Sajtóértesülések szerint a Fidesz egy titkos, párton belüli felmérésben megkérdezte a párttagokat arról, hogy amennyiben Magyarország nem jut hozzá az Európai Unió által blokkolt forrásokhoz, elfogadhatónak tartanának-e egy népszavazást Magyarországnak az unióból való kilépéséről.
Az EU-ból való távozás – amelyet a brexit után „huxitként” is szoktak emlegetni – ötlete időről időre felvetődik a kormánypártok egyes szimpatizánsainak körében az uniós vezetéssel való állandó konfliktusok miatt. A kormánypárti politikusok mindemellett rendre azt hangoztatják, hogy Magyarország nem akar kilépni az EU-ból (ehelyett az unió reformjának szükségességét hangsúlyozzák, és azt, hogy változást akarnak elérni Brüsszelben).
Most az osztrák Die Presse írt arról egy cikkben, hogy szerintük a magyar kormány komolyan elgondolkozott a huxiton, mint egy lehetséges forgatókönyvön. Ezzel kapcsolatban hivatkoztak a VSquare nevű oknyomozó portál egyik pár napja közölt értesülésére is.
Az osztrák lap emlékeztetett arra, hogy hétfőn a miniszterelnököt meglátogatta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, aminek az előzménye egy múlt heti levél volt. A lap szerint az uniós politikus arról próbálhatja meggyőzni Orbán Viktort, hogy ne blokkolja az Ukrajnával kapcsolatos unió döntéseket.
A Die Presse azonban arra számít, hogy a tárgyalásnak nem sok kézzelfogható eredménye lesz. Ők úgy látják, hogy Orbán Viktor várhatóan az eddigieknél is jobban ki fogja élezni a konfliktust Brüsszellel, mivel nem valószínű, hogy az unió feloldja a Magyarországnak járó forrásokat. Ezzel kapcsolatban hivatkoztak a VSquare értesülésére is, amely a napokban közölte, hogy
a Fidesz egy titkos felmérésen már „megszondáztatta” a párttagokat arról, hogy mit szólnának, ha Magyarországon jövőre szavazás lenne a huxitról.
Állítólag a kérdés lényege az volt, hogy ha Magyarország nem kapja meg az unió által blokkolt forrásokat a következő hónapokban, akkor elfogadhatónak tartanák-e azt, ha 2024. június 9-én (vagyis az EP-választások és az önkormányzati választások napján) egyben népszavazást tartanának arról is, hogy Magyarország kilépjen-e az EU-ból.
A Die Presse szerint a Fidesznek ez a felmérése kettős célt szolgálhatott: egyrészt nyomást gyakorolhatnak ezzel az unióra annak érdekében, hogy megkapják a forrásokat, másrészt pedig segítheti a párt szavazóinak mozgósítását is.
Korábban több közvélemény-kutatás is azt mutatta ki, hogy Magyarországon pártpreferenciától függetlenül az EU-tagságot pártolja a lakosság nagy többsége.
Emlékezetes, hogy az exjobbikos Volner János 2022 tavaszán a saját magáról elnevezett új pártot Huxit pártra nevezte át, és közölte: céljuk, hogy kiléptessék Magyarországot az EU-ból. Volner idén szeptemberben azt is közölte, hogy egy külügyi megbízatást is elutasított azért, mert fontosabbnak tartja a huxitot.
A Demokratikus Koalíció másfél hete ismertetett külpolitikai programjában figyelmeztetett arra, hogy szerintük Magyarország kilépése reális veszély, és Orbán Viktor ezen dolgozik. Van, aki szerint elképzelhető, hogy a huxit valójában nem is egy kilépésről szóló népszavazással vagy döntéssel mehet végbe a gyakorlatban, hanem azzal, hogy Magyarország fokozatosan elveszti forrásait, szavazati jogát az unióban.
Szintén a Die Presse írt arról, hogy a jelek szerint nem sok kézzelfogható eredménye volt Orbán Viktor és Charles Michel hétfői találkozójának.
A lap értesülése szerint a megbeszélés mintegy két órán át tartott, ehhez képest egy uniós tisztviselő utána mindössze annyit nyilatkozott nekik, hogy „fontos” tárgyalásra került sor – ami virágnyelven azt jelentheti, hogy nem jutottak közelebb a felek ahhoz, hogy rendezzék a konfliktusukat.
Jelzésértékű lehet az is, hogy Charles Michel végül nem tartott sajtótájékoztatót a megbeszélés után, és egyik fél sem nyilvánult meg túl bőbeszédűen. Michel mindössze annyit írt a Twitteren, hogy fontos „az EU egysége”, ebben rejlik az erejük, és ennek érdekében állandóan lépéseket kell tenni.
Orbán Viktor pedig a Facebookján annyit közölt, hogy találkozott Michellel, és hogy „hasznos” volt az egyeztetés.
Vagyis arra lehet következtetni, hogy az uniós források ügyéről, valamint az Ukrajnát érintő döntésekkel kapcsolatban nagy vitákra lehet felkészülni az Európai Tanács december 14–15-én esedékes csúcstalálkozóján.