Tesztel a Fidesz. Politikai elemzőkkel tekintettük át annak a – már törvénymódosító indítványban is testet öltő – felvetésnek a hátterét, amely szerint a Fővárosi Közgyűlés tagjait ismét listán kellene megválasztani. Az érintett pártok szerint már elképzelhetetlen egy ilyen fontos változtatás, de azért válaszaikból az is kitűnik, hogy nem teljesen nyugodtak.
A 2024-es önkormányzati választás budapesti feltételrendszere már biztosan eltér attól, ahogy a helyi képviselőket és a polgármestereket legutóbb megválasztották. A főváros lakossága ugyanis 63 ezer fővel csökkent a 2019 január 1-i állapothoz képest, így Zuglóban és Újbudán, valamint az I., az V. és a XV. kerületben is kevesebb egyéni választókerületet rajzolnak fel a választási térképekre. Jelenleg is zajlik a választókerületek határainak meghúzása. A helyi választási irodák, praktikusan a kerületi jegyzők munkáját árgus szemekkel figyelik a pártok és civil szervezetek, hogy az új körzethatárok kijelölésével – a szakirodalomban gerrymandering néven ismert – politikai manipulációra ne kerülhessen sor. (Gyanús esetekben ellene bárki jogorvoslati lehetőséggel élhet.)
A lakosságszám-arányos választókerületi kijelölést a szavazategyenlőség elvére figyelemmel jogszabály írja elő. Alapjaiban más a helyzet azonban, ha magát a választási törvényt módosítják. Íratlan szabály, hogy a választások előtt a törvényhozás már nem változtat a jogi szabályokon. A kormánypárti többség ezt eddig – ha szorosan is, de – betartotta, amikor idén májusban nyúlt bele a rendszerbe. Akkor (egyebek mellett) úgy módosította a választási törvényt, hogy a tízezer lakosúnál nagyobb településeken az egyéni körzetek legalább kétharmadában jelöltet kell indítania egy pártnak, ha kompenzációs listát akar állítani. Ez azt jelenti, hogy Budapesten egyetlen listára kényszerülnek a baloldali összefogásban érdekelt pártok.
A közelmúltban azonban a nyilvánosságban napvilágot látott egy olyan régi-új koncepció is, amely szerint Budapesten érdemes lenne visszatérni a 2014 előtti, tisztán listás választási rendszerhez. A Fodor Gábor által jegyzett felvetés szerint a Fővárosi Közgyűlés polgármester képviselői jelenleg közvetett módon, csak az adott kerületben rájuk leadott szavazatok által nyerik el mandátumukat, azonban véleménye szerint helyesebb lenne visszatérni a képviselők közvetlen listás megválasztásának rendszeréhez. Ennek szükségessége mellett két érvet is felhozott:
A gondolatkísérletnek az adja valós politikai súlyát, hogy kedden este a Mi Hazánk parlamenti képviselője, Szabadi István a felvetéssel egyező módon be is nyújtotta az erről szóló törvényjavaslatot. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény módosított szövegéből egyértelműen kitűnik, hogy azt már a jövő évi választásra is alkalmaznák.
Fodor Gábor lapunknak egy közelmúltbeli kerekasztal-beszélgetésre utalva azt mondta, elemzői körökben konszenzus van arról, hogy javaslata összbudapesti érdeket szolgál. Visszautasította, hogy politikai érdekből, előre egyeztetett módon született volna a felvetése, és azt hangsúlyozta, hogy bár nem örül annak, hogy épp a Mi Hazánk karolta fel és terjesztette be a javaslatát, miután közzétette, az már „politikai közkiccsé” vált, így bárki sajátjának tekintheti.
Az LMP elfogadhatatlannak tartja a választási rendszer bárminemű módosítását kevesebb mint egy évvel a választások előtt. A fővárosi lista kivezetését a párt anno hevesen ellenezte, ennek visszaállítása így akár támogatható is lehet, a módosítás részleteinek függvényében. Az MSZP is úgy reagált, hogy a választásokig hátralévő idő rövidsége miatt ilyen volumenű változtatás nem indokolt.
Budapestnek nem a választási eljárás, hanem a Budapest-ellenes, a várost kivéreztető Orbán-kormány a gondja.
Ez a Párbeszéd – Zöldek álláspontja, akik azt is hozzátették, hogy álláspontjuk szerint „az erőviszonyokat” a választópolgárok akarata nyomán megválasztott politikus képes a leginkább megjeleníteni: pontosan ez történt a 2019. október 13-i önkormányzati választáson, amikor a budapestiek hitet tettek egy igazságos, szolidáris, zöld Budapest-politika, és a fölényes győzelmet arató Karácsony Gergely mellett.
A Momentum Fodor Gábor felvetését gondolatkísérletnek, tét és következmények nélküli eszmefuttatásnak tartja, amit nem akarnak kommentálni. Azt azonban megjegyezték, hogy Fodor Gábor tagja volt annak a kormánynak, amely 1994-ben behozta a közvetlen polgármesterválasztást, ez pedig szerintük külön pikantériát és bukét ad mostani felvetésének.
A DK nem reagált megkeresésünkre.
A fővárosi Fidesz-frakciónak egyelőre nincs kialakított álláspontja, de Wintermantel Zsolt frakcióvezető személyes véleménye szerint a 2014-es átalakítás ésszerű volt, mert akkor a közgyűlési többséget adó polgármesterek és a főpolgármester azonosan gondolkodott, így stabil többséggel, egységet alkotva lehetett a várost irányítani. A jelenlegi helyzet azonban más.
A TÖBBFÉLE ÉRTÉKRENDŰ, EGYMÁSSAL VESZEKEDŐ BALOLDALI PÁRT POLGÁRMESTEREI ESETÉBEN AZ EGYSÉGES FŐVÁROSI ÉRDEK ELTŰNIK.
„Minden baloldali polgármester azzal van elfoglalva, hogy hogyan tud az összes többi baloldali párttal szemben a saját kerületében olyan erőpozíciót kialakítani, hogy ő maradhasson a polgármesterjelölt. Ez nem segíti az egységes fővárosi működést.” Úgy véli, nincs is már szinte közös fővárosi akarat, egységesen támogatott fejlesztés, semmilyen közös gondolkodás Budapestről. Erre egy XVIII. kerületi példát említett: a frissen aktualizált, egységesen elfogadott Budapest Mobilitási Tervet a kerület polgármestere, Szaniszló Sándor is megszavazta, ugyanakkor helyben az elővárosi vasút fejlesztése ellen érvel.
Ahogyan a kérdéssel kapcsolatos határozataiban az Alkotmánybíróság rámutatott, mind a listás, mind a kerületi polgármester-választás eredményén alapuló rendszernek vannak előnyei és hátrányai, de egyik esetben sem sérülnek az alkotmányos jogok. A régebbi listás választás a kerületek lakosságszámától független, ezért arányosabb és igazságosabb eredményhez vezetett, a jelenlegi rendszer viszont a pártoktól függetlenebb, a polgármesterek személyére leadott szavazatokon keresztül a közvetlen demokrácia jobban érvényesül – hívta fel a figyelmet a Mi Hazánk.
Látni kell ugyanakkor, hogy míg a polgármesterek megválasztása esetében személyek, politikai karakterek és teljesítmények csapnak össze, addig a listás választások esetében döntően pártszimpátiák és pártlogók.
Mivel 2024 nyarán az önkormányzati választásokra a (tisztán listás) európai parlamenti választásokkal egy napon kerül sor, nem nehéz kikövetkeztetni, hogy a Fővárosi Közgyűlés képviselőinek pártszimpátia-alapú listás megválasztása kinek kedvezne inkább. Az is valószínű, hogy a jelenlegi szabályok mentén a közgyűlési többség megszerzésére nem a Fidesz lenne az esélyes.
Ezzel együtt Nagy Attila Tibor politikai elemző úgy látja, a javaslat a demokrácia visszaerősítése irányába tett lépésként is felfogható, hiszen a közvetlen választás visszaállításáról szól, vagyis arról, hogy a polgármesterek nem a tisztségüknél fogva kerülnének a Fővárosi Közgyűlésbe, hanem csak akkor, ha a listára kerülnek. Az öt százalékot megugrani nem vagy csak nehezen tudó pártoknak ugyanakkor nem érdekük a módosítás, hiszen ötszázalékos a bejutási küszöb. Ez a módosítás tehát a nagyobb szervezeti erővel bíró pártoknak lehet jó, például a Fidesznek – feltéve, ha a kormánypárt a fővárosban relatíve jól tud szerepelni.
A módosítás elfogadása esetén az ellenzéki pártoknak nemcsak a főpolgármesteri, polgármesteri, önkormányzati képviselői helyekről kellene egyezkedniük, de immáron a fővárosi lista helyeiről is (ki kerül befutó helyre, ki nem), vagyis újabb nehézséget lehetne támasztani számukra.
Nem megoldhatatlan nehézséget, de újabb vitapontról kellene egyezkedniük az ellenzéki pártoknak.
Bár a Mi Hazánk által benyújtott törvénymódosítás szövege nem érinti a főpolgármester megválasztásának hatályos szabályrendszerét, sőt a párt kifejezetten úgy gondolja, hogy a jelenlegi rendszer a jobb (mivel a főpolgármester megbízása közvetlenül a választók többségi döntésén alapul, amely ez esetben arányos és igazságos is), Pulai András, a Publicus Intézet stratégiai igazgatója szerint a háttérben már biztosan intenzív gondolkodás zajlik róla.
Az LMP külön ki is hangsúlyozta válaszában, hogy semmi olyat nem tud támogatni, ami jogokat vesz el a választóktól. A közvetlen főpolgármester-választás ugyanis nézetük szerint olyan demokratikus alapjog, aminek az elvétele a budapestiektől elfogadhatatlan.
A Jobbik-Konzervatívok részéről is úgy látják, hogy a helyi közéleti szereplőket – beleértve a polgármestert is – közvetlenül kell kiválasztania a választóknak. Így tudja legjobban meghatározni a helyi lakosság, hogy melyik személy alkalmas leginkább az adott közösség érdekeinek képviseletére, és így történhet meg a választott tisztségviselők számonkérése is. A közvetlen választás a megoldás arra is, hogy a megválasztott képviselők, polgármesterek ne a központi pártérdekek mentén döntsenek helyi közügyekben, hanem a helyi érdekeket figyelembe véve, lokálpatriótaként.
A választások alkalmával valahogy hirtelen mindig fel-felbukkanó Fodor Gábor javaslata mögött mi elsősorban a Fidesz érdekeit látjuk megcsillanni
– írják.
Pulai András úgy látja, hogy a Fidesznek régóta böki a csőrét a főpolgármesteri poszt, hiszen ez a legnagyobb, közvetlen választói legitimációval rendelkező poszt Magyarországon.
Ráadásul olyan poszt, ami fő szabály szerint nem az övék, csak kivételes esetekben. Ilyen volt a Tarlós-éra. Ennek okán régóta a rendszer számukra kedvező átalakításán, adott esetben a főpolgármesteri poszt eltörlésén (lásd: Margaret Thatcher eltörölte a londoni főpolgármesteri posztot) ügyködnek. Ha úgy gondolják, hogy az egyik lépés nem jön be, akkor mennek a következőre. Mindig van 3-4 versengő terv a budapesti választási rendszer átalakítására. 2019-ben Orbán Tarlósnak megígérte, hogy nem szántja be a posztot, és érdemben nyúl hozzá. Ám ilyen „kötelme” 2024-re nincs.
A politikai elemző szerint a Fideszben a jelenlegi helyzetet értékelhetik akár úgy is, hogy ha már a 2014-es módosítás nem vált be, a „trial and error” módszerével mennek előre. „Ilyen szatelitek, Fidesz-proxik által benyújtatott módosítások arra jók, hogy teszteljék, mit gondol róla az ellenzéki politikai világ, és arra, hogy aztán megtalálják a számukra fájdalmas, a Fidesz számára pedig előnyt hozó megoldást. Szóval a Fidesz tesztel.”
(Borítókép: A Fővárosi Közgyűlés ülése a Városházán 2023. október 25-én. Fotó: Kovács Attila / MTI)