Az Országgyűlés csütörtöki, rendkívüli ülésén vitáztak a képviselők a Mi Hazánk Mozgalom javaslatáról, amely átírná a fővárosi önkormányzati választási szabályokat. A kormánypártok részéről a KDNP-s Nacsa Lőrinc úgy fogalmazott, „a módosítást akár készen is állunk támogatni”.
„Az igazságosabb és arányosabb önkormányzati választások érdekében egyes választási tárgyú törvények módosításáról” címmel nyújtott be javaslatot Szabadi István, a Mi Hazánk képviselője.
Ebben többek között az alábbi javaslatok szerepelnek:
2014 óta az a szabály, hogy a főpolgármester mellett a közgyűlés tagja a 23 kerületi polgármester, valamint további kilenc mandátumot a kompenzációs listákról osztanak ki.
A csomag része egy határozati javaslat is, amelyben arra kérné az Országgyűlés a kormányt, hogy „2024. január 31-ig nyújtson be törvényjavaslatot, amelyben biztosítja, hogy az országgyűlési választások során a képviselői mandátumok kombinált arányos rendszerben, a jelölőszervezetek által listán elért eredmény arányának megfelelően kerüljenek kiosztásra akként, hogy a jelölőszervezetek által elért listás mandátumok száma az általuk delegált és megválasztott egyéni jelöltek mandátumainak számával csökken”.
A további részletekről és a javaslatra érkezett reakciókról itt írtunk bővebben.
Novák Előd a javaslat parlamenti vitáján hangsúlyozta, ha valakit zavar, hogy bő fél évvel a választások előtt módosítanák a szabályokat, akkor kész előterjesztőként befogadni olyan módosítót, ami kitolná ennek határidejét akár az önkormányzati választás utáni időpontra. Annyit viszont kérne cserébe, hogy az indoklásba írja bele, hogy ebben az esetben készek támogatni a zárószavazáson is.
A Mi Hazánk Mozgalom képviselőjének meggyőződése, hogy egy választási törvénynek normális esetben minél szélesebb parlamenti támogatáson kell alapulnia, „a Fideszt nem zavarta, hogy még az Alaptörvényt is csak kormánypárti szavazatokkal fogadták el”. Novák Előd szerint az önkormányzati mellett az országgyűlési választás „igazságtalanságát” is orvosolni kell.
Novák Előd azzal folytatta, hogy a 2014-es módosítás kizárólag Budapestre vonatkozóan más választási rendszert jelent, mint a vármegyék esetében.
A fővárosban aránytalan, torz, antidemokratikus a választási rendszer.
Az országgyűlési választást érintő javaslatukról elmondta, megőriznék a választókerületeket, de nem feltétlenül 106-ot, „és nem mesterséges amőbaalakokban, ahol Kubatov Gábor fantáziájának még a Duna sem szabott határt”.
Olyan választási rendszert alkotnának, ami szavazatarányos mandátumelosztást eredményez. Megtartanák az egyéni választókerületi rendszert, ahogy a főpolgármester közvetlen választását is. Novák Előd hozzátette, azért is ők nyújtották be a javaslatot, mert önmagában a társadalmi feszültségeket csökkentené ha igazságosabb, arányosabb választási rendszer jönne létre, „ez nekem szívügyem”.
A képviselő szerint a Fővárosi Közgyűlésben valamennyire megmaradt a „politikusi álláshalmozás”, kerületi polgármesterek ülnek a közgyűlésben. Novák Előd arra hívta fel a figyelmet, hogy ezt a rendszert korábban Karácsony Gergely is kritizálta.
Novák Előd végül öt további választójogi reformot is a képviselők figyelmébe ajánlott:
A politikus azzal zárta felszólalását, hogy nem tudják, „melyik párt hogyan forgatja a köpönyegét”, de ők a választójogi rendszer teljes reformját szorgalmazzák.
A kormány képviselője, Répássy Róbert nem kért szót Novák Előd után, így a vezérszónokokkal folyatódhatott a parlamenti vita. Gy. Németh Erzsébet, a DK vezérszónoka azt gondolta, hogy legalább lesz néhány mondata a kormánynak a javaslatról, de az Igazságügyi bizottság ülésén sem szólt hozzá fideszes képviselő, sem pedig a kormány képviselője. Utalt rá, hogy a mostani parlamenti vitánál sincsenek ott a kormánypárti politikusok.
A DK-s politikus nem csodálkozik rajta, mert a javaslat a Fidesz által diktált tervezet, az Orbán-kormány ugyanis mindenre hajlandó, hogy visszahódítsa a fővárost, és „elvegyék a budapestiek szabadságát”, „zsarolja és kivérezteti” Budapestet. Tönkre akarják tenni a Fővárosi Önkormányzatot és az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat, hogy összeomoljanak Budapest közszolgáltatásai, és majd a dühös budapestiek leszavazzanak a Fideszre. Erre számítanak, ennyire lenézik a budapestieket, de Budapest tovább nem zsarolható, mert a felmérések szerint az emberek elsöprő többsége a szabadságot akarja, és nem akarják a Fideszt és a szélsőjobboldali kamupártját.
Gy. Németh Erzsébet szerint Orbán Viktor el fogja veszteni a választást, Budapest szabad marad 2024 után is, pedig az kormány mindent megtett Budapest ellen megszorításokkal, megcsapolták a főváros kasszáját.
Lázár János „zsigerből utálja” Budapestet, leállíttatta a beruházásokat, a piszkos munkát soha nem Orbán Viktor végzi, mindig van rá helyette jelentkező. A DK azt ígéri, hogy kormányváltás esetén 2030-ig meghozzák azokat a döntéseket, amelyek meg fogják oldani Budapest négy nagy alapproblémáját: a közlekedést, a lakhatást, a köztisztaságot és a közbiztonságot.
Kormányváltás után Dobrev Klára kormánya újból partnerként fog tekinteni Budapestre, véget ér a szabad rablás. „Budapest szabad, Budapest szabad marad” – jelentette ki Gy. Németh Erzsébet.
Molnár Zsolt szerint ennek a vitának helye lenne sok időpontban, kivéve most, néhány hónappal a választások előtt,
méltatlan a felvetés is, hogy itt érdemben vitatkozzunk, még akkor is, ha tartalmi értelemben ennek a vitának lenne helye, hiszen sokszor kezdeményezte az ellenzék, köztük a szocialisták is, hogy arányosabb választási rendszer legyen Magyarországon.
Az MSZP képviselője úgy fogalmazott, néhány hónappal a választások előtt ez „valamiféle bűvészkedés”, ráadásul azt sem tudják, hogy az Országgyűlés kétharmados többsége mit gondol erről.
Molnár Zsolt úgy vélekedett, a javaslat nehezen olvasható másképp, mint „egy kínos erőlködés, hogy az éppen aktuális mérések szerint hogyan lehet a legnagyobb károkat okozni Budapesten belül az ellenzéknek”.
A szocialista politikus végül azt kérte a kormánypártoktól, hogy a korábban adott szavuknak megfelelően tanúsítsanak önmérsékletet, és ne nyúljanak hozzá egy éven belül a választásokhoz viszonyítva a szabályokhoz.
Bedő Dávid, a Momentum vezérszónoka visszavonta, nem kívánt felszólalni.
Dudás Róbert, a Jobbik vezérszónoka azt mondta: nehéz helyzetben van, mert nem tudja, hogy kihez intézze a szavait, ahhoz, aki megírta, vagy ahhoz, aki benyújtotta a javaslatot. A jobbikos politikus szerint világos a kormánypártok szerepe, a látszatra sem sikerült adni, a fű alatt csúsztatták be a javaslatot. Azt is mondta, borítékolható, hogy mi lesz a december 12-i végszavazás eredménye: a fővárosra vonatkozó javaslatot meg fogja szavazni a Fidesz, az országgyűlési választásra vonatkozót nem, utóbbiról egyébként Dudás Róbert azt mondta, hogy csak két sor.
Egy évvel a választások előtt választási törvényhez nyúlni – finoman szólva – sem korrekt és demokratikus – jelentette ki a jobbikos politikus. Dudás Róbert kifejtette: a választási törvénynek egy elv köré kell csoportosulnia, hogy a választás egyenlő, igazságos legyen, és az emberekről szóljon. A most benyújtott javaslatnak azonban nem az igazságosság megteremtése a célja, hanem a választás befolyásolása. „Ilyet demokratikus erők egy normális országban nem nyújtanak be” – fogalmazott Dudás Róbert. A vita legitim, de azt javasolta, hogy a választási törvény módosításának témájáról inkább jövő ősszel vitatkozzanak.
Toroczkai László kifejtette, az önkormányzati választási törvényjavaslat benyújtásánál nem volt nehéz dolguk, mert a 2014 előtti állapotot hoznák vissza. Az országgyűlési választásokra vonatkozó elképzelés azért határozati javaslat, hogy a többi párt is kifejthesse álláspontját, és megpróbáljanak valamilyen igazságosabb rendszer felé elmozdulni.
Nem vagyunk politikailag sem annyira naivak, hogy itt mindenki azonnal helyre akarja állítani a demokráciát, de azért picit nagyobb aktivitást vártunk volna mind a balliberális oldaltól, mind a Fidesz-KDNP részéről
– hangsúlyozta a Mi Hazánk elnöke, hozzátéve: a Fidesz és a balliberális oldal váltógazdaságot működtettek, de valójában ugyanazt képviselik, most pedig „ügyetlenül belesétáltak a Mi Hazánk Mozgalom által állított csapdába”, mert amikor kiderült, hogy visszaállítanák a 2014 előtti formába a fővárosi választási rendszert, akkor „elképesztő üvöltözésbe, visításba kezdett a balliberális oldal, mint a fába szorult féreg úgy üvöltenek”. Toroczkai László szerint ezek alapján mégsem Gyurcsány Ferenc fújja a passzátszelet, hanem a Párbeszéd, mert Karácsony Gergely „mondta fel azt a narratívát, amit folyamatosan ismételgetnek”.
Toroczkai László úgy látja, az általuk javasolt rendszer jobb lenne a budapestieknek, mert tükrözné a választói akaratot, „ami jelenleg zajlik, az ugyanaz a mutyi a közgyűlésben, mint amit a Fidesz az országban megvalósít”. A pártelnök rámutatott, az aránytalan mandátumkiosztás ellen minden ellenzéki pártnak tiltakoznia kellene, és beállni a javaslatuk mögé, de nem ezt tették, „kiderült, hogy valójában a balliberális oldal ugyanazt tenné kormányra kerülve, mint a Fidesz”.
Toroczkai László végül leszögezte, közvetlenül kell választani a főpolgármestert. Ha Karácsony Gergely lesz az, el kell fogadni, de azt nem szabad elfogadni, hogy „a főpolgármester kontroll nélkül gyakorolhassa a hatalmát”, ezért is módosítanák a választási szabályokat.
Csárdi Antal, az LMP a vezérszónoka kijelentette: szürreális pillanatnak a szem- és fültanúi, a kormánypártok bábszínházzá züllesztették le a parlamentet (bár nem akarja negatívan minősíteni a bábszínházakat).
Az ellenzéki politikus arról beszélt: egyértelmű, hogy Fodor Gábor, az SZDSZ egykori elnöke elvégezte a felütést (felidézte, hogy a Mi Hazánk javaslatának „előképeként” írt publicisztikát a témában az Indexre), a Fidesz-KDNP benyújtotta a törvényjavaslatot, az valószínűleg örök titok marad, hogy ki írta meg. Csárdi Antal emlékeztetett rá, hogy ez már megtörtént, ezt már egyszer eljátszották a kormánypártok Volner Jánossal.
Csárdi Antal sérelmezte, hogy a kormánynak nincs véleménye a vitában, sem a Fidesz, sem a KDNP nem állított vezérszónokot, megpróbálnak eltűnni. Azt is felvetette: a módosítások után lehet, hogy már teljesen más lesz az a javaslat, amiről most beszélnek.
Az LMP-s politikus azt kérte a javaslattal összefüggésben: tiszteljék meg a választópolgárokat, azzal, hogy kellő mértékben megvitatnak egy ilyen kérdést, és biztosítják számukra a megfelelő felkészülési időt. Ez szerinte most nem valósulhat meg négy hónappal a választási kampány kezdete előtt.
Vezérszónoki felszólalás a kormánypártok részéről nem volt a vitán, de a kétperces hozzászólásokban szót kért Nacsa Lőrinc.
A KDNP képviselője úgy fogalmazott, látják, hogy az elmúlt hetekben vita van erről a javaslatról. Amit a Mi Hazánk szeretne, azt 2014-ben a baloldal követelte, és közel húsz évig működött a fővárosban.
Szerintem fontos, hogy az ilyen kérdésekről itt tudunk beszélni, jó, hogy elindult egy széles közéleti vita. A magunk részéről az önkormányzati választási módosítást akár készen is állunk támogatni
– árulta el a kormánypárti politikus.
(Borítókép: Parlament 2023. november 21-én. Fotó: Kovács Tamás / MTI)