A Totalcar Égéstér című podcastjának volt vendége Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere. Az adásban a párbeszédes politikust több témáról is kérdezték. Többek között a budapesti közlekedéspolitikáról – ezen belül is az agglomerációból való bejutásról, a P+R parkolók helyzetéről, illetve a tömegközlekedésről –, valamint a főváros fejlesztéseiről.
A fejlődéssel kapcsolatban Karácsony Gergely elmondta, hogy a főváros nehéz helyzetben van: az elmúlt években – többek között a koronavírus-járvány, illetve az energiaválság miatt kialakult infláció miatt – a fővárosi önkormányzat bevétele 30 százalékkal csökkent a különböző elvonások miatt, ezért önerőből nagyobb beruházásokat a város önállóan nem tud végrehajtani.
Szerinte ezért is kiemelt fontosságúak az EU-s és állami támogatások. Mint a főpolgármester emlékeztetett, ez európai városok szintjén egy meglehetősen sajátos helyzet. Röviden pedig úgy foglalta össze a helyzetet,
ez egy csóró ország csóró fővárosának helyzete.
A forráscsökkenésekkel összefüggésben szóba került a BKK helyzete is: a budapesti tömegközlekedési vállalat idén 50 milliárd forintos veszteséggel zárja az évet, amit jövő márciusig vissza kell fizetni.
A koronavírus-járvány óta csökkentek a jegybevételek (a pandémia óta 70 milliárd forinttal), ugyanakkor hozzátette, idén már elérik a járvány előtti, 2019-es szintet a jegybevételek – a közösségi közlekedés használata ráadásul már 86 százalékon van.
ugyanakkor például a közlekedést nem kizárólag a pénzügyi kérdés miatt nehéz fejleszteni, hanem mert az időközben identitáskérdéssé vált.
Karácsony Gergely kifejtette, szerinte nincs autós-, biciklis- vagy BKV-s identitása a közlekedőknek, hanem az emberek gyakorlatiasan döntenek, hogy az adott helyzetben mi a legkedvezőbb megoldás – egy tetőfedő például a létráját nem fogja biciklivel szállítani.
Óriási problémának érzem, hogy a magyar belpolitikában gyakorlatilag identitásviták vannak. Arról van szó, hogy ki a nemzeti és ki a nemzetietlen. Bocsánat, kikérem magamnak, nálam nemzetibb szerintem nem tud lenni senki
– fogalmazott Karácsony, aki azt is hozzátette, hogy a közlekedéspolitikában is van identitáson alapuló érvelés, de szerinte ez téves. Amikor a közlekedéspolitika során valamelyik közlekedési módot előnyben részesítik, azt nem azért teszik, hogy egy csoportot károsan érintsenek, míg egy másikat jutalmazzanak, hanem hogy a város közlekedése egészben fenntartható legyen.
A főpolgármester úgy látja, a városnak jót tenne, ha többen választanák a biciklit. Kiemelte, szerinte nem szabad azt a hamis látszatot kelteni, hogy a városi utak végtelen kapacitása elbírja a nagyobb autóforgalmat, mivel szerinte ez egyáltalán nem igaz. Mint fogalmazott:
Van egy víziónk a városról, és vannak közlekedési módok, amelyek ebbe beleilleszkednek, és vannak olyanok, amelyek egy bizonyos szint felett már nem férnek bele.
E víziót még 2019-ben fogadták el Budapest Mobilitási Tervként – ezt még a kormánypártok is elfogadták –, amiben célként 2030-ig azt fektették le, hogy az autós közlekedést 20 százalékra csökkentenék, míg a jelenleg 1-1,5 százalék környékén lévő biciklizők elérjék a közlekedők 10 százalékát.
A beszélgetéskor szóba kerültek az olykor kritizált parkolóhelyek elvétele is, mivel az elmúlt időszakban a VII. és a VIII. kerületben is sok parkolóhely szűnt meg. Ennek oka a főpolgármester szerint a zöldesítés, „hogy ebben a városban lehessen élni még 20 év múlva is” – fogalmazott Karácsony Gergely a Totalcarnak, majd hozzátette:
a klímaváltozás miatt eljutottunk arra a szintre, hogy a város zöldesítése nélkül nyáron már szinte élhetetlenné válnának e területek.
Elmondta, hogy a parkolóhelyek megszűntetését és e területek zöldesítését nem azért szorgalmazzák a döntéshozók, hogy más csoportokat nehéz helyzetbe hozzanak, hanem azért, hogy a város fenntarthatósági céljait elérjék.
A budapesti közlekedéssel kapcsolatban a főpolgármester elmondta, hogy
a körúton belüli terület, Budapest történelmi városa alkalmatlan arra a mobilitási igényre, amit a XXI. század igényelne, mivel egy pluszsáv érdekében „a Bazilikát nem lehet arrébb tolni”.
Pozitív példaként ennél a résznél megemlítette a nemrég ismét átadott Lánchidat, amin a főpolgármester szerint ugyanannyian közlekednek, mint a felújítás előtti időkben, ugyanakkor autósok helyett buszokon vagy gyalog kelnek át a még 1849-ben átadott hídon.
A budapesti utakkal kapcsolatosan a főpolgármester elmondta, hogy tisztában van azok állapotával, ugyanakkor forráshiány miatt nem tudják felújítani, hiába szeretnék.
Ráadásul az utak javításánál további nehezítő tényező, hogy vízközmű-hálózat állapota még rosszabb, ezeket pedig egyszerre érdemes megcsinálni, azonban ezek jóval drágábbak.
A beszélgetés résztvevői érintették a belvárosi közlekedés problémáját is. Karácsony Gergely kifejtette, azt nem a Budapesten élők és azon belül közlekedők okozzák, hanem az agglomerációból érkezők. Hozzátette:
Budapestre minden harmadik autó az agglomerációból érkezik, és minden második, autóval megtett kilométerért ők felelősek.
Ugyanakkor a főpolgármester aláhúzta, az agglomerációból érkezők alapvetően a közösségi közlekedésnek a hiánya miatt ülnek autóba – míg a Budapesten élők kétharmada választja a tömegközlekedést, míg egyharmada ül autóba, addig ez az agglomerációban fordítva van.
Szerinte ennek orvoslására több lehetőség is van:
Az itt szóba került HÉV-ekkel kapcsolatban elmondta: ő legszívesebben azokat újítaná fel legelőször, azonban az az állam tulajdonában van, és a kormány hiába újítaná fel a HÉV-vonalakat, még az erről szóló tendereket sem írták ki.
Az agglomerációból érkező autók kérdésekor szóba kerültek a P+R parkolók is. A főpolgármester elismerte, hogy ezek létrehozása és bővítése fontos lenne a közösségi közlekedés szempontjából, azonban ezeket leginkább az agglomerációban kellene létrehozni – a Mexikói úton lévő P+R parkoló szerinte már annyira a városban van, hogy kérdéses, hogy az valóban jó-e, vagy sem.
Megoldás szerinte a kötöttpályás közlekedés kiépítése és fejlesztése lenne,
de hozzátette, hogy ezt már rengeteg politikus hangoztatta az elmúlt 30 évben, változás azonban alig történt.
Az M1-es metrót illetően Karácsony Gergely elmondta, ő szinte teljesen felújítaná a vonalat: az új járműpark mellett – amihez valószínűleg egyedi építésű járművekre lenne szükség – a megállókat pedig a kapacitásnövekedés miatt meg kéne hosszabbítani. Továbbá Rákosrendezőig ki kéne bővíteni a vonalat.
A főpolgármester szerint ez „filléres beruházás” lenne, pár tízmilliárdból kivitelezhető lenne. Az M2-es metró és a gödöllői hév összekötését Karácsony Gergely nem tartja rossz ötletnek, de szerinte nem ez a legfontosabb, százmilliárd forintért pedig kérdéses, hogy megéri-e.
A hármas vonalát illetően elmondta, azt Káposztásmegyerig hosszabbítaná meg, ahol vasúti fejlesztésekkel érne össze, míg a négyes metrót illetően elmondta: a mostani állapotában nem biztos, hogy megérte 540 milliárd forintért, de ha egészen Újpestig közlekedne, már más lenne a helyzet.
Az illegális versenyzések kapcsán Karácsony kifejtette, hogy egyre több traffipaxot helyeznek ki, hogy ezzel előzzék meg ezeket. Elmondta, erre már ígéretet kaptak, ugyanakkor még nem mindenhol jelentek meg az utakon – elmélete szerint a rengeteg beígért traffipax még azért nem került ki, mert még nincs eldöntve, ki szállítsa le a kamerákat.
Elmondta, a főváros önerőből 45 új kamerát fog kihelyezni, aminek helyszíneit a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal és az Országos Rendőr-főkapitánysággal közösen egyeztetve jelölik ki.
A zöldhullámok kapcsán elmondta, a főváros az újjáéledő sugárutak programban a Google-lal és a Waze-zel együttműködve, mesterséges intelligencia használatával próbálja optimalizálni a lámpák működését, de el kell fogadni, hogy nem lehet mindenkinek zöldhulláma, valakinek mindig várakoznia kell.
Karácsony kifejtette, közlekedésbiztonsági céljuk a forgalom lassítása, de ezt diverzifikált módon érnék el
– ahol sokan élnek, és az autós közlekedés mellett a biciklisek és a gyalogosok száma is magas, ott alacsonyabb lenne a közlekedési sebesség, míg ahol csak áthaladnak az autók, ott megtartanák a jelenlegi sebességhatárt.
A beszélgetés legvégén szóba kerültek az e-rollerek is, ami Karácsony szerint az egyik legjobb mobilitási eszköz is lehetne, azonban az összevissza lerakott rollerek mellett jogi problémája is van – előbbit a mikromibilitási pontok kihelyezésével sikerült orvosolni, utóbbira pedig a KRESZ módosítása lenne a megoldás.
A főpolgármester egyébként egységesen 25 km/h-ban korlátozná ezen közlekedési eszközök sebességét, és ugyanabba a kategóriába tenné őket, mint a kerékpárokat.
A teljes beszélgetést az alábbi linken lehet végighallgatni.
(Borítókép: Karácsony Gergely 2023. augusztus 4-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)