Az Alkotmánybíróság pénteken közzé tett határozatában Alaptörvény-ellenesnek találta a parlament által elfogadott, de még ki nem hirdetett kastélytörvényt. Mint ismert, Novák Katalin államfő élt vétójogával, és nem írta alá a jogszabályt, helyette alkotmányossági aggályaival az alkotmánybírákhoz küldte. Lázár János építési és közlekedési miniszter értetlenkedve fogadta ezt a döntést, és szeretett volna a testület előtt személyesen is érvelni a szabályozás mellett, de erre csak írásban kapott lehetőséget. A mai határozat után az Országgyűlésnek újra kell tárgyalnia a törvényt.
A kormány 2023. június 6-án nyújtotta be a parlamenthez A kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvényjavaslatot, amelyet beterjesztőként Lázár János építési és közlekedési miniszter jegyzett. A jogszabály az állami tulajdonú kastélyok, kúriák és a hozzájuk tartozó ingóságok tulajdonjogának átruházását vagy vagyonkezelésbe adását szabályozza. A Lázár-féle törvényjavaslat élénk vitát váltott ki az Országgyűlésben. Ellenzéki képviselők szóvá tették, hogy a frissen felújított kastélyokat a kormány a törvény által ingyen akarja átjátszani „haveri kezekbe”, amivel visszafordíthatatlan folyamatot indítana el. A törvényjavaslatot december 12-én 135 igen, 46 nem szavazattal és tíz tartózkodás mellett fogadták el.
A parlament által elfogadott jogszabály értelmében a magántulajdonba adott ingatlanon 99 évig elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn az állam elővásárlási jogának biztosítására. Emellett a tulajdonszerzőnek vállalnia kell, hogy
A jogszabály azonban nem lépett hatályba, mert Novák Katalin köztársasági elnök vétójogával élve december 20-án előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz küldte a parlament által elfogadott törvényt.
Az államfő indítványában kifejtette, hogy a jogszabály sérti az Alaptörvény B) cikkének (1) bekezdésében foglalt jogállamiság részét képező jogbiztonság követelményét, és különösen az abból fakadó normavilágosság követelményét azzal, hogy nem egyértelmű a törvény és egyes, a szabályozás tárgya alapján releváns háttérjogszabályok viszonya. Emellett a jogszabály a kiemelten védett vagyon egy részét lényegesen enyhébb szabályozási rezsim alá helyezi, amely enyhébb feltételek tartalmilag nem tekinthetők az Alaptörvény 38. cikk (2) bekezdése által megkívánt korlátokat és feltételeket érdemben kitöltő szabályoknak.
Lázár János Facebook-bejegyzésében éles hangon reagált az államfő alkotmányossági vétójára. Mint írta:
Ha rosszhiszeműen értelmezem, akkor viszont értem a mai döntést: gyávaság és régi kommunista reflexek vannak mögötte. Remélem, tévedek, és az elnök jogászai csupán nem olvasták a törvényt, vagy nem értik annak lényegét.
Az építési és közlekedési miniszter január 5-én hivatalosan is jelezte az Alkotmánybíróságnak, hogy kezdeményezi személyes meghallgatását. Bár erre nem került sor, az írásbeli álláspontját megkapta a testület. Lázár megkeresése kapcsán az Alkotmánybíróság utóbb közölte, hogy előzetes normakontroll esetén személyes meghallgatásra irányuló kérelem előterjesztését a törvény nem teszi lehetővé, hivatalból pedig azt – egyezően eddigi töretlen gyakorlatukkal – nem rendelték el.
A történethez hozzátartozik, hogy az alkotmánybírákat szorította a határidő, hiszen az államfő indítványáról soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül határozniuk kellett. Az Alkotmánybíróság a határidő utolsó napján, pénteken közzétett határozata, amelynek előadó alkotmánybírója Sulyok Tamás, a testület elnöke volt,
megalapozottnak találta a köztársasági elnök indítványát.
Az alkotmányvédő testület megállapította, hogy az Alaptörvény és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény garanciális rendelkezéseire tekintettel a jogalkotónak figyelemmel kell lennie a nemzeti vagyon védelmével kapcsolatos állami érdekekre, valamint ezzel összefüggésben a nemzeti vagyonnal való felelős és átlátható gazdálkodás követelményeire is.
A határozat indoklása szerint a nemzeti vagyon átruházása körében az Alaptörvény 38. cikke nemcsak a törvényi cél megjelölését és a kivételességet írja elő, de az értékarányosság követelményét is. Ez a rendelkezés a biztosítéka annak, hogy a nemzeti vagyon ne mindenfajta korlátozás nélkül legyen elidegeníthető, hanem csak törvényben meghatározott célból, fő szabályként az értékarányosság követelményét érvényesítve. Mint megjegyezték, az értékarányosság követelményének figyelembevétele alól a törvény kivételt tehet, de ilyen esetben igazolásra szorul, hogy a tulajdon átruházása annak a nemzeti vagyonban való megtartásával és hasznosításával összemérhető közérdeket szolgálja-e.
Az Alkotmánybíróság ezért felhívta az Országgyűlés figyelmét, hogy a jogalkotás során:
Az Alkotmánybíróság szerint a vizsgált törvény ezekre az alaptörvényi követelményekre – ahogy azt a köztársasági elnök indítványa is kifejtette – nincs tekintettel. A törvény a nemzeti vagyonról szóló törvényhez képest a kiemelten védett vagyonelemek tekintetében enyhébb szabályozási rezsimet határoz meg,
A határozathoz Márki Zoltán különvéleményt, míg Handó Tünde, Horváth Attila, Juhász Imre, Patyi András és Salamon László párhuzamos indokolást fűzött.
Az alkotmánybírák döntése egyben azt is jelenti, hogy a kastélytörvény nem hirdethető ki, azt az Országgyűlésnek az Alaptörvény-ellenesség megszüntetése érdekében újra kell tárgyalnia.
(Borítókép: Az Alkotmánybíróság épületének bejárata a főváros I. kerületében, a Donáti utcában. Fotó: Róka László / MTVA / MTI)