Az Országgyűlés hétfői ülésén, a napirend előtti felszólalásokban többek között a vendégmunkásokról, a kötelező orvosi vizsgálatokról, a kastélytörvényről, az ország biztonságáról, a szuverenitásvédelmi törvényről és a Nemzeti Konzultációról is beszéltek a képviselők. Novák Előd észrevételeit Kövér László sem hagyta válasz nélkül.
Csárdi Antal, az LMP képviselője szerint kevesebbet beszélünk róla, pedig fontos probléma a lakhatási helyzet, amit „lakhatási válságnak” is lehetne nevezni.
Egy pályakezdő fiatal hogy jut lakáshoz, ha a szülők nem tudnak súlyos milliókat adni neki? – tette fel a kérdést a politikus, aki szerint a válasz egyszerű: sehogy.
Csárdi Antal arra hívta fel a figyelmet, hogy a pályakezdő-fizetés alacsony, amiből sem hitelt nem lehet finanszírozni, sem megtakarítani nem lehet belőle, vagyis a fiatalok nem tudják előteremteni a lakásvásárláshoz szükséges önrészt.
A politikus arról beszélt, hogy a kormány válasza erre a helyzetre: a csok. Csárdi Antal szerint kiszámíthatatlan módon volt szabályozva, de a legnagyobb hibája, hogy a társadalom alsó fele gazdasági szempontból kiesik belőle. Azt is felrótta a kormánynak, hogy nincs megfizethető albérlet sem a piacon. Miért nincs bérlakásprogram? – tette fel a kérdést. Majd hozzátette: a kormánynak lenne lehetősége elindítani egy albérlettörvényt is.
Csárdi Antal úgy véli, hogy a felgyorsuló külföldi lakásvásárlások (utalva a vendégmunkások behívására és az ezt szabályozó törvényre) szintén tovább emelik az ingatlanárakat. Beszédét egy újabb kérdéssel zárta:
Mit hajlandóak tenni a fiatalok lakáskezdéséért a csokon kívül?
Vitályos Eszter államtitkár megköszönte a témafelvetést, mert fontos, ugyanakkor azt is mondta, akár lehetett volna egy hiteles felszólalás is Csárdi Antalé, ha az LMP nem azzal a baloldallal állt volna össze, amely csak negatív intézkedéseket hozott a lakhatás ügyében 2010 előtt. Vitályos Eszter felsorolta ezeket, majd elmondta, hogy a 2010-es kormányváltás után a negatív folyamatokat megállították a családtámogatási intézkedésekkel. Arról is beszélt, hogy a kormány célja a bérlakásfejlesztés helyett inkább a saját otthon megszerzésérének támogatása.
Az elmúlt 6,5 évben kiemelkedő eredményeket értek el, ez hozzájárult a családok életszínvonalának emeléséhez. A kormány folyamatosan vizsgálja a lakáspiaci helyzetet. Az a cél, hogy minden kívánt gyermek megszülethessen, és saját otthonban nőhessen fel Magyarországon.
Vitályos Eszter azt is elmondta, hogy 2024. január elsejei bevezetik a csok pluszt, ez egy kedvezményes, államilag támogatott hitel, a reális lakáscélokat szeretnék segíteni vele, az ország egész területén igénybe lehet venni.
Novák Előd arról beszélt, hogy a Mi Hazánk Mozgalmat kirekesztik a Nemzetbiztonsági Bizottság üléseiről, pedig sikeresen átment a nemzetbiztonsági átvilágításon, „a titkosított tanácskozásokon csak az MSZP és a Jobbik bizottsági tagjai vehetnek részt a kormánypártokén kívül”. A Mi Hazánk képviselője a szivárogtatások miatt feljelentést tett.
Azt is megtiltották nekem, írásos kérésem ellenére, hogy legalább a nélkülem lezajlott vita után betekinthessek a mutyijaikba
– fogalmazott Novák Előd, hozzátéve: a Mi Hazánk szerint a teljes nyilvánosság bevonásával kellene vizsgálni az ellenzéki összefogás kampányfinanszírozási ügyét, valamint a Facebook szerepét is, a másik oldalon pedig a CÖF-CÖKA költéseit és forrásait.
Novák Előd jelezte: „feljelentést tettem a momentumos politikusbűnözők ellen is”, majd közölte: „Nemcsak Szabó Tímea esetében merül fel, hogy CIA-ügynök, hanem Gyöngyösi Mártont is annak nevezte a Jobbik azóta kilépett utolsó 56-osa”.
Kövér László házelnök, mielőtt szót adott a válaszoló államtitkárnak, kifejtette:
Az, hogy végighallgattuk az ön hozzászólását, az ülésvezetés legelemibb szabályainak durva megsértésével volt csak elképzelhető részemről. Tettem ezt annak érdekében, hogy ne mondhassa azt, hogy önbe folytattam a szót. Gyakorlatilag a házvezetést bírálta, ami a házszabály szerint legalábbis vita tárgyát képezheti, hogy megengedhető-e, azt hiszem, inkább nem. Nagyjából demonstrálta a felszólalásával, hogy mi a probléma önnel.
Válaszában Répássy Róbert hangsúlyozta, „az ön által felvetett kérdések közül 10 esetből 9 nem tartozik a kormány hatáskörébe”.
Az államtitkár arra emlékeztetett, az országgyűlési törvény rendelkezik a bizottsági ülések nyilvánosságáról, köztük a zárt ülésre vonatkozó szabályokról. Ez alapján maga a bizottság döntheti el hogy a tagokon kívül mely képviselők vehetnek még részt az ülésen. „Amennyiben ön a törvény megváltoztatását kívánja, akkor törvényt kezdeményezhet.”
Jámbor András, a Párbeszéd-frakció képviselője azzal kezdte, képzeljék el azt a helyzetet, hogy vadállatok támadnak Magyarországra, egy oroszlán Rétvári Bencét marja meg, egy vadkan pedig megsebzi az ellenzéki képviselőt. A kormány azt mondja, vannak az őshonos állatok, és csak azokat támogatja. Jámbor András szerint azonban az lenne a normális, ha azt akadályoznák meg, hogy a vadállatok bárkiben kárt tehessenek.
Mindezt a szuverenitásvédelmi törvénnyel összefüggésben fejtette ki Jámbor András, aki azt mondta, támogatni tudná, ha arról lenne szó, hogy ne csupán a külföldi kampánytámogatás lehetőségét zárják ki, hanem minden olyan tőkebeavatkozást, amely befolyásolja a politikát.
Jámbor András szerint
a szuverenitás nem szólhat másról, csak a népszuverenitásról.
Hozzátette: a nap végén mindegy, hogy Mészáros Lőrinc vagy egy amerikai cég zsákmányolja ki a dolgozókat. Felsorolt pár példát is, hogy mi sérti a népszuverenitást: például, ha egy nagyvállalkozó jachtján pihen Szijjártó Péter, miközben azt mondja, hogy dolgozik. Az is sérti, ha Orbán Viktor egy nagyvállalkozó repülőgépén utazik meccsre, majd a vállalkozó állami beruházásokat kap. Az is sérti, hogy a kormány gazdasági modellje az elégtelen munkajogokra és alacsony bérekre épül, illetve, hogy lobbiérdekek tudják befolyásolni a törvényhozást. Úgy vélte, minden ilyen lobbi ellen fel kell lépni.
Egy olyan rendszer jött létre, amelyben a cégek érdeke került előtérbe, azok pedig a versenyképességre hivatkozva elveszik a dolgozók jogait. Jámbor András azt kérte a kormánytól, hogy ne a saját szuverenitásukat, hatalmukat védjék törvénnyel, hanem a népszuverenitás felé forduljanak.
Dömötör Csaba államtitkár azt válaszolta: a vadállatokról olyan külföldi aktivisták jutottak eszébe, akik ártatlan magyar embereket vertek véresre az utcán. Azt javasolta Jámbor Andrásnak, hogy inkább az agresszív antifák ügyében lépjen fel.
Sikeres cselekvést kívánok önnek
– tette hozzá az államtitkár. Azt is megjegyezte, hogy szerinte az ellenzéki képviselő összekeveri a népszuverenitást a nemzeti szuverenitás ügyével. Emlékeztetett rá, hogy milliárdos nagyságrendben érkeztek összegek külföldről, hogy befolyásolják a választások kimenetelét, a magyar döntéshozatalt.
Dömötör Csaba szerint az ellenzék hiába próbálja meg nem történté tenni, mindegy, hogy a baloldali pártok tudtak vagy nem tudtak a külföldi támogatásokról, a végeredmény szempontjából nem számít, mert azok a pénzek beépültek a politikájukba.
Erre példaként hozta fel, hogy az ellenzéki pártok fegyvereket, egyes politikusok katonákat akartak küldeni a háborúba. A migráció kérdésében támogatják a kvótákat, az elosztást, de nem támogatják a határzárat. Az uniós pénzek ügyében a baloldali pártok mondvacsinált feltételeket támasztanak, nyíltan támogatják a brüsszeli bürokratákat, hogy az ország ne kapja meg az uniós pénzeket. Az ukrán csatlakozás kérdésében sem a magyar érdekeket képviselik, hanem mások elvárásainak akarnak megfelelni.
Z. Kárpát Dániel a munkásszállók építésével kezdte felszólalását, ezeket szerinte egyre kisebb százalékban veszik igénybe magyar munkavállalók, helyettük jellemzően inkább „ázsiai migránsmunkások” vannak.
A Jobbik-Konzervatívok képviselője szerint ahol lehetne kompenzálni a magyar munkavállalókat, az a családi adókedvezmények rendszere. Z. Kárpát Dániel jó logikának tartja, ha a munkához kötött támogatások értékét növelik, „ezért állok értetlenül azelőtt, hogy a családi adókedvezmény rendszere a bevezetés óta szinte folyamatosan veszíti el az értékét”.
Z. Kárpát Dániel arra volt kíváncsi, hogy „meddig támogatja még a kormány az ázsiai migránsmunkások lakhatását, ahelyett, hogy a magyarok lakhatását támogatná? Mikor igazítják ki a családi adókedvezmények rendszerét?”.
Nem kérünk semmi extrát, hanem az önök jó ötletének teljes körű megvalósítását.
Rétvári Bence válaszában közölte: „azt mondta Gyöngyösi Márton, hogy segíteni kell a menekülteket, harcolni a populizmus ellen, és együttműködni az EU-val”. Az államtitkár ezt úgy fordította, hogy a Jobbik elnöke szerint mindenkit be kell fogadni.
Önök Brüsszelben mindent, mindent és mindent megszavaztak, ami a migráció melletti javaslat volt, a paktumtól kezdve a kvótákig.
A kormánypárti képviselő azzal folytatta, „migránsmunkásokat emleget, így próbál a Jobbik 5 százalék fölé kerekedni Gyurcsány Ferenc fojtó ölelésében”. Rétvári Bence hangsúlyozta, az idegenrendészeti törvény szigorított változatát benyújtották, „az nem lehet, hogy bármilyen külföldi magyarországi tartózkodásából egy magyarnak hátránya legyen”, csak akkor kerülhet pozícióba bárki más, ha magyar ember az adott álláshelyet nem tudja betölteni.
Bedő Dávid, a Momentum képviselője arról beszélt: fél évvel ezelőtt szivárgott ki Lázár János „leépítésügyi minisztériumából”, hogy a magyar kastélyokat privatizálni akarják, „ingyen akarják átjátszani haveri kezekbe”. A Momentum kastélymentő hálózatot szervezett a kastélyrablás ellen. A párt tapasztalata az, hogy a helyiek nem akarják a szabad rablást, mert a kastélyok családi történeteket, személyes kötődést jelentenek számukra. Példaként említette, hogy a 9000 lakosú Edelényben háromszázan mentek el demonstrálni a kastélytörvény ellen.
Bedő Dávid azt is hozzátette, hogy sok ezer aláírást gyűjtöttek országosan a törvény ellen. A képviselő szerint akkor, félve a dühtől, úgy tűnt, hogy a kormány meghátrált, mert felismerték, hogy nem érdemes szembeszállni a helyiek akaratával. Most azonban mégis visszahozzák a kastélyrabló törvényt, „sunyi módon megvárták, hogy elfelejtik az emberek”, és majd így el tudják fogadtatni a szabad rablást.
A politikus kijelentette: „a korrupt, velejéig romlott rendszernek csillapíthatatlan az éhsége”, pedig korábban Lázár János azt ígérte, nem fog olyan döntést hozni, amely szembemegy az emberek akaratával. Bedő Dávid hangsúlyozta, nem akarják, hogy „Lázár és Orbán haverjainak” eszközei legyenek a kastélyok, „el a kezekkel a magyar kastélyoktól”. Az ígérte, hogy a Momentum újjászervezi a kastélymentő hálózatot.
Nagy Bálint államtitkár szerint a Momentum csak riogatja az embereket, és egyébként érdemes elolvasni a törvényjavaslatot, továbbá azt összehasonlítani a nemzetközi, európai példákkal. A törvény célja az állagmegóvás, a műemlékek felújításának a folytatása a köz javára.
Komjáthi Imre szerint az elmúlt tizenhárom évben megtanulták a magyar emberek: „A jobbik eset az, ha csak késik a vonat, de végül beér az állomásra. A Kormányinfók előtt kell autót tankolni és pénzt váltani. Minden olyan hír, ami úgy kezdődik, hogy péntek éjszaka törvénymódosítót nyújtott be Semjén Zsolt, az gyalázattal végződik”.
Mi lenne, ha miniszterelnök-helyettes úr az álmatlanságát nem kodifikációval próbálná kezelni? Annyi jó dolga lenne az embernek péntek este, olvasson, sörözzön, írja össze a bevásárlási cetlit
– fogalmazott az MSZP társelnöke.
Komjáthi Imre azzal folytatta, hogy „gazemberség a kötelező orvosi vizsgálat megszüntetésére tett javaslat. Mondják a szemembe: igen, kedves Imre, az a baj, hogy ma túl sokat vizsgálják a magyar embereket, kevesebbszer kéne. Ez egy beismerő vallomás, nem fejleszteni, hanem leépíteni akarják az egészségügyet”.
Fónagy János válaszában a kötelező orvosi vizsgálattal kapcsolatban elmondta, „abban, gondolom, egyetért velem – mert azt hiszem, önnek is, nekem is sok évtizedes tapasztalatom van ebben –, hogy a munkavállalás előtti orvosi vizsgálatok sok esetben formálisak. Szükségesek, ezt nem vitatja senki, de formálisak, ezen a kormány változtatni akar”.
Az államtitkár a tervezett intézkedés lényegét úgy foglalta össze, hogy a formalitást feladják az érdemi vizsgálatok érdekében. Leszögezte: az adott munkakör feladatkörében érintett miniszter rendeletben határozhatja meg azokat a munkaköröket és foglalkozásokat, amelyek esetében a munkára való alkalmasságról jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni,
tehát nem helytálló az az állítása, hogy Magyarországon mindenféle egészségügyi alkalmassági vizsgálatot el kívánunk törölni.
Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció képviselője arról beszélt, hogy a világban egymást érik a fegyveres konfliktusok, ezért nincs fontosabb valuta a biztonságnál, de ezt a gyakorlatban a kormány elvette a magyaroktól, „Orbán miatt nincs biztonság”.
Kiemelte, hogy „sztálini tisztogatás volt” a honvédségnél, és egy olyan „dzsentri” irányítja, akinek milliárdos kaszinóérdekei vannak, de a biztonság nem szerencsejáték, és főleg nem „orosz rulett”.
A kormány annyira leépítette a rendőrséget, hogy már halőröket is felvesznek járőröknek, „csak itt a kapás egészen mást jelent”. Hozzátette, hogy az újoncok nem kapnak normális kiképzést.
A DK szerint „kicsinálták” a titkosszolgálatokat, amikor Rogán Antalnak odaadta a kormány. A szolgálatok most csak Orbánt és a hatalmát védik meg „bárkitől és bármi áron”, miközben Oroszország és Kína azt csinálnak Magyarországon, amit akarnak.
Vadai Ágnes arra is kitért, hogy a kormány miatt 1700 embercsempészt engedtek ki a börtönökből, pedig éppen ők azok, akik a terrorizmust behozhatják. Továbbá a kormány nemzetközi bűnszervezetek tagjait, terroristákat és bűnözőket engedett be a letelepedési kötvényekkel.
Mondják már meg, hogy hol van az Aszad-rezsim pénzembere, akit önök engedtek be 2014-be? Ugye önök sem tudják a választ?
A DK szerint a kormány viccet csinált a határvédelemből is, és kiárusították a külső biztonságunkat, az EU- és NATO-tagságunkat; ráadásul a magyar kormány akadályozza a bővítést, és a szövetség peremére sodorta az országot.
Vadai Ágnes kiemelte, hogy az országnak a szociáldemokrata, az EU- és NATO-tagság mellett elkötelezett Dobrev Klára-kormányra van szüksége. Soha nem fogják kockára tenni a biztonságot, nem kérnek az orosz rulettből.
Dömötör Csaba államtitkár megkérdezte, hogy megvolt-e ez a vehemencia, amikor Toto kutya szaladgált és Putyin elnökkel találkozott Gyurcsány Ferenc a családi házukban. Az államtitkár szerint „a plafon leszakad” Vadai kritikája miatt, mert amikor kormányon voltak, teljesen lenullázták a honvédséget. Ugyanakkor az elmúlt években indult meg a legerősebb haderőfejlesztési program.
A közbiztonság témájában az államtitkár azt kérdezte Vadai Ágnestől, hogy hol voltak a béremelések, amikor kormányoztak. „Sehol” – válaszolta meg Dömötör Csaba, aki szerint ez meg is látszott a bűncselekmények számán 2010 előtt.
A migrációval kapcsolatban azt mondta, hogy ellenzéki politikusok átvágták a határzárat, megszavazták a migrációs kvótát Brüsszelben, itthon pedig azt mondták, hogy nincs is kvóta. Dömötör Csaba hozzátette: nem tud olyat mondani, amikor az ellenzéki pártok ne gyengítették volna az ország védelmi képességeit.
A titkosszolgálatok ügyében megkérdezte:
Nem az önök kormányzása idején volt, hogy orosz titkosszolgálati embereket engedtek be a magyar titkosszolgálatokba?
Dömötör Csaba hozzátette: erről hivatalos papírok is vannak. Az anyagi és gazdasági biztonság témájában még megjegyezte, hogy az ellenzéktől semmilyen segítséget nem kaptak, sőt, a javaslataik csak megszorításokról szólnak.
Nacsa Lőrinc azzal kezdte, hogy gratulált a magyar labdarúgó-válogatott csoportelsőségéhez, „megdobban nem is egyszer a magyar szív ilyenkor, méltán lehetünk büszkék”.
A KDNP-s politikus úgy folytatta,
az elmúlt években láthattuk, hogy Brüsszelből folyamatosan támadnak bennünket, mert védjük a magyar embereket. A buborékban zavarja őket, hogy a magyar érdekeket képviseljük Brüsszelben is, nem adjuk fel a szuverenitásunkat, nem állunk be bólogatni a sorba.
Nacsa Lőrinc a következő időszak egyik kiemelt és fontos feladatának nevezte, hogy a nemzeti konzultációval létrehozzanak egyetértési pontokat, erős, határozott üzenetet fogalmazzanak meg.
„Egy biztos: Gyurcsányékra hallgatni nem szabad, ezt a csatát csak úgy lehet megnyerni, ha minél többen elmondjuk a véleményünket, és ez alapján egyértelművé válik a magyarok akarata” – húzta alá Nacsa Lőrinc.
Válaszában Dömötör Csaba hangsúlyozta, a konzultáció kérdései a szuverenitást érintik. Azért tartják fontosnak a párbeszédet, mert olyan kérdésekről van szó, amelyek alapvetően meghatározzák az ország szuverenitását és biztonságát.
Zsigó Róbert, a Fidesz képviselője arról beszélt, hogy az EU a válságok korába lépett, és az ezekből fakadó gazdasági nehézségeket Brüsszel képtelen megoldani, ráadásul bele akarják rángatni az országot a háborúba, ránk akarják erőltetni a migrációs kvótákat, beengednék a silány génmódosított ukrán gabonát, elárasztották vele az európai piacot. A „korrupt uniós elit” támadásának kereszttüzébe került az ország; a jogosan járó uniós forrásokat visszatartják.
A migráció ügyében kiemelte, hogy az európai terrorfenyegetettség összefügg a migrációs folyamattal, Brüsszel migrációs paktumot fogadott el, és ezt az egész ellenzék támogatta. Brüsszelben változást kell elérni, ezért arra buzdított, hogy mindenki vegyen részt a nemzeti konzultációban. Zsigó Róbert kijelentette: a nemzeti szuverenitásunk mindennél fontosabb, nem vagyunk hajlandóak úgy táncolni, ahogy Brüsszelben fütyülnek.
Latorcai Csaba államtitkár válaszában csatlakozott a fideszes képviselőhöz: Brüsszelben tovább erőltetik a háború-, migráció- és szankciópárti politikát, bele akarnak minket is rángatni a háborúba; tényleg azt akarják, hogy el legyen törölve a rezsicsökkentés, a kamatstop és az extraprofitadó. Brüsszel hátráltatni akarja a nemzeti érdekérvényesítést, ezért a brüsszeli bürokraták világában kell változást elérni. A kormány ismét az emberekhez fordul, kikéri a véleményüket. Az államtitkár hangsúlyozta: a nemzeti konzultáció célja az egység (megteremtése), és ezt az egységet akarja felrobbantani a Gyurcsány Ferenc vezette baloldal.
(Borítókép: Novák Előd a Mi Hazánk frakcióvezető-helyettese felszólal napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. november 20-án. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)