Mint arról korábban beszámoltunk, Novák Hunor gyermekgyógyász a közelmúltban arról posztolt a Facebook-oldalán, hogy hiába ír fel a pácienseinek kikeverős termékeket, azokat a patikák nem szívesen vagy egyáltalán nem készítik el. A szakember álláspontja szerint a gyógyszertárak anyagi okokból tagadják meg a receptek elkészítését, noha jogszabályi kötelezettségük okán ilyet nem tehetnének.

A gyermekorvos bejegyzése komoly felháborodást váltott ki a gyógyszerészek körében, sokan nyílt támadásként értékelték a figyelemfelhívást, de olyan hangok is megjelentek, miszerint az akció célja pusztán az volt, hogy ezzel a saját népszerűségét növelje.

• „Jó lenne, ha nem uszítaná a patikusok ellen a népet! Együtt kéne dolgoznunk, nem egymás ellen.”
• „Ha ennyire szeret turkálni a patikák zsebében, hadd turkáljunk mi is az ön zsebében. Árulja el, miért is kerül egy oltás több mint 20 000 forintba?”
• „Sajnos napi szinten futok bele rosszul felírt vagy szakmaiatlan, jogszabályoknak nem megfelelő magisztrális receptekbe. Legtöbbjét felírni sem lett volna szabad, ilyenkor ugye az lenne a baj, ha megcsinálnám.”

Többek között így reagáltak a vádakra a patikákban dolgozó szakemberek, de érvként hangzott el a részükről az is, hogy „a magisztrális készítmények tömeges alkalmazása indokolatlan, idejétmúlt és hatástalan”, amellett, hogy az elkészítésért járó díjak „gyalázatosak”, mivel egy krém összeállításáért mindössze 200-300 forintot kapnak a gyógyszerészek.

Ellenőrzést javasol a kamarának olvasónk

A jelenlegi helyzetről azonban nemcsak a szakmának, hanem a pácienseknek is van mondanivalójuk.

Egyik olvasónk lapunknak küldött levelében arról írt, hogy allergiás, felső légúti betegségekre hajlamos apukaként különösen sok bosszúságot okozott neki a patikák hozzáállása, nemkülönben az orvosoké, akik sok esetben a hagyományos, dobozos gyógyszereket részesítik előnyben a magisztrális készítményekkel szemben, még akkor is, ha neki inkább az utóbbiak váltak be.

Ha talál is olyan orvost, aki felírja neki a terméket, ezután jön az újabb tortúra: a recept kiváltása.

Úgy véli, saját problémájánál lényegesen aggályosabb, hogy gyermekei születésénél az orvos által felírt lázcsillapító végbélkúpot is csak több nap után tudta beszerezni. Hozzátette: „Van ilyen dobozos kúp is, de azt vágni kell, kimérni – mindezt otthoni körülmények között – és egyben a gyógyszertár is elismerte, hogy drágább, mint a kikevert változat” – fogalmazott olvasónk, majd felidézte azt is, hogy a patikák jellemzően milyen indokokkal utasították vissza a gyógyszerek elkészítését:

• nincs hozzá alapanyaguk,
• nincs olyan helyiség, ahol elkészíthető lenne,
• a felírt hatóanyagot visszavonták (adódik a kérdés, hogy a háziorvosi szoftverben ez miért jelenik meg),
• nem foglalkoznak ilyen termékek értékesítésével.

Az édesapa jelezte azt is: volt, ahol elfogadható indokot kapott, miszerint a patika egyik gyógyszerésze allergiás a hatóanyagra, de amint beérkezik a másik, elkészíti az adott terméket. Az ígéretekkel összhangban másnap már mehetett is érte.

„Ezekből látszik, hogy van pozitív és negatív példa is. Az orvosok képzése, valamint a gyógyszertárak támogatása hatékonyabbá tehetné az orvoslást, és kevesebb antibiotikum fogyna. A kamara helyében arra tennék kísérletet, hogy próbáljanak meg kiváltani magisztrális termékeket, és ahol nem tudnak, ott szankciókkal érjék el a változást” – fogalmazott.

A napokban Novák Hunor is megosztott a Facebook-oldalán néhány páciens által írt beszámolót, íme néhány konkrét eset:

• „Anno az ötödik gyógyszertárban voltak hajlandók elkészíteni háromhetes kisfiam szívgyógyszereit. Jártuk végig a kerületet, és az első négy helyen közölték, hogy nehéz és macerás elkészíteni, nem vállalják. Mi pedig ott álltunk a pár hetes szívbeteg csecsemővel, hogy akkor hogy adjuk be neki az életmentő gyógyszert? Az ötödik patikában ahova elmentünk, szó nélkül vállalták, fel sem merült, hogy nem, és azóta is mindig megkérdezik, hogy van a kicsi, együtt aggódnak, és együtt örülnek velünk.”
• „A szomszédos városba kellett járnunk rendszeresen a gyógyszerért. Egy idő után meguntam, és beszéltem a megyei főgyógyszerésszel, és ő is elmondta, hogy kötelességük elkészíteni. Konkrét panaszt nem kellett tennem, mert láss csodát, a főgyógyszerészre való hivatkozás megtette hatását, azóta elkészítik. Szerencsére szűk két év után le lehetett állítani a gyógyszereket, de az első pár hónapban amikor kiderült a betegség, és még nem lehetett tudni a kimenetelét, különösen fájó volt, hogy a patikáktól még ennyi empátiát sem kaptunk, holott a patikusok is pontosan tisztában vannak vele, hogy egy pár hónapos csecsemőnek nem nátha miatt írnak vízhajtót.”

A Magyar Gyógyszerészi Kamara lapunk megkeresésére korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy minden esetben érdemes megvizsgálni, mi áll az ellátás megtagadásának hátterében. Az MGYK álláspontja szerint amennyiben egy gyógyszertár pusztán jogszabályt sért, annak kell, hogy legyen következménye, de a visszautasítás sok esetben inkább objektív okokkal magyarázható, a rendszer ugyanis régóta finomhangolásra szorul. Arról, hogy milyen lépéseket tettek a változás érdekében, itt írtunk bővebben.

(Borítókép: Budapest Korona gyógyszertár 2007. január 15-én. Fotó: Beliczay László / MTI)