A kormány szerdai döntése után teljesen átalakul a csok. Január elsejétől jön a csok plusz, amely az eddigi – három- vagy többgyermekes családoknak – 10 plusz 15 millió forint helyett immár akár 50 millió forintot is jelenthet.
Váratlan időpontban, szerda estére hívta össze a média munkatársait a Kormányzati Tájékoztatási Központ, hiszen az eddigiekkel ellentétben a Kormányinfót nem csütörtökön tartották, hanem a kormányüléssel egy napon. Hogy miért így történt, azt Csák János kulturális és innovációs miniszter válaszolta meg, hiszen rögtön, amint megkapta a szót, ismertette, hogy a kormány döntése értelmében január elsejétől átalakítják a családtámogatásokat, elsősorban a családi otthonteremtési kedvezményt, azaz a csokot.
A tárcavezető bejelentése szerint 2015 óta 233 ezer család vette igénybe a családtámogatást, és 754 milliárd forintot szántak rá. A kormány ma áttekintette, hogyan tudják a családi otthonteremtési kölcsönt átalakítani, miután az elmúlt időszakban megcsappant a városi csok iránti érdeklődés. A falusi csok marad, az ötezer fő feletti településeken csok pluszt vezetnek be, a hitel a gyermekek számától függően 15, 30 és 50 millió forint lesz, ami háromszázalékos kamatozású, kedvezményes hitelt jelent. Az önerőnél pedig – amennyiben első otthon vásárlásáról van szó – elegendő lesz 10 százalék, minden más esetben 20 százalék kell.
A hitel törlesztési ideje választható, 10 és 25 év közötti lesz. A kölcsönt az édesanyák 41 éves koráig vehetik fel a házaspárok, azok az idősebb nők, akik igazoltan 12 hetes terhesek, két év „türelmi időt kapnak”.
Fontos újdonság, hogy a csok plusz csak előre vállalt gyermekekre lesz igényelhető.
A hitelt telekvásárlásra nem lehet használni. Az első közös otthon esetében, részben az infláció fékezése érdekében is, 80 millió forintos határt húztak meg. Lakásbővítés vagy új lakásba költözés esetén 150 millió forint az értékhatár. Felújítás, bővítés esetén 20 százalék önrészre lesz szükség.
Az első évben elegendő a kamatot törleszteni, majd ha megszületik az első gyermek, akkor a hitelfelvevők egyéves hitelmoratóriumot kérhetnek. A második gyermek születése esetén, illetve minden további gyermek után 10 millió forintot elengednek a tőketartozásból.
A csok plusz január elsejétől lép életbe, azért akkor, mert így lesz idő felkészülni a bevezetésre. Akinek van jelenleg csokhitele, azt lezárhatják addig például, és beléphetnek az új csokba. A részletszabályok november közepéig készülnek el.
Csák János az Index kérdésére elmondta: nem várnak árfelhajtó hatást a támogatás megemelésétől. A magyar tájba illő házakra vonatkozó kérdésünkre Csák János közölte, vannak ilyen típustervek. Gulyás Gergely ezt azzal egészítette ki, hogy a Lehner Központ készítette el ezeket, mintegy száz háztípusból lehet választani, ezek részletesen megtervezett házak, szépek, és jó ízlésre vallanak.
A Kormányinfón elhangzott az is, hogy a falusi csoknál egységesítették a gyermekek után járó, vissza nem térítendő támogatás rendszert, ez az jelenti, hogy egy gyermeknél 1, kettőnél 4, háromnál legalább 15 millió forintra nő a támogatás.
A csok plusz azt jelenti, hogy sok család a nagyobb városokban immár kizárólag csokhitellel képesek lehetnek új lakást, házat venni, azaz piaci kamatozású hitelt nem is feltétlenül kell igényelniük hozzá.
A hitelpiac szempontjából fontos volt az az információ is, hogy a kormány november végén dönt a december 31-gyel lejáró kamatstop további sorsáról.
A kormány a mai ülésén jóváhagyta a Krausz Ferenc vezette Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ kutatásainak további finanszírozását. A mai ülésen a kormány jóváhagyott egy 2023 és 2030 közötti folytatást a programnak, amelyre 75 milliárd forintot szánnak. A miniszter közölte, létrejött a Magyar Kutatási Kiválósági Tanács, héttagú vezetéssel. Ennek a testületnek az elnökségét Krausz Ferenc vállalta. Csák János szerint ez azért jelentős, mert a program a kutatói életpályát segíti elő.
A további napirendi pontok közül Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ismertette, hogy a kormányülésen tárgyaltak az Izraelt ért terrotámadásról és a biztonsági helyzetről. Gulyás kiemelte: a kormány a leghatározottabb módon elítéli a terrortámadást. Aláhúzta, hogy a kormány álláspontja szerint a közel-keleti konfliktus eszkalációját el kell kerülni, az államok közötti háborúval együtt. Európának az érdeke az, hogy a térségben lévő országok megőrizzék a stabilitásukat. Esősorban Egyiptomot kell segíteni, hogy Törökországon keresztül ne jöjjenek a menekültek.
Gulyás Gergely Svédország NATO-csatlakozással kapcsolatban leszögezte, továbbra sincs határidő arra, hogy a parlament mikor szavazza meg. A miniszter szerint a parlamentben a zárószavazásra akkor kerülhet sor, ha a svédek választ adnak arra, hogy miért kellett sértegetni Magyarországot, szerinte még több kérdést fontos lenne tisztázni a svédekkel.
A hírekben megjelent orosz gázbeszerzési árakra Gulyás Gergely úgy reagált, hogy jelenleg négy ár van Magyarországon a lakossági villany- és gázárakat illetően. Ebből összesen egy darab van a piaci ár fölött. Emlékeztetett, időbeli eltérés van a kitárazás és a betárazás között, így azonnal nem lehet érvényesíteni az alacsonyabb piaci árakat. Aláhúzta, december 31-ig nem változtat a kormány az árakon, az azt követő időszakról nem nyilatkozott a tárcavezető.
Gulyás Gergely miniszter az Index azon kérdésére, hogy az emelkedő Covid-esetszámok miatt visszatérhetnek-e a korábbi járványügyi intézkedések, azt mondta, semmiképpen sem. Szintén nem tér vissza a közintézményekben korábban meghatározott 18 fokos fűtési limit sem.
Emlékeztetett arra, hogy a kormány még nem tárgyalta Nacsa Lőrinc KDNP-s országgyűlési képviselők október elején tettek javaslatát, amely az energiaitalok vásárlásának és fogyasztásának 18 éves korig történő tiltását szorgalmazta.
Gulyás Gergely határozottan leszögezte, hogy béremeléseket tervez tenni a kormány a reálbér csökkenés megállításáért. Emlékeztetett arra, hogy jelentős béremelések várhatóak a következő időszakban, remélik, a minimálbér-tárgyalások megfelelő eredményre vezetnek. A miniszter szerint szeptemberben már magasabb lehetett a bérdinamika, mint az infláció.
(Borítókép: Szentkirályi Alexandra, Csák János és Gulyás Gergely beszélnek a Kormányinfón 2023. október 25-én. Fotó: Kaszás Tamás / Index)