Csütörtökre összehívták az Országgyűlés rendkívüli ülését. Az Állami Számvevőszék éves beszámolója mellett napirendre került a Mi Hazánk Mozgalom két javaslata is, amelyek közül az egyik a jövő évi önkormányzati választásokat érinti.
„Az igazságosabb és arányosabb önkormányzati választások érdekében egyes választási tárgyú törvények módosításáról” címmel nyújtott be javaslatot Szabadi István, a Mi Hazánk képviselője.
Ebben többek között az alábbi javaslatok szerepelnek:
2014 óta az a szabály, hogy a főpolgármester mellett a közgyűlés tagja a 23 kerületi polgármester, valamint további kilenc mandátumot a kompenzációs listákról osztanak ki. A javaslat indoklásában a Mi Hazánk is felhívta a figyelmet a 2014-es változásra:
2014-ben a Fidesz egyoldalúan vezette be az új fővárosi választási rendszert, amely kizárólag Budapestre vonatkozóan más választási rendszert jelent, mint a vármegyék esetében. Nyilvánvaló, hogy a hatályos rendszer a két legnagyobb politikai pólusnak kedvez, amely nem felel meg a demokratikus sokszínűségnek. Annak érdekében, hogy Budapest valóban a budapestieké lehessen, a város ne váljon politikai zsarolás, önkény és csaták színterévé, ezért javasoljuk a tisztán arányos választási rendszer bevezetését a fővárosi közgyűlés tagjainak megválasztása érdekében.
Az új rendszert már a 2024-es önkormányzati választásokon is alkalmaznák. Fodor Gábor volt miniszter lapunkban megjelent októberi publikációjában szintén a listás választási rendszerre tett javaslatot.
Karácsony Gergely főpolgármester Facebook-posztban reagált az elképzelésre:
Alig hét hónappal a választás előtt a Fidesz újra módosítani próbálja a Fővárosi Közgyűlésre vonatkozó választási szabályokat. Még ahhoz is gyávák, hogy saját nevükben adják be a javaslatot, rábízták azt a félfasiszta testvérpártjukra. 2014-ben eltörölték a listás választást, hogy így csináljanak többséget maguknak, most visszaállítanák a korábbi rendszert, mert abban bíznak, hogy így tudják elvenni az ellenzékét. Most szólok: nem fog menni. A hatalom, amely úgy váltogatja az elveit, mint más az alsógatyáját, nem méltó a budapestiek bizalmára.
Tarlós István korábbi főpolgármester az ATV kérdésére kijelentette, „a tisztán listás rendszert a magam részéről nem támogatnám”.
Brenner Koloman, a Jobbik – Konzervatívok főpolgármester-jelöltje lapunk megkeresésére közölte:
Abban a polgári demokráciában, amiben én hiszek, fel sem merülhetne, hogy egy ilyen szakmai kérdésből politikai furkósbotot csináljanak. Átfogó javaslattal rendelkezünk a választási rendszer reformját illetően, azonban ennek a vitának a lefolytatása szerintem nem időszerű. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének tagjaként ugyanis osztom a Velencei Bizottság választási törvényekre vonatkozó állásfoglalását.
A csütörtöki rendkívüli ülés meghirdetése után Kálmán Olga sajtótájékoztatón kifejtette, hogy „módosítás gyakorlatilag az országgyűlési választáson alkalmazott szabályokat ülteti át a budapesti önkormányzati választásra. Ezek értelmében ha az ellenzéki pártok közös főpolgármester-jelöltet kívánnak indítani, akkor közös listát is kell állítaniuk. Ha nincs közös lista, akkor nem lehet az ellenzéknek közös főpolgármester-jelöltje sem.”
A Demokratikus Koalíció ezért kezdeményezi, hogy a demokratikus ellenzéki pártok közös listán induljanak a budapesti önkormányzati választáson. Ez elengedhetetlen egyrészt ahhoz, hogy Karácsony Gergely az ellenzék közös főpolgármester-jelöltje legyen és győzni tudjon jövő júniusban, másrészt a közgyűlési többség is csak így biztosítható
– fogalmazott a párt országgyűlési képviselője.
Ahogy tegnapi anyagunkban kifejtettük, a Mi Hazánk által benyújtott javaslat értelmében például a Momentum akkor is támogathatja Karácsony Gergelyt, akit jelenleg a Demokratikus Koalíció (DK) és a Párbeszéd is támogat a jövő évi önkormányzati választásokon, ha külön momentumos lista is van, amin egyébként a regnáló főpolgármester nem szerepel.
Korábbi cikkünkben a 2022-es hatpárti összefogás többi szereplőjét, valamint elemzőket kérdeztünk a javaslatról.
A csütörtöki rendkívüli ülés napirendjén lesz az országgyűlési választási rendszer arányosabbá tételéről szóló javaslat is, amelyet szintén a Mi Hazánk jegyez. A határozati javaslat szövege szerint
az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy 2024. január 31-ig nyújtson be törvényjavaslatot, amelyben biztosítja, hogy az országgyűlési választások során a képviselői mandátumok kombinált arányos rendszerben, a jelölő szervezetek által listán elért eredmény arányának megfelelően kerüljenek kiosztásra akként, hogy a jelölő szervezetek által elért listás mandátumok száma az általuk delegált és megválasztott egyéni jelöltek mandátumainak számával csökken.
Az indoklás szerint „a jelenleg hatályos országgyűlési választási rendszer szerinti mandátumelosztás aránytalan, a választói akarattól eltérő eredményre vezet. Ez az Alaptörvény demokratikus alapelvét is sértő rendszerhiba vezetett ahhoz, hogy a jelenlegi kormánypártok annak ellenére jutottak minősített kétharmados többséghez a parlamentben, hogy a választópolgárok által leadott szavazatok aránya alapján erre nem kaptak felhatalmazást.”
A határozat célja, hogy „olyan választási rendszer kerüljön bevezetésre Magyarországon, amely a jelenleg hatályban levő német szövetségi választási modellhez hasonlóan szavazatarányos mandátumelosztást eredményez, azaz a választási küszöböt elért pártok képviselőinek aránya hűen tükrözze a választói akaratot. A német modell szerint a gyakorlatban az egy adott jelölő szervezet által elért mandátumszám a listákra leadott szavazatok arányától függ, ezen belül pedig az adott jelölő szervezet által betöltött listás mandátumok számát csökkenti az általa jelölt és mandátumot nyert egyéni képviselők mandátumainak száma. Tehát az egyéni választókerületek megmaradnának, pusztán arányosabb, igazságosabb választási rendszer jöhetne létre.”
(Borítókép: Az Országgyűlés plenáris ülése 2023. november 21-én. Fotó: Kovács Tamás / MTI)