A 2024-es önkormányzati választásokhoz közeledve az ellenzéki oldalon újra napirendre került az együttműködés, valamint az előválasztás kérdése. Egyelőre nem világos, hogy melyik településeken és milyen feltételekkel tarthatnak előválasztást. A korábbi szervezésben részt vevő szereplőket kérdeztük.
Karácsony Gergely több mint egy héttel ezelőtt tett politikai ajánlatot a Demokratikus Koalíció, a Momentum Mozgalom, az MSZP, a Párbeszéd, valamint az LMP elnökeinek. A főpolgármester ebben többen között kiemelte: „A köztársasági többséget adó pártoknak minden kerületben közös polgármesterjelöltet kell állítaniuk, a közös polgármesterjelöltek személyében meg kell állapodniuk legkésőbb február közepéig. Ahol ez valamilyen okból nem sikerül, ott a 2019-es önkormányzati választáshoz hasonló előválasztást kell tartani, legkésőbb a március 15-ét követő napokban.”
Barkóczi Balázs az ATV Egyenes beszéd című műsorában elárulta, a Demokratikus Koalíció úgy látja – az országgyűlési és az önkormányzati választásoknak megfelelően –, az előválasztásnak is a személyes részvételen kell alapulnia. „Nem tartunk az online szavazástól, de úgy gondoljuk, ha az előválasztás lényege, hogy lemodellezze az önkormányzati vagy az országgyűlési választást, akkor modellezze le egy az egyben” – húzta alá a DK országgyűlési képviselője.
Ezzel szemben Bedő Dávid, szintén az Egyenes beszédben úgy vélekedett, hogy a 2021-es előválasztás szabályrendszere, metódusa alkalmas arra, hogy használják az idei önkormányzati választások előtt is. A Momentum országgyűlési képviselője hangsúlyozta, sok olyan embernek, aki nem tudott elmenni a sátrakhoz, megkönnyítette a helyzetét az online szavazási lehetőség. „Ez egy progresszív, új gondolat volt, amit más országokban is sikeresen alkalmaznak” – érvelt az online voksolás lehetősége mellett Bedő Dávid, hozzátéve: az az érv nem állja meg a helyét, hogy esetleg kívülről belenyúlhatnak az informatikai rendszerbe, mert egyrészt 2021-ben sem történt ilyen, másrészt a helyszíni szavazás mögött is egy informatikai rendszer működik.
Magyar György ügyvéd, a Civil Választási Bizottság elnöke lapunk kérdésére úgy fogalmazott, ha arra szükség lesz, vállalják az önkormányzati választások előtti ellenzéki előválasztások megszervezését és lebonyolítását.
A pártok vívják meg a maguk csatáit, legyen egységes álláspontjuk, és kezdődjön meg az érdemi munka. A Civil Választási Bizottság és összes tagszervezete fel tud sorakozni a munka mögé. Bár kicsit késésben van az előválasztás, de ezúttal nem országosan, hanem vélhetően csak néhány helyen lesz rá szükség
– fejtette ki Magyar György.
A Civil Választási Bizottság elnöke arra a kérdésünkre, hogy mi az álláspontjuk az online szavazás lehetőségéről, elárulta: a vegyes megoldás mellett vannak, nem tartanák túl szerencsésnek, ha kizárólag személyesen lehetne szavazni. Magyar György hangsúlyozta, az előregisztrációs rendszert is tudják támogatni, és megvannak az eszközeik arra, hogy biztonságos legyen az online szavazás.
Magyar György a határidőkre vonatkozó kérdésünkre elmondta, egyetértenek Karácsony Gergely javaslatával, amely szerint február közepéig le kell zárni az egyeztetéseket, ahol pedig nem sikerült megállapodni, ott március–áprilisban kell előválasztást tartani. A CVB vezetője aláhúzta: számolni kell az előregisztrációs időszakkal, időt kell hagyni az indulóknak az aláírásgyűjtésre, valamint megtartani magát az előválasztást.
Magyar György világossá tette, hogy „március 15-nek fordulópontnak kell lennie” a jelöltállításban, és megjegyezte azt is, hogy az előválasztáson indulóknak szükséges aláírni egy értéknyilatkozatot, amelyben rögzítik, hogy elfogadják a játékszabályokat, tehát tudomásul veszik az előválasztás eredményét, és vereségük esetén nem állnak rajthoz az önkormányzati választáson.
Az aHang a 2019-es önkormányzati választásokat megelőző főpolgármester-jelölti, majd a 2021-es országgyűlési előválasztás lebonyolításában is kulcsszerepet vállalt.
Hajdú Gergő, az aHang munkatársa lapunk kérdésére úgy vélekedett, már késő a 2024-es önkormányzati választások előtt előválasztást szervezni, mert még mindig nem látják, hogy megegyeztek volna a pártok, így a kereteket és szabályokat illetően sincs megállapodás.
Két nagy előválasztásban is részt vettünk 2019-ben és 2021-ben, akkor ezek a folyamatok hamarabb elkezdődtek. Két hónappal a lehetséges előválasztás előtt most még azt sem tudjuk, lenne-e online szavazásra lehetőség. A nyilatkozatok alapján vannak ellenérdekelt felek, a DK a 2019-es verziót használná, bár az Ügyfélkapun keresztül annak is volt online lába, ez egyszerűsödött 2021-re, az utóbbi formulát akarja a Momentum. Mi a minél magasabb részvételt szeretnénk elérni, amihez a 2021-es megoldás áll közelebb
– fogalmazott Hajdú Gergő. Ráadásul egyelőre arra sincs válasz, hogy csak pártok közötti előválasztások lehetnek, vagy civil jelöltek is rajthoz állhatnak-e.
Az aHang munkatársa arra is felhívta a figyelmet, hogy a már működő rendszerekkel szemben – ezeket vetették be például az alternatív népszavazásnál is –, vizsgálatot kezdeményezett a Digitális Magyarország Ügynökség az Ügyfélkapu visszaélésszerű alkalmazásának lehetősége miatt. Hajdú Gergő leszögezte, hogy mindent jogszerűen használtak, de ez nem jelenti azt, hogy „akár egy szavazási folyamat közben ne lőhetnék ki valamilyen indokkal a rendszereket”.
Hajdú Gergő arra a kérdésünkre, hogy milyen határidővel kellene megegyezni az előválasztásról ahhoz, hogy az még lebonyolítható legyen, kifejtette: „Ha csoda történne, és a következő egy hétben megkeresnének minket a pártok a konkrét javaslataikkal, akkor még futnánk egy kört a tagságon belül. A 2019-es előválasztás előtt is megkérdeztük a tagságot, hogy bizonyos feltételek mellett és keretek között belevágjunk-e”.
(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)