Több héten át tartó huzavona után végül eldőlt: csütörtökre ismét meghívást kaptak a Belügyminisztériumba a pedagógus-szakszervezetek képviselői. Az egyeztetés tétje nem más, mint hogy lesz-e január 31-én újabb sztrájk. Egy belső felmérés azt mutatja, hogy a tanárok benne lennének a tiltakozásban.
Belső felmérést készített a sztrájkbizottság, az eredmények azt jelzik, hogy a tanárok egy jelentős része vállalná a január 31-re belengetett munkabeszüntetést – erről Nagy Erzsébet, a érdekvédelmi képviselet országos választmányi tagja beszélt az Indexnek.
Hangsúlyozta, hogy néhányan a polgári engedetlenségtől sem zárkóznak el, de annak nagyon alacsony a támogatottsága, hiszen sokakat elrettentett mindaz, ami tavaly ősszel történt az iskolákban, amikor is több pedagógust kirúgtak amiatt, mert ily módon tiltakoztak. A PDSZ országos választmányi tagja megjegyezte: ahogy eddig, úgy ezután sem javasolják a tanároknak, hogy ezt az utat válasszák, „utólag ugyanis nagyon nehéz megvédeni a kollégákat”. Ehelyett jogszerű sztrájkot javasolnak, „ami ugyan láthatatlan”, de ha sokan beleállnak, az talán változást hozhat.
A január 31-et azért tartják jó dátumnak, mert 2022-ben és 2023-ban is ekkor sztrájkoltak, így ez a nap jól szemlélteti, hogy a célokat nem tegnap, hanem még évekkel ezelőtt fogalmazták meg.
Mint ismert, a sztrájkbizottság – melyet a PDSZ és a Pedagógusok Szakszervezete közösen alkot – 2021 októberében fogalmazta meg a követeléseit, melyeket a közelmúltban meg is újítottak. Az immár frissített lista az alábbiak szerint néz ki:
A szakszervezetek a követelések megújítása után a Belügyminisztériumhoz fordultak, Maruzsa Zoltántól pedig választ is kaptak, melyben a köznevelési államtitkár hosszan kifejtette, hogy a követelésekkel miért nem ért egyet. Kijelentette többek között, hogy a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényt – köznyelvben státusztörvényt – az oktatásban dolgozók 99 százaléka elfogadta, így annak visszavonása „indokolatlan”.
Kitért arra a már sokat hangoztatott álláspontra is, miszerint a tanárok béremelése az Európai Bizottságtól függ, de kiemelte azt is, hogy „a gyermekkel eltöltött idő” és „a tanítással lekötött idő” nem véletlenül két külön fogalom.
Bár ez alapján egy darabig úgy tűnt, hogy a szakszervezetek által kezdeményezett tárgyalásból nem lesz semmi, a Belügyminisztérium végül arról tájékoztatta lapunkat, hogy az egyeztetéstől nem zárkónak el, ismét leülnek az érdekvédőkkel. Azóta a tárgyalás időpontját is kitűzték, Maruzsa Zoltán a meghívóban azt írta: a következő sztrájkbizottsági ülés december 21-én, 10 órakor lesz a Belügyminisztérium Szalay utcai épületében.
Nagy Erzsébet kijelentette: a január 31-ei sztrájk nagyban függ attól is, hogy milyen ajánlatot kapnak. A megújított követelések ellenére az egyik fő kérdés továbbra is a bér, a Belügyminisztérium most is 10 százalékról beszél, miközben már tudjuk, hogy az eddig visszatartott kohéziós alap egy része felszabadult, az uniós forrásokból pedig további béremelést ígért a kormány. Ott van emellett a január 1-jén hatályba lépő státusztörvény is, mely alapján a bérsávok az alábbiak szerint alakulnak:
Az illetmény pontos összegét több szempont alapján határozzák meg, ilyen a szakmai gyakorlati idő, az iskolai végzettség, a szakképzettség, az idegen nyelv ismerete, a többletfeladatok mértéke, a fenntartó vagy a köznevelésért felelős miniszter által adott elismerés megléte, a munkáltató rendelkezésére bocsátott forrás összege, a pedagógus által oktatott tárgyak száma, valamint az is, hogy mennyire van hiány egy adott területen. Arról, hogy pontosan miként alakulnak a pedagógusbérek 2024-ben, a kormány várhatóan még idén tájékoztatást ad.
(Borítókép: Demonstráló a Széll Kálmán téren, egy oktatási akción 2023. szeptember 13-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)