Mint ismert, az Egyesült Arab Emírségekből származó Mohamed Alabbar egy dubaji stílusú negyedet építtetne a budapesti Rákosrendezőn, amiről már a kormány oldalán is megjelent egy társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet. 

Ez alapján az egyesült arab emírségekbeli beruházó megvásárolja a hajdani rendező pályaudvar túlnyomó részét, hogy ott egy kisebb budapesti kerület építésével azonos léptékű, 5 milliárd euró értékű ingatlanfejlesztést valósítson meg; cserébe a magyar állam 800 millió euró értékű közlekedési beruházásra vállalna garanciát.

A tervek szerint tehát egy maxi-Dubaj épülhet így a XIV. kerületben, amely magas házakból, irodaházakból, valamint luxuslakásokból állna. Emellett egy 220–240 méter magas felhőkarcolót is építenének a területen, ami nagyobb lenne a jelenleg Budapest legmagasabb épületének számító, 143 méter magas Mol Campusnál.

Most Vitézy Dávid volt közlekedési államtitkár egy több szempontot is tartalmazó, hosszabb dokumentumot tett közzé az új városrésszel kapcsolatban.

Mivel a nemzetközi szerződésben felsorolt fejlesztések tartalma, részletezettsége és kifejtése, illetve az azokra fordítandó összeg nem elégséges, a közlekedési szakember összeszedte, hogy minek kéne szerinte megvalósulnia a területen, és kiegészíteni a tervezetet. Azt írta:

• Rákosrendező nem lehet egy zárt luxusnegyed, közfunkciók nélkül és kizárólag autózásra épülő közterületekkel. A vizionált fejlesztés akkor képes Budapest jövőképéhez illeszkedni, ha a városlakók számára többletszolgáltatásokat kínál, ösztönzi a társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóságot.
• Ennek érdekében legalább egy 25-30 hektáros új közpark kialakítását javasolja, amely ökológiailag értelmezhető zöldterületként valósul meg.
• Rögzítendő a területen létrejövő, megfizethető új lakások száma.
• Kulturális közintézmények – mint színház, könyvtár, múzeum –, valamint oktatási, szociális és egészségügyi intézmények létrehozását is javasolja.
• Azt is írja, hogy a városszerkezet szabályozásra szorul, és a budapesti városi léptékekhez igazítandó.
• Vitézy Dávid szerint egy ilyen léptékű beruházásnak a fenntarthatóság terén is mintaadónak kell lennie: ideértve az energiaellátást, a felhasznált építőanyagok ökológiai lábnyomát és a csapadékvizek kezelését.
• A váci vasútvonal Nyugati pályaudvar–Rákospalota–Újpest közötti szakasz komplex felújítására is szükség van (korszerűsítés, kapacitásbővítés és rekonstrukció), hiszen a vasút csak így lesz képes az új rákosrendezői városnegyed kiszolgálására. Hozzátette: ez önmagában nagyobb beruházás, mint a vállalt 800 millió euró.
• Szerinte törölni kell a Rákosrendező és a repülőtér közötti gyorsvasút kiépítésének vállalását, mert ez kifejezetten káros Budapestnek. „Az a vonat, ami a repülőtérről már eljut Zugló vasútállomásig, annak onnan a Nyugati pályaudvarra kell mennie, és nem Rákosrendezőn át Vác felé, hisz ezzel elkerülné a belvárost.”
• A nemzetközi szerződés kibővítését javasolja abból a szempontból is, hogy a Szegedi úti felüljárón kívül a 3-as villamos átvezetésére, tehát meghosszabbítására is szükség van. 
• Bár a tervezetben szerepel az M1-es metró, azaz a kisföldalatti meghosszabbítása, szerinte annak állomásainak régóta tervezet akadálymentesítésére, a hiányzó Hungária körúti állomás kiépítésére és az 50 éves járművek cseréjére is szükség van. 
• Úgy véli, a terület kiszolgálása nem alapulhat az autózásra, így a korábbi sajtótájékoztatón bejelentett 30 ezer új parkolóhely létesítése a fejlesztési területen ezért sem támogatható.
• Egy nagy, legalább 25-30 hektáros városi park létrehozását is javasolja Észak-Pesten. 
• Ezenfelül a területet a környező kerületekkel és a belvárossal összekapcsoló zöldutakról, lineáris parkokról, azaz közparksávval övezett sétányokról és kerékpárutakról is gondoskodni kell.

Arról, hogy milyen is ez a rákosrendezői rozsdaövezet, ebben a cikkben írtunk részletesebben.