Bár a kormányzati kommunikációban gyakran az ötezer fő alatti településekre hivatkoztak, mégsem minden kistelepülésen érhető el a megváltozott falusi csok. Az Index utánajárt, bővülhet-e a preferált kistelepülések listája, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) öntött végül tiszta vizet a pohárba.
Jelentősen átalakult január 1-jével a családi otthonteremtési kedvezmény és támogatási rendszer, azaz ismertebb nevén a csok. Idéntől ugyanis még inkább kettévált a támogatás: elstartolt a csok plusz, illetve kibővült a falusi csok is. Bár eleinte úgy tűnt, éles határvonal húzódik majd a két támogatás között – ezt a kormányzati kommunikáció az ötezer fő alatti és feletti települések között húzta meg –, a tényleges szabályoknál végül elmosódtak a határok. A csok plusz több tíz millió forintnyi támogatását ugyanis az ország bármely településén, tehát a falvakban is fel lehet venni, a falusi csok viszont nem minden ötezer fő alatti településen igényelhető, igaz, a legtöbbnél igen.
A falusi csok 2019. július 1-jével startolt el, akkor összesen kicsivel kevesebb mint 2500 településen lehetett igényelni.
A kormány célja az volt, hogy a falvak elnéptelenedését megállítsa vagy legalábbis lassítsa, így elsősorban olyan községekben és falvakban lehetett igényelni, ahol a lakosságszám már csökkenésnek indult.
A preferált kistelepülések listáját később kibővítették, 2021-ben és tavaly is módosult a lista valamelyest, immár 2631 preferált kistelepülésen igényelhető a támogatás.
Idén januártól pedig a falusi csok is átalakult és kibővült, jelentősen megnövekedtek például a vissza nem térítendő összegek, amelyek immár csak ennél a támogatási formánál érhetők el. Mint arról lapunk is beszámolt korábban: a vásárlással egybekötött korszerűsítésnél az egy gyermek után felvehető összeg 1, két gyermek után 4, három vagy több gyermek után 15 millió forint lesz. Meglévő ingatlanok bővítése, korszerűsítése esetén ez az összeg egy gyermek után 600 ezer, két gyermek után 2 millió forint, míg három vagy több gyermek esetén 7,5 millió forint.
A közösségi oldalakon terjedő hírek, illetve az Indexhez eljutó banki források ugyanakkor arról szóltak az elmúlt hetekben, hogy a csok plusz mellé a falusi csokot is kiterjesztik valóban minden, ötezer fő alatt településre. Ez egyébként nem jelentene túl nagy bővítést, hiszen kicsivel több mint 2800 ötezer fő alatti település van Magyarországon a hivatalos adatok szerint, vagyis mindössze alig kétszáz ilyen község és falu van, ahol jelenleg nem elérhető a támogatás.
A pletykát feltehetően az indította el, hogy maga Csák János miniszter, a kulturális és innovációs tárca vezetője
a csok plusz bejelentésekor mindössze ötezer fő alatti és feletti településekről értekezett, nem használta a kulcsszót, azaz a preferált kistelepülések elnevezést.
Márpedig ez lényeges információ, épp a fentebbi félreértések miatt. Megkerestük ezért a tárcát, hogy lehet-e bármi valóságalapja a híreknek, várható-e a bővítés a települések számában.
A KIM az Indexnek előbb pontos számokat küldött válaszlevelében, amelyben leírták, hogy
a támogatás 2019. július 1-i indulása óta 42 ezer család otthonteremtését segítette elő falusi környezetben, a vissza nem térítendő támogatást pedig több mint 231 milliárd forint értékben igényelték.
Válaszukban kiemelték: a falusi csok – 2024. január 1-jétől kiegészülve a csok plusszal – minden eddiginél nagyobb támogatást nyújt a fiatal családok otthonteremtéséhez.
Ezt ugyanis immár együtt is fel lehet venni. A konkrét kérdéssel kapcsolatban, azazhogy bővülhet-e a preferált települések listája, a minisztérium tiszta vizet öntött a pohárba:
a kormány előtt jelenleg nincs a kedvezményezett települések körének bővítésére vonatkozó javaslat.
(Borítókép: Pölöske 2020. augusztus 22-én. Fotó: Varga György / MTI)