Nehéz heteket tudhatnak maguk mögött a háziorvosok, de a feszített időszak még korántsem ért véget – többek között erről beszélt az Indexnek Békássy Szabolcs országos kollegiális szakmai vezető háziorvos, akit a humánerőforrás-krízisről és alapellátást érintő átalakításokról is kérdeztünk.
Sokak ünnepébe belerondított valamilyen betegség, de a különböző légúti panaszok az iskolákba és a munkahelyekre való visszatérést megnehezítették. Mindez persze nem múlt el nyomtalanul, az elmúlt hetekben jelentős terhelés alatt álltak a háziorvosi praxisok, arról, hogy a számok terén ez pontosan mit jelent, Békássy Szabolcsot kérdeztük.
Az országos kollegiális szakmai vezető háziorvos a Nemzeti Népegészség és Gyógyszerészeti Központ légúti figyelőszolgálatának adataira hivatkozva elmondta: a karácsonyt megelőző héten több mint 240 ezren fordultak a háziorvosi rendelőkhöz akut légúti panaszokkal, míg 33 ezren influenzaszerű tünetekről számoltak be.
Később a laboratóriumi mintaelemzés alátámasztotta: az év végén még egyértelműen a Covid-fertőzés dominált, de kisebb számban már az influenza A és B törzse, valamint az RSV vírus is megjelent. Erről a hármas hatásról ebben a cikkben írtunk bővebben.
A Háziorvosok Online Szervezetének (HaOSz) vezetője érdekesnek nevezte, hogy a 2023-as betegforgalmi adatok alig maradtak el a 2022-es számoktól, amikor a koronavírus omikron-variánsa még jelentős hullámot okozott.
Ami az ünnepek utáni heteket illeti: 2024 első napjaiban a betegforgalom még mindig rendkívül intenzív volt, szintén a légúti figyelőszolgálat adatai alapján további 150 ezer fő fordult háziorvoshoz, és ugyan még mindig a Covid-fertőzés dominált, fokozatosan erősödött az influenza is.
„Nagyon úgy tűnik, hogy a korábbi évek tapasztalatainak megfelelően lassan elkezdődik az influenzajárvány, mely várhatóan február közepén, március elején csúcsosodik. A háziorvosi praxisokban még mindig rendelkezésre állnak az ingyenes védőoltások, aminek felvételére a 60 év felettieknek, illetve a fiatalabb, ám krónikus megbetegedésben szenvedő pácienseknek van lehetőségük. Érdemes mihamarabbb élni ezzel a lehetőséggel, így ugyanis még időben kialakulhat a védettség” – emelte ki a szakember, hozzátéve, hogy ugyan a koronavírus-fertőzés halálozási aránya lényegesen magasabb, nem feledkezhetünk meg arról az évi 3-4 ezer magyarról sem, akiket influenza következtében veszítünk el.
Az ilyen intenzív időszakokban jobban megmutatkoznak a humánerőforrás-krízisből adódó problémák? Kérdeztük Békássy Szabolcstól, aki fontosnak tartotta leszögezni, hogy ugyan a tartósan betöltetlen körzetek száma évről évre növekvő tendenciát mutat, Magyarországon egy háziorvosra körülbelül 1500-1600 fő jut, ami az OECD-országokkal való összevetésben még mindig átlagosnak mondható. Ami inkább gondot jelent, az a szakemberi gárda elidősödése, a korfa mára rendkívül kedvezőtlen képet mutat.
Mostanra egyértelművé vált, hogy át kell alakítani a körzeteket, azok ugyanis az elmúlt harminc évben nem változtak, miközben demográfiai és migrációs folyamatok sora ment végbe: a vidék elnéptelenedett, az urbanizált környezetben élők száma jelentősen megduzzadt, míg Magyarország lélekszáma jelentősen csökkent. Kétségtelen, hogy a reform többé nem várhat
– nyomatékosított a HaOSz vezetője.
Mint ismert, tavaly novemberben Pintér Sándor a Népjóléti Bizottság ülésén is kiemelten fontos feladatnak nevezte a háziorvosi rendszer átalakítását, kijelentését azzal indokolta, hogy a betöltetlen praxisok száma a 670-et is átlépte. Beszélt arról is, hogy első körben azokra az ellátási helyekre fókuszálnának, ahol a praxis immár hat hónapja betöltetlen, ezek száma 10 százalék körüli. Hangsúlyozta azt is, hogy a rendszer áthangolása amiatt is fontos, mert a betegszám 150 felnőttpraxis esetében nem éri el az 1200 főt, míg a házi gyermekorvoslásban 68 esetben kevesebb a beteg mint 600 fő.
Békássy Szabolcs azzal mindenképpen egyetért, hogy az optimálisnál kisebb praxisokat fel kell számolni, azok finanszírozása ugyanis egyre nehezebben megoldható, amellett, hogy ezeken a helyeken már szakember sincs, és a már említett migrációs folyamatok következtében vélhetően nem is lesz. Fontosnak tartotta ugyanakkor kiemelni, hogy a közelgő döntéseket mindenképpen szakmai alapon kell meghozni, és a folyamat közben ügyelni kell arra is, hogy „ne essünk át a ló túloldalára”. Álláspontja szerint olyan körzetekre kell törekedni, amelyekben a betegeket állandó háziorvossal – és nem helyettesítéssel – biztonságosan el lehet látni.
A vezető háziorvos kitért arra is, hogy a körzeteket érintő kérdéseken túl az alapellátást más módon is meg kell erősíteni, ennek legfontosabb eszköze a szakdolgozói létszám növelése lehet.
„Míg Magyarországon jellemzően az egy háziorvosból és egy szakdolgozóból álló praxismodell az elterjedt, addig Nyugat-Európában ezt a feladatot egy hasonló méretű körzetben többen látják el” – mutatott rá.
2023 egyik, ha nem a legfontosabb egészségügyi változása az volt, hogy februárban megkezdődött az ügyeleti rendszer átalakítása, mint ismert, a feladatellátás immár az Országos Mentőszolgálat hatáskörébe tartozik.
Élesben először Hajdú-Bihar vármegyében próbálták ki a koncepciót, majd hónapról hónapra újabb területek csatlakoztak. Mostanra eljutottunk odáig, hogy már csak Pest és Fejér vármegye maradt, február 1. után viszont ezek is betagozódnak a rendszerbe, és már csak Budapesten kell a reformot végrehajtani.
Visszatekintve az elmúlt évre, Békássy Szabolcs úgy értékelt: összességében pozitív tapasztalatokat mutat az új struktúra, de a jövőben folyamatosan monitorozni kell a betegforgalmi adatokat, és a szükségletekhez kell igazítani az ellátást.
„Különösen igaz lesz ez a fővárosra, ahol egy, a korábbitól eltérő megközelítést kell majd alkalmazni” – tette hozzá.
(Borítókép: Luis Alvarez / Getty Images)