Nemcsak a lelki elmélyülés, az ajándékok megvétele és az ünnepi ételek hozzávalóinak beszerzése a karácsonyra történő felkészülés lényegi alkotóeleme. Az ünnepet övező egyik fontos kérdés, hogy milyen időjárás vár ránk az ünnepi időszakban, vajon fehér karácsonyunk lesz-e. A felnőttek és gyerekek egyaránt abban bíznak, hogy az ünnepi hangulatot magasabb szintre emelő vastag hótakaró lepi el majd el az utcákat és házakat. Milyen jó lenne, ha az ünnepi édességeknek és különböző fogásoknak köszönhető pluszkilóktól hóember-építés és hógolyócsaták révén szabadulhatnánk meg. Vajon van-e még esélye annak, hogy fehér karácsonyunk legyen? Reisz András meteorológust hívtuk segítségül a kérdés megválaszolásához.
„Fontos megjegyeznem, hogy a meteorológusok nem végeznek külön-külön számításokat. Nagyjából azonos tudományos alappal és módszerekkel dolgozunk. Modellek alapján tudjuk megállapítani az időjárás lehetséges kimenetelét. A jelenlegi modellek pesszimizmusra adhatnak okot. Ugyanis azt mutatják, hogy a friss hótakaró kialakulásának esélye minimális. Egy kifejezetten enyhe, ugyanakkor nagyon változékony, szeszélyes, inkább februári, márciusi jellegű, tavaszias idő lehetséges. Ne felejtsük el, hogy beszélgetésünk idején még közel tíz nap van karácsonyig, és a modellek megbízhatósága ezen az időtávon már nem olyan jó. A napok múlásával módosulhat a mostani előrejelzés, de úgy tűnik, hogy nem várható nagy fehérség” – mondta Reisz András meteorológus az Index arra vonatkozó kérdésére, mennyire reménykedjünk abban, hogy fehér karácsonyunk lesz.
A szakember szerint egy stabilabb időjárási helyzet esetén akár tíz nappal előre is meg lehetne mondani, hogy biztosan nem lesz fehér karácsonyunk, de a dolgok állása ezt nem teszi lehetővé. A mostani helyzet azt mutatja, hogy egy rendkívül összetett időjárás alakul majd ki az ünnepek környékén.
„Időjárási frontok jönnek-mennek, egy nagyon erős áramlási zóna alakul ki a hideg és a meleg légtömeg határán. Ez azt jelenti, hogy a hideg légtömeg azért nem lesz annyira messze tőlünk, viszont a meleg is közel lesz, és a két légtömegnek egy ilyen 50-100 kilométeres eltolódása már egy teljesen radikálisabb időjárást tud kialakítani, ezért csak jövő hét csütörtökön lehetne határozottabb kijelentéseket tenni” – tette hozzá Reisz András, aki szerint az északi, északkeleti országrészben jelenleg 15-20 százalék a valószínűsége annak, hogy elvétve és foltokban hótakaró alakulhat ki az ünnepek alatt, de az országi többi részén gyakorlatilag nulla – bár ezen az időtávon kategorikusan még semmi sem jelenthető ki.
A radikális változás lehetőségének is megvan az esélye
– tette hozzá a meteorológus.
Reisz András szerint a mérsékelt éghajlati övezet alapvető tulajdonsága, hogy az évszakok meg tudnak jelenni más évszakokban, a tavaszban megjelenhet a tél, a télben a tavasz. Ezért sincsenek éles átmenetek az évszakok között, nem mutathatók ki kifejezett időjárási trendek. A meteorológus azt mondta, hogy
Magyarországon nem jellemző az összefüggő vastag hótakaró, mert a légkör eleve nem kedvez a vastag hótakaróval együtt járó hideg teleknek.
Reisz András úgy véli, ha mégis vastag hótakaró alakul ki Magyarországon, az egy olyan anomália, ami a mi földrajzi elhelyezkedésünkből és a tendenciózus áramlásból nem következik.
„Megértem azokat a megjegyzéseket, amelyek arról szólnak, hogy a régi időkben sokkal keményebb telek voltak. Az idősebbek is azt szokták mondani, hogy régen minden karácsonykor hullt a hó, de ez nem igaz. Mi nem emlékezetből, hanem adatokból dolgozunk. Például annak a valószínűsége, hogy Budapesten fehér karácsony legyen és legalább 2 centiméter hó lehulljon, bőven 50 százalék alatt van. Annak az esélye, hogy vastag hóban tapossunk a fővárosban napokon keresztül 15 százalék körül mozog” – mondta Reisz András, aki szerint ha meteorológiai adatokat is az emlékezetre alapoznák, egy hamis adatbázis lenne a birtokunkban.
Az adatbázisok harmincéves átlaga szerint sem jellemzőek magyarországon a nagyon hideg telek.
A klímaváltozás miatt történt elmozdulás, hiszen a globális felmelegedés a hó hiányának és az enyhébb teleknek kedvez. De ez sem jelenti azt, hogy idén még nem alakulhat ki hóvihar, vagy az 1987 januárjában tapasztalt brutális hidegbetörés, amikor 10-én este az egész országra kiterjedt a havazás, és három napon keresztül töretlenül hullt a hó. 1987 januárjában évszázados hideg- és csapadékrekordok dőltek meg. Reisz András szerint nemcsak a klímaváltozás befolyásolja a légkört, hanem magában a légkörben is zajlanak olyan fizikai folyamatok, amelyek alakítják időjárásunkat. A különböző tényezők összeadódásából pedig periodikusan kialakulhatnak olyan havas időszakok, mint amit pár nappal ezelőtt is tapasztalhattunk.
Az Országos Meteorológia Szolgálat tanulmánya szerint tény, hogy a téli hónapok 1901-ig visszanyúló hosszú idősora alapján a téli átlaghőmérséklet országos átlaga emelkedik. Tanulmányuk szerint árnyalja a képet, ha a hőmérséklet-változás mértékét minden téli hónapban vizsgálatnak teszik ki: 1901 és 2020 között decemberben nincs egyértelmű hőmérséklet-változás 90 százalékos megbízhatósági szinten, az évszak szignifikáns melegedése kizárólag a januárban és februárban megfigyelt változásoknak köszönhető. Elemzésük szerint az évszakos középhőmérséklet évről évre nagyon változékony, szinte minden évtizedben volt igen enyhe és nagyon hideg tél is. A leghidegebb téli időszak 1901 óta 1939/1940-ben volt, míg a legenyhébb telet 2006/2007-ben figyelték meg.
Síkvidéken általában nincs összefüggő hóréteg karácsonykor. A legtöbb fehér karácsony az 1960-as és 1990-es évek környékén, míg a legkevesebb az 1970-es és a 2010-es években volt. A vizsgált városokban (Budapest, Debrecen, Szeged, Pécs, Szombathely) általában 10 centiméter alatt maradt a maximális hóvastagság. A lehullott hó jellemzően a hegyvidékeken tud csak hosszabb ideig megmaradni, ezáltal nagyobb eséllyel gyarapodni. Kékestetőn ritkaságnak számít, ha nincs hó karácsonykor. Ez legtöbbször a 2010-es években fordult elő, de 30 centimétert meghaladó hóvastagság még az ország legmagasabb pontján is csak 8 alkalommal fordult elő az elmúlt 70 évben.
A legnagyobb hóvastagságot a Kékesen 1981 karácsonyán mérték, amikor elérte a 70 centimétert. A legtöbb városban 1963-ban volt a legnagyobb hó. Pécsett ekkor fél métert is meghaladó hótakaróba burkolózott a város.
Az biztos, hogy a fehér karácsonyok nem túl gyakoriak Magyarországon, még a havasabbnak tekinthető 60-as években is ötven százalék alatti volt a fehérbe öltözött ünnepnapok aránya. Fehér karácsony az ország síkvidékein 4-6 évente fordul elő, de ne adjuk még fel a reményt, lehet, hogy mégis hótakaróba burkolózik az ország.
(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)