Mint ismert, a november 22-én tartott előrehozott választásokon a Geert Wilders vezette Szabadságpárt (PVV) aratott győzelmet, 37 mandátumot szerezve a parlament 150 fős alsóházában.

A Frans Timmermans korábbi külügyminiszter, majd uniós biztos által vezetett pártszövetség, a Zöld Baloldal és a Munkapárt formációja a második helyen végzett 25 mandátummal.

Mark Rutte ügyvivő miniszterelnök pártja, a Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) a harmadik helyre szorult 24 képviselői hellyel. Pieter Omtzigt kereszténydemokrata politikus frissen alakult pártja, az Új Társadalmi Szerződés (NSC) pedig 20 mandátumot kapott.

Hollandiában a parlamenti képviselők ünnepélyes szertartás közepette teszik le esküjüket, amelynek keretében ígéretet tesznek, hogy feladatukat hűen teljesítik, és megerősítik, hogy nem vesztegettek meg senkit mandátumuk megszerzésének érdekében. Emellett hűséget esküsznek a királynak, a királyság statútumának és az alkotmánynak.

Az alsóház 150 képviselői helyéből mostantól 61-et nők töltenek be. A holland választási tanács adatai szerint most először bekerült egy nem-bináris képviselő is a parlamentbe. A képviselők többségének átlagéletkora 40 és 50 év között van, 18 képviselő pedig a 90-es években született.

A választási eredmények alapján Wildersnek legalább két párt támogatására lesz szüksége, hogy kormányt alakíthasson. Az eddigi nyilatkozatok szerint a PVV a VVD-vel, az NSC-vel és a 7 mandátumot szerzett Gazdák és Polgárok Mozgalma (BBB) nevű párttal fogna össze, azonban egyelőre csak a BBB jelezte, hogy hajlandó az együttműködésre. A holland törvények nem szabnak időhatárt kormányalakításra.