Vitézy Dávid volt közlekedési államtitkár végigvette, hogy ki és miért fizet a másiknak a Budapest-bérlettel kapcsolatban, és miről szólnak a megállapodások. Facebook-posztjában az alábbi megállapításokat tette:

• 2023. december 31-én lejárt az a megállapodás, amit a Fővárosi Önkormányzat és a Közlekedési Minisztérium kötött egymással hét évvel ezelőtt a HÉV-ek és az agglomerációba kijáró kék Volánbusz-járatok közös működtetésére – ez minden évben lejárt 2019 óta, és mindig sikerült egy évvel meghosszabbítani eddig.
• Az elővárosi járatok évtizedek óta, már a rendszerváltást megelőző évtizedekben is a kormány és a főváros együttműködésére építve tudtak csak működni.
• 2016-ig a Fővárosi Önkormányzat és a BKK rendelte meg és működtette ezeket, és az állam ehhez forrást biztosított, ha úgy tetszik, átadta a feladatot az önkormányzatnak. A pénz, amit ehhez adott, a főváros szerint nem volt elég, ezért Tarlós István akkori főpolgármester kezdeményezésére a kormány átvette a működtetést, a HÉV-eket és a buszjáratokat. Ekkor került a HÉV a MÁV alá, a buszjáratokat a Volánbusz működtette.
• Ugyanakkor az együttműködés megmaradt, csak fordított logikán. Innentől a kormány maga intézte a helyközi közlekedést, ami az ő dolga, viszont a főváros meghatalmazásából átvette a főpolgármester feladatait a Budapesten belüli közlekedésben.
• Szerinte a hét éve megkötött, 2023 végéig meghosszabbított szerződés arra épült, hogy Budapest egy egységes tömegközlekedési hálózatot alkot, és ha az állam is működtet mostantól fővárosi helyi közlekedési járatokat, attól még ezt fenn kell tartani.
• Így a menetrend és a járatkövetés a budapesti szakaszon a főváros egyetértéséhez volt kötve, azt nem dönthette el egyedül a miniszter. Budapesten belül a BKK tarifáival használható maradt minden járat – nem csak a Budapest-bérlet, de a sima BKK-jegy és minden más fővárosi termék jó rájuk. A járatok forgalomirányítási feladatait a BKK látja el. A kék Volánbuszok budapesti megállókat, végállomásokat, fővárosi infrastruktúrát használnak.
• A megállapodás lejártával ezek a jogok és együttműködési kötelezettségek mind lógnak a levegőben, egy átmeneti és kétséges jogi alapokon álló „mentő” megállapodás született, de nem a törvény szerinti felelősök, azaz a főváros és a minisztérium, csak a BKK és a MÁV között, tavaly év végén. De ez is rövid időn belül lejár, a MÁV szerint márciustól, a BKK szerint a közbeszerzési értékhatár függvényében, de szerintük is rövid időn belül. 

Később arra is kitért, hogy ahhoz, hogy ez a feladatmegosztás hét éven át működjön, bonyolult pénzáramokban állapodtak meg a szereplők:

1. Mivel az állam a főváros helyett rendelt meg helyi közlekedést, ezért valójában itt a főváros ruházott át feladatokat a miniszterre, és fizetett is azért vevőként, hogy ezek a buszok és HÉV-ek Budapesten belül közszolgáltatást látnak el. Ez indult 2016-ban 6,6 milliárd forintról, lett az utóbbi évekre 7,4 milliárd forint, és ennek a 8,6 milliárd forintra emeléséről szólt a tárca „utolsó ajánlata” a megjelent hírek, levelezések szerint. A megállapodás hiányával január elseje óta a megrendelői jogállások is tisztázatlanok. „Ez pedig messzebbre is vezet: valójában január elsejétől az állami oldal felhatalmazása is megszűnt Budapesten belül közlekedést szervezni, valójában visszaszállt a Fővárosra a HÉV-ek megrendelői joga, és egyúttal megszűnt a jogalapja annak, hogy a miniszter megrendelje a HÉV szolgáltatásait ezeken a budapesti szakaszokon.” Tehát a felek együttműködése nélkül a helyzetnek nincs jogszerű feloldása, ez egy elvi helyzet, amely a gyakorlatban megoldhatatlan.
2. Mivel a BKK szedte be a jegybevételeket Budapesten és az agglomerációban is a MÁV-HÉV és a Volánbusz helyett, ebből a helyközi közlekedésre eső részt át kellett adnia.
3. Mivel a BKK ellátta a fent felsorolt feladatokat, ezért neki is jár pénz a szolgáltatásaiért.

A bejegyzése végén arra a megállapításra jutott, hogy mivel ezek a tételek folyamatosan mozognak a jegybevételek, az energiaárak, az infláció és sok más tényező függvényében, természetes lett az elmúlt években, hogy minden évet elszámolási vitával zártak a felek. Emlékeztetett, 2022-ben még közlekedési államtitkárként az ő dolga volt a tárgyalások vezetése.

[…] a Fővárossal, néhány körben oda-vissza lealkudtuk a MÁV és a BKK egymással szembeni követeléseit, és megállapodtunk. Röviden: most ez nem sikerült, és ezért tartunk itt. A helyzet tehát világos: nincs más út, csak ha megállapodás születik a Főváros és a közlekedési minisztérium között. Lázár János mihamarabb üljön asztalhoz Karácsony Gergellyel, és állapodjanak meg – ez az egyetlen esély, hogy elkerüljük a rendszer teljes szétesését.

Majd posztját úgy zárta: „Sokévnyi munkám van abban, hogy a Budapest-bérlet létrejöjjön és megmaradjon. Éppen ezért, ha a megállapodás érdekében bármiben tudok a feleknek segíteni, örömmel megteszem.”

Egyre bonyolultabb az ügy

Ahogy azt korábban megírtuk, az Index birtokába került levelezés alapján, amely Draskovics Tibor, a BKK igazgatósági elnöke és Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója között zajlott, a 2020 óta változatlan, évi 7,4 milliárd forintos összeg helyett a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) 8,6 milliárd forintot kért a MÁV-HÉV és a Volánbusz Budapesten közlekedő járatainak ellentételezésére, amit a BKK nem fogadott el.

Emellett az ÉKM jelezte a BKK-nak, hogy idén a Fővárosi Önkormányzat nem kapja meg a törvény alapján neki járó 12 milliárdos állami tömegközlekedési támogatást.

2023. december 31-én lejártak a szerződések, és a Fővárosi Önkormányzat elveszítette jogát, hogy a HÉV és az agglomerációs Volán-járatok menetrendjét alakítsa, valamint megszűnt a közös Budapest-bérlet jogi alapja is.

Az ügynek több fejleménye is volt a napokban:

• Cikkünkben írtunk arról, hogy Karácsony Gergely és Draskovics Tibor közösen akadályozhatta meg azt, hogy megállapodás szülessen az ügyben.
• Karácsony Gergely egy posztban reagált a fejleményekre.
• A Fidesz budapesti frakcióvezetője kontrázott rá az írására. 
• Szerda este a főpolgármester az ATV műsorában beszélt az ügyről.
• Arról is írtunk, hogy egy hónapja még kiváló volt a viszony Karácsony és Lázár közt.

Pénteken az is kiderült, hogy a BKK vizsgálatot indít, hogy kiderítse, hogyan kerülhetett az Index birtokába az a levelezés, amelyet Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója írt a cég igazgatósági tagjainak. 

Walter Katalin szerint a cégnél azon dolgoznak, hogy a Budapest-bérlet megszűnése miatt érintett közlekedők a lehető legegyszerűbb módon juthassanak el A-ból B-be. A vezérigazgató az ATV Start című műsorában azt is elmondta: bízik abban, hogy az eddigi közlekedési struktúra nem ér véget március elsejével, és „elfogadhatatlannak” tartja ennek a lehetőségét.