül Magyarországra vonatkozóan olyan szigorítás lépett életbe, amelynek értelmében az ESTA érvényességi ideje azonnali hatállyal kettőről egy évre csökkent, ráadásul most már az is csak egyszeri látogatást tesz lehetővé.
Az amerikai nagykövetség, a US Embassy ezt akkor azzal indokolta, hogy eddig százezres nagyságrendben állított ki útlevelet a magyar kormány az egyszerűsített honosítási program részeként, szigorú ellenőrzés nélkül. David Pressman, az USA budapesti nagykövete a Politicónak azt mondta, a problémát már évekkel ezelőtt jelezték a magyar kormánynak, érdemi lépések azonban azóta sem történtek az ügyben.
Két és fél hónappal a bejelentést követően annak jártunk utána, az intézkedés mennyiben befolyásolta a kiutazási kedvet, kérdéseinkkel a nagykövetséghez fordultunk.
Abban bízunk, hogy a magyarok lelkesedése az Egyesült Államokba tett látogatás iránt az ESTA-eljárásban bekövetkezett változás ellenére is megmarad, mivel a két ország közötti utazás a kétoldalú kapcsolataink középpontjában áll. Továbbra is szívesen látjuk a törvényes magyar látogatókat, akik kulturális, oktatási, üzleti és diplomáciai kapcsolataink fontos részét képezik
– reagált az Index megkeresésére az amerikai nagykövetség. Megjegyezték, hogy az ESTA-kérelmekkel kapcsolatos konkrét adatok nem nyilvánosak, a nem bevándorlók körében vezetett havi vízumkiadási statisztika viszont segíti az eligazodást, ez az adathalmaz pedig szabadon hozzáférhető.
A szeptemberi statisztika még nem érhető el, de az augusztusi kimutatásban azt látjuk, hogy 27 különböző kategóriában 723 vízumot bocsátottak ki magyar állampolgárok részére.
A legtöbben, 342-en a B-1/B-2 típusú látogatóvízumot kapták meg az ESTA-szigorítás hatályba lépésének első hónapjában.
Viszonyításképp: a változások bejelentése előtt, júliusban 273-an kaptak ily módon zöld utat, júniusban 345-en, ha pedig az éves bázist nézzük, tavaly augusztusban 230-an. Vagyis a vizsgált mutató változása az eddigiek alapján nem áll szoros összefüggésben az eddigi gördülékeny beutazás adminisztratív megnehezítésével. A hosszabb átfutási idő miatt erre viszont alighanem érdemes lesz néhány hónap múlva újabb pillantást vetni. Az augusztusi változások vélhetően mélyebb nyomot hagyhatnak a statisztikában 2023 végén, 2024 elején.
Fontos tudni, hogy a szóban forgó látogatóvízumot olyan személyeknek adják ki, akik ideiglenesen, üzleti céllal (B-1), vagy üdülésre, illetve orvosi kezelésre (B-2) utaznak az Egyesült Államokba. Általában a B-1 vízumot olyan beutazók kapják, akik üzletfelekkel való tárgyalásra, tudományos, oktatási, szakmai vagy üzleti találkozóra, konferenciára vagy éppen hagyatéki tárgyalásra érkeznek az országba. Ellenben a B-2 vízum üdülési, kedvtelési célú látogatásra szolgál, ideértve a turizmust, a baráti, rokoni látogatásokat, az orvosi kezelést, valamint a jótékonysági, társadalmi vagy szolgálati jellegű tevékenységet. A B-1 és B-2 beutazási engedélyeket gyakran egyesítve, B-1/B-2 típusú vízumként adják ki.
Csakhogy míg egy ESTA díja 21 dollár, addig egy B-1/B-2-es vízumkérelemé 185 dollár, vagyis az aktuális devizaárfolyamon mintegy 7700 forinttal áll szemben a hozzávetőleg 68 ezer forintos költség. Nehezítő körülmény, hogy aki üzleti vagy turistavízumot igényel, annak konzuli tisztviselő előtt kell bizonyítania a jogosultságát. Pontosabban cáfolnia azt, amit a Bevándorlási és Állampolgársági Törvény 214 (b) szakasza vélelmez, nevezetesen a B-1/B-2 vízum kérelmezése mögött álló bevándorlási szándékot. Gyakorlati tapasztalatok szerint egy ilyen interjúra jelenleg viszont akár négy-öt hónapot is kell várni, vagyis aki egy éven belül újból utazna, az ESTA-szigorítás után hiába vállalja a pluszköltségeket, könnyen patthelyzetbe kerülhet.
Ha a kérelmező mégis kivárja az interjúidőpontot, a személyes meghallgatáson bizonyítania kell, hogy
Ehhez hozzátartozik annak a demonstrálása is, hogy az illető rendelkezik az USA-n kívüli lakóhellyel, valamint olyan közösségi és gazdasági kötelékekkel, amelyek biztosítják, hogy a látogatása végén feltétlenül elhagyja az országot.
A B-1/B-2-es vízum tehát menekülőút lehet azoknak, akiknek egy éven belül többször is a tengerentúlra kell utazniuk, de semmiképp sem valódi alternatívája a szigorítás utáni ESTA-nak. Mind a 27 lehetséges kategóriát tekintve tehát 723 vízumot adtak ki augusztusban magyarok számára, előtte júliusban 735-öt, júniusban pedig 772-t. Ha az alaposan megnehezített adminisztráció bevezetésének bázisidőszakát nézzük, akkor azt látjuk, tavaly augusztusban 667-et. Az ESTA-kérelmek számának változásával lenne csak teljes a kép, ezeket az adatokat viszont nem adja ki a nagykövetség.
(Borítókép: Joe Raedle / Getty Images)