Immár több hete dübörög hazánkban a nemzeti konzultáció bojkottja, a kampány keretében több száz leadóponton gyűjtik a kitöltetlen íveket. A szervezők jelzése szerint az akciónak már kerékkötői is akadtak, a részletekről Szalóki Viktor, az aHang szóvivője mesélt az Indexnek.
„Olyan információk is eljutottak hozzánk, miszerint a kormány támogatói is hasonló akcióba kezdtek” – ezt állította a héten egy közleményben az a két szervezet, amely november második felében a nemzeti konzultációval párhuzamosan egyfajta ellenkonzultációba kezdett. A kampány részeként az aHang és az Egységes Diákfront (EDF) január végéig egymillió üres ívet gyűjtene össze, ezzel jelezve a döntéshozóknak, hogy az általuk feltett kérdések helyett inkább a valós problémákról kellene párbeszédet folytatni.
Van olyan település, ahol többen úgy fogtak bele az üres ívek összegyűjtésébe, hogy egyébként azokat a későbbiekben kitöltik, és visszaküldik a kormánynak
– árulta el lapunk megkeresésére Szalóki Viktor, az aHang szóvivője, amikor arról kérdeztük, hogy pontosan milyen információk jutottak a birtokukba. Hangsúlyozta: egyelőre konkrét helyszínekről még nem beszélne, ki kell ugyanis deríteniük, hogy mi áll a háttérben, egy komolyabb szerveződés, vagy esetleg csupán egy egyszeri gerillaakcióról van szó.
„Az viszont biztosnak tűnik, hogy a cél a megtévesztés. Ezért arra kérjük az állampolgárokat, hogy amennyiben ellenkonzultálni szeretnének, a térképen feltüntetett hivatalos leadó pontokra, vagy postai úton közvetlenül az irodánkba juttassák el az üresen hagyott íveket” – hangsúlyozta az aktivista.
Lapunk az ügyben levélben kereste a Kormányzati Tájékoztatási Központot, amint választ kapunk, frissítjük cikkünket, vagy új cikket írunk.
Mint ismert, a legújabb konzultációs ívek november második felében érkeztek meg a postaládákba. A kérdések mindegyike egy állítással kezdődik, melyben leírják, mi mindent akar tenni hazánkkal Brüsszel. Elhangzik többek között, hogy eltörölnék a gyermekvédelmi törvényt, beengednék a génmódosított ukrán gabonát, de emellett migránsgettókat is létrehoznának. A pontos kérdéseket – melyekről az állampolgárok 2024. január 10-ig mondhatják el a véleményüket – ebben a cikkben gyűjtöttük össze.
Ahogy arról szintén írtunk, Eric Mamer, az Európai Bizottság szóvivője teljességgel valótlannak nevezte a nemzeti konzultációban megfogalmazott állításokat. Kiemelte: a kérdésekről nem tárgyaltak velük, ugyanakkor nem tartják szükségesnek, hogy válaszokat írjanak, vagy saját kampányba fogjanak. Kijelentését úgy indokolta:
Hiszünk a magyar közvélemény intelligenciájában, a tízmillió magyar nemcsak Magyarországon, hanem egyben az EU-ban is él.
Valami hasonlóban bízik aHang és az Egységes Diákfront is, a két szervezet álláspontja szerint a kormány immár sokadik éve nem a valódi ügyekről konzultál, emiatt döntöttek úgy, hogy „a saját játékszerükkel vágnak vissza” nekik.
„Az ívek most először nyerhetnek értelmet. Minél többet gyűjtünk össze, annál inkább meg tudjuk akadályozni, hogy újabb hazug plakátkampányok lepjék el az országot, azt hirdetve: a magyar emberek 97 százaléka egyetért a kormánnyal” – fogalmaztak korábban egy lapunkhoz is eljuttatott közleményben.
Ahogy szintén egy közleményből derült ki: pár nap alatt csaknem 700 leadópont jött létre, és előzetesen több mint tízezren jelezték, hogy a saját környezetükben összegyűjtik a dokumentumokat.
Már-már egyfajta mozgalommá nőtte ki magát az üres konzultációs ívek összegyűjtése. Országszerte csatlakoztak a gyűjtéshez magánszemélyek, civil szervezetek, vállalkozások, szakszervezetek és pártok is. Egyre több leadópont nyílik, miközben sorra kapjuk a támogató és biztató visszajelzéseket. Ez egy világos üzenet: elegünk van abból, hogy közpénz-milliárdokat költ el a kormány hazug propagandakérdésekre, miközben a lényegi ügyekben még csak meg sem hallgatják az emberek véleményét
– hangsúlyozták, hozzátéve, hogy a kampány a véleménynyilvánításon túl kapcsolódási pontokat is létrehoz az emberek között.
„A leadópontokon történő találkozások, beszélgetések mind-mind segítik az elszigeteltség feloldását. Remek lehetőség, hogy beszélgessünk arról, mi minden lenne fontosabb Brüsszelnél, amiről konzultálhatnánk, például az oktatás, az egészségügy, az akkumulátorgyárak kérdése, a lakhatás, és még hosszan lehet sorolni” – jegyezték meg.
Mint ismert, ősszel egy alternatív népszavazást is tartott hazánkban a két szervezet. A referendumon csaknem 115 ezren vettek részt, voksolni 16 éves kortól lehetett.
A hét kérdés között szerepelt például az, hogy
Az aHang és az EDF képviselői az eredményhirdetés utáni sajtótájékoztatón úgy fogalmaztak, hogy „az igenek aránya egy egyértelmű jelzés a döntéshozók felé, de számukra is egy komoly visszaigazolás arról, hogy a munkát folytatni kell”, ezért is találták ki a második felvonást, az egymillió nemzeti konzultáció összegyűjtését.
(Borítókép: aHang)