Kovács Béla panasza szerint Alaptörvénybe ütközött, hogy – titkos adatokra hivatkozva – részben zárt tárgyalás zajlott ellene, mert „így a nyilvánosság számára nem derülhetett ki, hogy milyen okok mentén jutott a bíróság az Európai Unió elleni kémkedés bűncselekményének vádjával összefüggésben első-, másod-, és harmadfokon eltérő döntésre” – idézi a dokumentumot a HVG.

Az Alkotmánybíróság nem talált alkotmányjogilag értékelhető indokolást Kovács Béla  beadványában.

A Kúria által kémkedés és más bűncselekmények miatt jogerősen 5 év fegyházra ítélt Kovács Béla ellen a Budapest Környéki Törvényszék júniusban adta ki az elfogatóparancsot.

A törvényszék 2020. szeptember 24-én hirdetett elsőfokú ítéletet annak a négy vádlottnak az ügyében, akiket az EU intézményei elleni kémkedéssel és más bűncselekményekkel vádolt meg az ügyészség. A törvényszék akkor Kovács Bélát bűnösnek mondta ki társtettesként, folytatólagosan elkövetett költségvetési csalás és hamis magánokirat kétrendbeli felhasználása miatt. A politikust ekkor másfél év felfüggesztett szabadságvesztésre és 600 ezer forint pénzbüntetésre ítélték.

A fellebbezések után másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla megváltoztatta a törvényszék ítéletét, és – a feltehetően Oroszországban tartózkodó – Kovács Bélát bűnösnek mondta ki az Európai Unió intézményei elleni kémkedés előkészületében is. A 2022. szeptember 27-én jogerőre emelkedett ítéletet a Kúria mint harmadfokú bíróság tovább súlyosbította, amikor 5 év fegyházat, illetve 10 év közügyektől való eltiltást szabott ki.