Kapitány Tibor közlekedésbiztonsági szakértő szerint hullámzó a közlekedési kultúra állapota Magyarországon, de néhány egyszerű, ugyanakkor nagyon fontos lépés megóvhat minket a közúti balesetektől. Nemcsak az élethosszig tartó tanulás jelenthet előrelépést az ügyben, de érdemes lenne a hazai járműparkot is minél hamarabb korszerűsíteni ahhoz, hogy egyre kevesebb gond adódjon az utakon.
„Hullámzóan, de javult a közlekedési kultúra állapota Magyarországon, ám minél több autó és motorizált eszköz van az utakon, annál nehezebb a békés egymás mellett élés” – mondta Kapitány Tibor közlekedésbiztonsági szakértő, aki szerint az elmúlt évtizedben valóban csökkent a halálos közúti balesetek száma, ugyanakkor stagnálás is megfigyelhető. Az elmúlt évek adatai is jól példázzák, hogy érdemben nem változtak a halálos közúti balesetekre vonatkozó tendenciák. 2020-ban 460-an, 2021-ben 544-en, 2022-ben pedig 535-en vesztették életüket közúti balesetben. Az adatok a 2010-es években kezdtek látványosan javulni. A kétezres években még évente több mint ezer halálos áldozata volt a közúti baleseteknek. Kapitány Tibor úgy véli, hogy a javulás a járművek fokozatos modernizációjának, és azoknak a vezetéstámogató rendszereknek köszönhető, amelyek megkönnyítik az autósok mindennapi tevékenységét.
Korábban a légzsákok és az oldalmerevítők is nagyon sokat segítettek abban, hogy a balesetek minél kevésbé legyenek súlyos kimenetelűek. A vezetést támogató rendszerek: a sávtartó, a sávelhagyást megakadályozó és az automatikus vészfékező rendszerek beépítése pedig jelentős előrelépést jelentett arra vonatkozóan, hogy még nagyobb számban kerüljük el a baleseteket
– fogalmazott a szakember, hozzátéve, hogy az Európai Unió számos vezetéstechnikai rendszer beépítését teszi kötelezővé 2025-től.
A szakember szerint nem szabad elfelejtenünk, hogy Magyarországon az autók átlagéletkora 16 év. Ahhoz, hogy minél kevesebb közúti baleset történjen, és újabb radikális változás következhessen be a biztonságos közlekedés területén, a hazai autóparknak is gyorsabb ütemben kellene megújulnia.
Nem mondhatjuk, hogy modern flottával bírnának a magyar állampolgárok, bár valamilyen szinten folyamatosan javul a helyzet, de az biztos, hogy nem elég gyorsan. Valójában egy dologban hiszek: az edukációban. Az emberek fejében kell rendet tenni, mert teljesen mindegy, hogy milyen vezetéstámogató rendszer van valakinek az autójában, ha nem közlekedik kulturáltan. A közlekedési kultúra fejlesztésére már óvodás kortól nagyobb hangsúlyt kellene fektetni. A Nemzeti alaptanterv része ugyan, de nem megfelelő hangsúllyal
– jelentette ki Kapitány Tibor, hozzátéve, hogy nemcsak az oktatóknak, hanem a szülőknek is hatalmas a felelőssége a kulturált közlekedésre való nevelésben. A közlekedésbiztonsági szakember arról is beszélt, hogy ő maga is olyan járművek segítségével tanítja vezetni a fiatalabb generációkat, amelyekbe már be vannak építve a leginnovatívabb vezetéstámogató rendszerek.
Kapitány Tibor úgy véli, hogy nemcsak gyermek- és kamaszkorban lényeges a tanulás, hanem azt követően is, hogy megszereztük a jogosítványunkat. A szakember sajnálja, hogy Magyarországon nem túl divatos a jogosítvány megszerzése után vezetéstechnikai tréningen is részt venni, ahol nemcsak a vezetési képességeink fejlődhetnek tovább, hanem sokkal jobban megismerhetjük járműveink technikai adottságait is.
Alapvető fontosságú, hogy betartsuk a közlekedési szabályokat, de azt gondolom, hogy ha valaki jól kezeli az autóját, akkor már lényegesen könnyebben tud figyelni a forgalomra,és minden másra is, ami vezetés közben felmerül
– tette hozzá Kapitány Tibor, aki a közlekedésbiztonsági szakemberek azon köréhez tartozik, akik a sebességkorlátozás és a zéró tolerancia fenntartása mellett foglalnak állást. „A vezetésre képes állapot nagyon fontos, hogyha beülünk a volán mögé. Maximálisan egyet kell értenem a zéró tolerancia elvével. Bizonyított tény, hogy a sebesség növekedésével lényegesen megnő a baleseti kockázat. Egyértelmű, hogy a sebességhatárok betartásával, illetve betartatásával lehet még érdemben csökkenteni a balesetek számát” – mondta a szakember.
„Tavaly nyolcvan ember vesztette életét utasszállító repülőgépet érő balesetben, beleszámolva a személyzet tagjait is, amiből a korábbi adatokkal összevetve arra lehet következtetni, hogy a légi közlekedés egyre biztonságosabb” – közölte a német légi közlekedési vállalatok szövetsége (BDL). Adataik szerint 1970 óta tavaly volt a második legkevesebb halálos áldozatuk a légi baleseteknek. A statisztikában számba vett utasszállítókban legalább 14 ülőhely volt.
A BDL adatai még inkább figyelemre méltók az ENSZ Nemzetközi Polgári Repülési Szervezete (ICAO) által kiadott összesítés ismeretében, amely szerint tavaly világszerte 4,5 milliárd légi utat értékesítettek.
Ez tizennégyszer annyi, mint az 1970-es adat, miközben akkor sokkal többen vesztették életüket repülőgép-balesetben, mint tavaly. A BDL ebből azt a következtetést vonta le, hogy a repülés az elmúlt 50 év során rendkívül biztonságossá vált.
Még a kilencvenes években is a legtöbb esztendőben több mint ezer ember halt meg évente repülőgép-balesetben. A BDL adatai kizárólag a nagyobb utasszállító gépekre vonatkoznak, sem az áruszállító gépek, sem a kisebb utasszállítók, sem a katonai gépek statisztikáit nem tartalmazzák.
De tavaly teherszállító gépet ért balesetben nem is halt meg senki, és az Európai Unió területén nem volt halálos áldozata utasszállító repülőgépet ért balesetnek.
2023 legtöbb halálos áldozattal járó légi katasztrófája január 23-án történt Nepálban: egy ATR-72-es típusú gép a pokharai nemzetközi repülőtérre tartva a földbe csapódott. A balesetben a gépen utazó összes ember – 68 utas és a személyzet négy tagja – is életét vesztette.
(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)