Biztonsági megoldásként indult, mára viszont rengeteg vonalon alkalmazzák már – elsősorban a hétvégéken – az első ajtós felszállási rendet a fővárosi tömegközlekedésben. Bár elsőre körülményesnek tűnik az egyajtós felszállás, lassan hozzászoknak az utasok, és a közlekedési társaság szerint egyre zökkenőmentesebb a működés.
Tesztjelleggel már lassan másfél évtizede él az első ajtós felszállási rend Budapest tömegközlekedési járatain, ám sokan a koronavírus-járvány alatt elszoktak tőle, amikor az egészségügyi helyzet miatt eltörölték rendszert, elkerülve így az utasok tömörülését. A pandémia lecsengésével ugyanakkor még több járaton tért vissza a rend, amelyet elsősorban biztonsági okokból vezettek be, de más szempontból is hasznos a Budapesti Közlekedési Központnak (BKK), hiszen a bliccelőket is ki lehet szűrni a módszerrel. A társaság azóta is bővíti a járatok számát, ahol érvényben van ez a rendszer.
A BKK honlapja szerint az első ajtós felszállási rend immár 212 busz- és 14 trolijáraton van érvényben, illetve 36 éjszakai járaton. Több esetben is csak hétvégén vagy ünnepnapokon alkalmazzák ezt a rendszert, más vonalakon pedig biztonsági őrök is segíthetik a járművezető dolgát. Ilyen például a reptéri 100E busz, ahol nagy forgalom esetén két ajtón is mehet a beléptetés, előre váltott vagy biztonsági őröknél vett jeggyel.
Az utasok is egyre inkább kezdik megszokni a rendszert, bár a közösségi oldalakon még lehet hallani olyan esetekről, hogy például elfogyott a jegy a sofőröknél, de az értékesítés elhúzódása miatt felhalmozódó késésekre is sokan panaszkodnak. Az Index megkérdezte a társaságot, hogy milyen tapasztalatuk van a rendszerrel kapcsolatban. A válasz alapján úgy tűnik, hogy az első ajtós felszállás még sokáig velünk lesz, sőt.
„A BKK az elmúlt években fokozatosan kiterjesztette a legtöbb európai országban évtizedek óta bevett, első ajtós felszállási rendszert számos autóbusz- és trolibuszjáraton. Hétvégi napokon a Rákóczi út–Thököly út tengelyen közlekedő buszok kivételével minden járaton csak az első ajtónál lehet felszállni. A tapasztalatok alapján az utasok elfogadták ezt a felszállási rendszert, hiszen számukra is többféle előnnyel jár” – válaszolta megkeresésünkre a BKK Kommunikációs Osztálya.
Hozzátették: a jogosulatlanul utazó, az utazási feltételeket megszegő személyek kiszűrésére is alkalmas a megoldás, ennek köszönhetően fokozza a járművön utazók biztonságérzetét, és jelentősen hozzájárul a nyugodt, biztonságos utazáshoz.
A rendszer bevezetéskor a BKK utaskoordinátorokkal segítette a forgalmat. Ahol szükséges volt, ott a menetrendek finomhangolása is megtörtént
– húzták alá.
Az egyik többször felmerülő panasz a fórumokon és a közösségi oldalakon egyébként a rendszer ellen, hogy sokszor nincs elég jegy a sofőröknél. A BKK válasza alapján ugyanakkor ez elenyésző számban fordulhat elő, hiszen több intézkedéssel is küzdenek ez ellen. Egyrészt Budapest forgalmas csomópontjaiban és megállóiban 300-nál is több automatából lehet készpénzzel vagy bankkártyával megvásárolni a jegyeket, bérleteket, de ezek mellett számos ügyfélközpontban, pénztárban és viszonteladónál is biztosítja a BKK a jegy- és bérletvásárlási lehetőséget.
A legkényelmesebb ugyanakkor a társaság szerint egyértelműen a BudapestGO alkalmazás, hiszen ezzel bárki bárhol meg tudja venni digitálisan a jegyét. Ma már egyébként minden harmadik BKK-jegyet ezen keresztül veszik meg az utasok.
A fedélzeti jegyvásárlás lehetősége mindezeken túl, biztonsági megoldásként adott, abban az esetben, ha valaki az egyéb, preferált jegyvásárlási lehetőségekkel nem tud élni
– fogalmaztak a levélben, majd kérdésünkre arra is kitértek, hogy pontosan hány jegy van a sofőröknél.
„Szolgáltatóink – az ArrivaBus és a BKV Zrt. – különböző gyakorlatot alkalmaznak a fedélzeti jegyek utánpótlásával kapcsolatban. Az ArrivaBus a járművezetőit minden műszakkezdéskor 40 db-os papíralapú kezdő jegykészlettel szereli fel, amit bármikor, a nap 24 órájában pótolhatnak a telephelyeken. Amennyiben az átlagosnál nagyobb mértékű a járművezetőknél történő jegyvásárlás, és elfogy a jegyük, akkor azt jelzik a diszpécsernek, és a műszak végén felveszik az újabb készletet.
A BKV-nál a különböző viszonylatokra különböző mennyiségű jegyet visznek a járművezetők. A mennyiséget az határozza meg, hogy azon a viszonylaton általában mennyi jegy fogy. 30 db vonaljegy a minimum, de vannak olyan viszonylatok, ahol ennek a többszöröse van a járművezetőknél” – írta a BKK, hozzátéve, ha elfogyott a vonaljegy, azt a járművezetőnek haladéktalanul jeleznie kell a fődiszpécsernek.
A bejelentések alapján döntenek arról, hogy az adott viszonylaton megemeljék-e a kiadott vonaljegyek mennyiségét. Egy vonaljegy egyébként immár 600 forintba kerül, ha a sofőrnél vásárolják az utasok, így valóban pénztárcabarátabb az előre megvett, 450 forintos jegy.
Felmerülhet ugyanakkor a kérdés, hogy mivel az első ajtós rend, úgy tűnik, marad, nem lenne-e jobb az aprószámolgatás helyett bankkártyás fizetést bevezetni. Egyáltalán volna-e erre lehetőség, mint arra Nyugat-Európában számos példát lehet mondani. A BKK válaszában azt írta: „folyamatosan vizsgálják a digitális jegyértékesítési és jegykezelési megoldásokat”.
Június óta például a 100E reptéri buszokon pilot jelleggel bevezették a Budapest Pay & GO rendszert, melynek lényege, hogy előzetes regisztráció nélkül, bankkártyával, okostelefonnal vagy okosórával, egyetlen mozdulattal lehet megvásárolni és érvényesíteni a jegyet. Bővebben azonban nem válaszoltak arra, lehet-e majd bankkártyával fizetni a közeljövőben a többi, első ajtós rendet alkalmazó járaton.
(Borítókép: Balogh Zoltán / MTI)