A hozzájárulás mértéke az előző évi nettó árbevétel 0,042 százaléka, vagyis a nagy forgalmú cégek esetében ez több millió forintot jelentene – derül ki a parlament.hu-ra felkerült törvénytervezetből.

Amennyiben nem kerül sor kifizetésre, akkor az iparbiztonsági hozzájárulás adók módjára behajtandó köztartozássá avanzsál.

„Az iparbiztonsági hozzájárulás a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének saját bevételét képezi, mely a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél az iparbiztonsági feladatok ellátásához szükséges radiológiai távmérő hálózat, a Paks és 30 kilométeres körzetében lakossági riasztórendszer, továbbá a veszélyes üzemek környezetében meteorológiai és vegyi monitoring, valamint lakossági riasztórendszer, illetve az iparbiztonsági feladatellátásához alkalmazott, telepített és mobil eszközök üzemeltetési és fejlesztési költségeire használható fel” – olvasható a törvényjavaslat általános indoklásában.

Egyre több az akkugyár Magyarországon

Többek között Debrecenben, Gödön, Iváncsán, Komáromban, illetve Gödöllőn is működnek, illetve működni fognak majd akkumulátorgyártáshoz köthető üzemek, emellett pedig Magyarország válik Kína legnagyobb vegyianyag-elosztóközpontjává.

Bár lapunk úgy értesült, hogy az Óbudai Egyetem olyan kar létrehozását tervezi, amely kifejezetten a Magyarországra települő akkugyárak mérnökigényét szolgálná ki, az intézmény ezt határozottan cáfolta.

Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár azt mondta, a kormány célja egy olyan magyar akkumulátor-értéklánc létrejöttének támogatása, amely egyrészt támogatja a munkahelyek és a családok védelmét, másrészt magas magyar hozzáadott értékű szolgáltatásokra és termelésre, valamint a nemzetközi és nemzeti szereplők közös értéktermelésére épül.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium mindemellett kiemeli: Magyarország a világ 4. legnagyobb akkumulátoripari hatalma lehet Kína, az Egyesült Államok és Németország után.