Demszky Gábor többek között arról beszélt, hogy Budapest nincs a helyén abban az „autokratikus rendszerben”, ahol élünk, megemlítette „a források mértéktelen elvonását”, valamint azt, hogy nem engedik szabadon fejlődni a várost, Budapest viszont újraalkothatja magát. A volt főpolgármester meggyőződése, hogy a különérdekekkel, pártszempontokkal leszámolva, az egységesebben, takarékosabban és a polgárok számára áttekinthetőbben működő, az erőforrásait eredményesebben hasznosító Budapestért és a központi régió modelljének megvalósításáért érdemes dolgozni.

Kik üljenek a közgyűlésben?

A program a Republikon Intézet Budapestet érintő közvélemény-kutatásainak bemutatásával folytatódott, amelyekről többek között itt írtunk. Az elemzői kerekasztal-beszélgetés első kérdése Fodor Gábor azon felvetéséről szólt, amelyet az Indexen megjelent publicisztikájában tett közzé. A volt miniszter visszaállítaná Budapesten a listás választási rendszert.

László Róbert ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, 2014-ben a fővárosi közgyűlési rendszert a Fidesz az érdekei mentén alakította át. A választási szakértő leszögezte, a választási rendszert érintő kérdések politikai érdekek mentén dőlnek el, de szerencsésebb lenne, ha egymással versengő politikai erők tudnának megállapodni erről.

Böcskei Balázs azt a kérdést tette fel, hogy mi a főváros érdeke? Mire való a fővárosi közgyűlés? A politológus úgy gondolja, ezt a politikának kell eldöntenie, majd rámutatott: az elmúlt időszakban különösen látszott, hogy lassan haladnak olyan szabályozások, amelyek azért akadnak meg, mert polgármesterek ülnek a közgyűlésben, idesorolta az egységes parkolási rendszert, valamint az egységes közlekedési és turisztikai szabályokat.

A kifejezetten a főváros érdekét tükröző intézkedések meg tudnak azon akadni, hogy polgármesterek ülnek a közgyűlésben. Akik a felhatalmazást a kerületektől kapják, olyan fővárosi szabályozásnak nem gombnyomói, amely kockáztatja az inkumbenciát. Képződhetnek feszültségek abban az értelemben, hogy a bent ülőknek és a fővárosnak az érdekei szembemennek, ezért adott esetben lelassulnak olyan közpolitikai folyamatok, amelyek indokoltak lennének

– fogalmazott az Idea Intézet kutatási igazgatója, kitérve arra is, hogy a kerületi polgármesterek leterheltek, a kerületükre fókuszálnak.

Mráz Ágoston Sámuel vitázott Böcskei Balázzsal, szerinte abból kiindulni, hogy leterheltek a polgármesterek, erős szempont, sokan panaszkodhatnának az országban, hogy mennyire leterheltek, ráadásul van mögöttük egy hivatal. A Nézőpont Intézet vezetője hangsúlyozta, a választási rendszer alátámasztja a tulajdonjogi helyzetét a fővárosnak, mert van benne kerületi tulajdon és fővárosi tulajdon is, például a parkolóhelyek esetében.

Mráz Ágoston Sámuel azzal folytatta, hogy a megválasztott főpolgármester hatalmában korlátozott a közgyűléssel való együttműködésben, „mini parlamentnek néz ki a főváros, valójában nem az, mert nem a közgyűlés választja a polgármestert”.

Závecz Tibor azt látja a Fidesznél, hogy megpróbál olyan technikát kidolgozni és alkalmazni, amely lehetővé teszi, hogy a lehető legmagasabb mandátumszámot érje el a közgyűlésben. Ugyanakkor a mérések alapján vélhetően kevés változás lesz a kerületek élén, jelen állás szerint a Fidesznek nem lesz jobb pozíciója a fővárosban.

Závecz Tibor megemlítette azt is, hogy a kerületi polgármesterek a saját kerületeikre figyelnek, minden más, ami ebből kilóg, az teher. A választópolgároknak is inkább az az önkormányzati képük, ami a saját kerületükben történik.

A jelenlegi állapotban nincs olyan ingerenciájuk a kerületvezetőknek, hogy a főváros ügyeit oldják meg. Nem lenne ellenemre, ha más lenne a választójogi rendszer, mini parlamentre, vízióalkotó testületre gondolnék

– mondta Závecz Tibor.

„A választói felhatalmazás minden tankönyvi elvének ellentmond”

László Róbert az ellenzéki oldal szempontjából nem érzi tragédiának, hogy az önkormányzati, valamint az európai parlamenti választás ugyanazon a napon lesz.

Amikor azt halljuk, hogy a választókat ez összezavarja, akkor én azt őszintén nem értem. Az önkormányzati választáson ahhoz vannak hozzászokva, hogy választanak polgármestereket, egyéni képviselőket, a megyei közgyűlésnél pártlistán szavaznak. Nem érzem megugorhatatlan problémának, a választókkal meg lehet értetni, hogy több szavazólap van.

A Political Capital szakértője politikai nehézséget lát, az ellenzéki szereplők között magas a bizalomhiány, „ez akkor is így lenne, ha külön lennének a választások”, úgy pedig valóban nehéz helyben megállapodni, „ha a nagypolitikában éppen ölik egymást”.

László Róbert arra a kérdésre, hogy a kormányoldal miért dönthetett a két választás egy napra történő hozása mellett, úgy vélekedett, hogy 2019-ben erőfelmérő volt az ellenzéknek az EP-választás, utána váltak összefogáspártivá, ami valamilyen eredményeket hozott az önkormányzati választáson. A másik ok – de ennek még kisebb valószínűségét látja –, hogy a Fideszben tarthattak attól, hogy a nehéz gazdasági helyzet jobban megtépázza a népszerűségüket, ezért jobb egy napon letudni két választást.

Závecz Tibor korábban azok közé tartozott, akik azt gondolták, hogy az ellenzéki szavazóknak gondot okozhat az egy napon történő két választás. A kutatásokból viszont megvilágosodik az ember, nincs összezavarodás a választópolgároknál, szét tudják választani a két szituációt. Závecz Tibor az ország sorsa szempontjából nem tartja sorsdöntőnek az EP-mandátumokat, az önkormányzati választást viszont igen, ott források és pozíciók vannak, pártközösséget lehet építeni.

Böcskei Balázs szerint vannak, akik jól járnak azzal, hogy ugyanakkor lesz a két választás, mégpedig azok, akiknek a támogatottsága 1-3 százalék körül mozog, „ezek a pártok csak úgy tudnak alpolgármestereket, önkormányzati képviselőket adni, hogy az EP és az önkormányzati csomag együtt kerül tárgyalásra”. A politológus hangsúlyozta,

a választói felhatalmazás minden tankönyvi elvének ellentmond ez a helyzet, azok járnak jól, akiknek nincs támogatottságuk.

Böcskei Balázs kiemelte: „Infantilizálni a választókat, hogy nem értik a választási rendszert, nem értik a kampányt, nem tudnak különbséget tenni az üzenetek között, az lejárt logika”.

Mráz Ágoston Sámuel arra hívta fel a figyelmet, hogy senki nem tudja megbecsülni, milyen hatása lesz annak, hogy egy napra kerültek a választások. Megemlítette azt is, a kormánynak fontos lehetett, hogy ciklusfelezésről van szó, és uniós elnökség is lesz, „a magyar kormány azt gondolhatta, hogy az uniós elnökség közepén nem feltétlenül szerencsés egy önkormányzati választás”.

(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)