Hiába csökken a koronavírus örökítőanyagának szennyvízben mért koncentrációja, a légzőszervi megbetegedések időszaka legkorábban március végén érhet véget. Rusvai Miklós szerint a jelenlegi járványhullám fő felelőse a koronavírus, amelynek helyét hamarosan az influenzavírus veheti át, mint a légzőszervi megbetegedések legfőbb okozója. Az MTA doktora úgy véli, túl későn kezdtük meg az oltási programot, miközben az új variánsok új tüneteket okozva egyre tökéletesebben fertőznek.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) múlt héten közzétett adatai szerint ismét csökkent a koronavírus örökítőanyagának szennyvízben mért koncentrációja. A mintavételi helyszínek felének esetében stagnáló tendencia mutatkozott, de csökkenést észleltek Békéscsabán, Budapest Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepének ellátási területén, Debrecenben, Kaposváron, Kecskeméten, Miskolcon, Nyíregyházán, Pécsett, Salgótarjánban és Székesfehérváron, emelkedést egyedül Szekszárdon mértek. Az NNGYK adatai szerint a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja három helyszínen a magas, a többi 19 mintavételi helyen az emelkedett tartományba esett. Rusvai Miklós, az MTA doktora szerint hiába csökkent a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja a járványnak még nem mondhatunk búcsút. Pontos adatok nincsenek arról, hogy a jelenlegi járvány időszakában mennyien fertőződtek meg koronavírussal, de csak az elmúlt egy hétben közel 370 ezer ember fordult légzőszervi megbetegedésekkel a háziorvosokhoz.
A következő hetekben várhatóan nem fog tovább növekedni a koronavírus-fertőzöttek száma. A 370 ezer emberből közel 40 ezren influenzaszerű tünetekkel fordultak orvoshoz. A levett minták 70 százaléka SARS-CoV-2-vírusnak bizonyult, 20 százaléka pedig influenzavírusnak. A jelenlegi járvány kirobbanásáért és fenntartásáért elsősorban a koronavírus tehető felelőssé, annak ellenére, hogy a friss adatok csökkenést mutatnak, miközben nem szabad elfelejteni, hogy az értékek még mindig magasak. A szennyvízben mért adatok elsősorban előrejelzésre adnak lehetőséget. A koronavírus által okozott fertőzések száma csökkenni fog, az influenzavírus miatti megbetegedések száma pedig nőni. Az elmúlt négy hét adatai is azt mutatják, hogy nő az influenzavírusos megbetegedések száma
– mondta Rusvai Miklós, aki szerint nagyon ritka, hogy valaki egyszerre fertőződjön meg koronavírussal és influenzavírussal. Ha mégis megtörténik, akkor sem kell súlyosabb megbetegedéssel számolni.
A jelenlegi koronavírus-járványért egy újabb variáns, a JN.1 tehető felelőssé. Ennek színre lépésével új tünetek is megjelentek, az íz- és szaglásvesztés pedig már nem tartozik a leggyakoribbak közé, miközben tízből egy ember szorongásról számolt be. A brit egészségügyi hatóság múlt év decemberi jelentése szerint az új variánssal összefüggésben a következő tünetek fordulnak elő a leggyakrabban:
Rusvai Miklós szerint már régóta tudható, hogy a koronavírus a központi idegrendszerre is hatást gyakorol.
A fertőzés hatására megszaporodnak az agyvelőben található gliasejtek. Ezek a sejtszaporulatok okozhatnak különböző mentális problémákat, köztük szorongást
– tette hozzá a szakember. Az MTA doktora szerint a korábbi variánsok esetében az íz- és szaglásvesztésért is részben a gliasejtek elszaporodását tehetjük felelőssé. A tudósok a szaglóközpont sejtjeinek károsodásával párhuzamosan a gliasejtek elszaporodását is megfigyelték.
„Ez a jelenség most sokkal kiterjedtebb területeken zajlik, ezért lehet, hogy más agyi központok károsodásával is együtt jár a fertőzés. Nem tudni, hogy mennyire általános ez a jelenség, mert egyelőre csak brit adatok és tapasztalatok állnak rendelkezésre” – mondta Rusvai Miklós, aki szerint nem szabad elfelejteni, hogy Magyarországon a népbetegségek közé tartozik a szorongás és a depresszió, ezért is nehéz megmondani, hogy a vírusfertőzésnek vagy egy eleve meglévő mentális betegségnek köszönhetőek-e a szorongásos tünetek. A szakember emlékeztetett arra, hogy a fiatalok körében a korábbi Covid-variánsok a a koncentrációs képességek romlását és tanulási zavarokat okoztak.
A JN.1 variánst a korábbi mutációkhoz hasonlóan fertőzőképesebbnek találják az elődökhöz képest. „A vírus olyan, mint egy kulcs, amelynek tökéletesen kell illeszkednie a sejtek felületén levő zárba, hogy könnyedén fertőzést okozhasson. Mondhatjuk, hogy az eredetvariáns, a vuhani változat tulajdonképpen egy nyers kulcs volt, ami ugyan nyitotta a zárat, de közel sem tökéletesen. A koronavírus azóta is reszelgeti ezt a kulcsot, ezáltal egy egyre tökéletesebben illeszkedő variáns jön létre. Emiatt nőtt rendkívüli módon a fertőzőképessége, ugyanakkor a megbetegítő képessége jelentősen csökkent” – fogalmazott a szakember, hozzátéve, hogy mindeközben az emberiség is megtanult védekezni a koronavírus ellen, és ma már nincs olyan ember, aki valamilyen formában (oltás vagy megbetegedés) ne találkozott volna a kórokozóval.
Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár december elején jelentette be az új oltási programot. Az államtitkár azt mondta, hogy mintegy 700–800 ezer adag, az új omikron-variánsokra frissített Moderna-oltóanyagot vásárolt az Orbán-kormány. Rusvai szerint a korábbi oltóanyagok is védenek az újabb variánsok ellen, de a közelmúltban fejlesztett vakcinák hatékonyabbak a jelenleg terjedő variánsokkal szemben.
„Sajnos későn kezdtük meg a védekezést, az új típusú vakcinák is csak néhány hete érkeztek meg. Ha jól tudom, csak három hete kezdtek oltani vele, ami egy nagyon kései időpont az őszi-téli légzőszervi betegségek szezonját tekintve. Jóval a járványhullám megindulása előtt meg kellett volna kezdeni az oltási programot. Három hete már javában tombolt a járványhullám, és a karácsony előtti bevásárlások, a különböző rendezvények csak gyorsították a vírusok terjedését” – mondta a szakember, hozzátéve, hogy a vakcinák kései beszerzése és terítése az oltópontokra csak az érem egyik oldala, mert a lakosság oltakozási kedve is radikálisan csökkent. A tavalyi évben 20 ezren vették fel az oltást, ami a rizikócsoportokban lévők számához (krónikus betegek, idősek) viszonyítva elenyészőnek mondható.
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy mikor érhet véget a járványhullám. Rusvai szerint legkorábban március végén csenghet le a légzőszervi megbetegedések időszaka, de ebbe az időjárási körülmények is beleszólhatnak. A szakember úgy véli, hogy egy elhúzódó járványos időszakra kell számítanunk, ha a tavasz kezdetén is ködös, párás, nyirkos idő lesz.
(Borítókép: Chris McGrath / Getty Images)