Szerdán a Fiumei úti sírkertben helyezték végső nyugalomra az október 8-án, 81 éves korában meghalt Sólyom László volt köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság első elnökét. A temetésen jelen volt többek között

• Novák Katalin köztársasági elnök,
• Áder János és Schmitt Pál korábbi köztársasági elnök,
• Erdő Péter bíboros,
• Kövér László, az Országgyűlés elnöke,
• Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter
• és Karácsony Gergely főpolgármester is.

Sólyom Lászlót Felföldi László pécsi püspök búcsúztatta. A püspök Ferenc pápa részvéttáviratát is felolvasta, amelyben az egyházfő kifejezte együttérzését a családnak és az egész nemzetnek.

Sólyom László 1942. január 3-án született Pécsett. Sosem készült jogásznak, végül Mádl Ferenc, az MTA Jogi Osztályának akkori titkára mégis meggyőzte arról, hogy ott a helye. 1966-ban tanársegédi állást is ajánlott neki a jénai Friedrich Schiller Egyetemen, amit Sólyom el is fogadott.

Jénában német polgári jogból doktorált, disszertációját 1969 márciusában védte meg. Még ugyanabban az évben hazatért, és az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében kapott tudományos kutatói állást. 

• 1970 és 1975 között dolgozott az Országgyűlési Könyvtárban is.
• Később, 1983-ban az ELTE jogi karánál kapott egyetemi tanári kinevezést a polgári jogi tanszékre, majd
• 1996-ban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karára ment át mint tanszékvezető.
• 2002-ben az újonnan induló Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem tanáraként dolgozott.
• 1999 és 2000 között a Kölni Egyetem vendégtanára volt.

Az 1980-as években a zöld­mozgal­mak jogi ta­nácsadója, a Duna Kör tagja, a Nyilvánosság Klub ügyvivője lett, de vezetői tag­ságot vállalt a Független Jogász Fórumban is. Az MDF alapító tagja, majd elnökségi tagja volt.

1989. november 23-tól alkotmánybíró, kilenc évig az Alkotmánybí­róság elnöke volt. Az Alkotmánybíróság elnökeként akkurátusan ügyelt arra, hogy ne vegyen részt politikai demonstráción, olyan rendezvényen, amelyen puszta jelenléte is állásfoglalásnak minősülhet.

Az Országgyűlés 2005. június 7-én az 1989-ben kikiáltott Magyar Köztársaság harmadik elnökévé választotta. Jelölését a Védegylet javasolta, majd a Fidesz és az MDF is támogatta, megválasztására a harmadik fordulóban került sor, amikor már a kétharmados helyett az egyszerű többség is elegendő volt. Köztársasági elnöki beiktatási ünnepségét augusztus 5-én tartották a Sándor-palota Tükörtermében, hivatalát 2010. augusztus 5-ig töltötte be.

Az államfői posztról való távozása után hátrébb lépett a közélettől, nagyon ritkán szólalt meg politikai kérdésekben. A volt köztársasági elnök titkársága szerint „óriási erővel, tevékenyen és derűvel viselt hosszú betegség után” hunyt el végül 2023. október 8-án, vasárnap.

(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)