A rendszerváltozás utáni években a bíróságok úgynevezett külső igazgatása az igazságügyi miniszterhez tartozott. Ebből a felállásból pedig számtalan konfliktus származott, így például abból is, hogy a miniszter több megyében olyan bírákat nevezett ki vezetőknek, akik egyáltalán nem élvezték bírótársaik bizalmát.

Ezen a kényes helyzeten változtatott az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT), amely 1997 decemberében kezdte meg működését. A 15 tagú tanácsot a Legfelsőbb Bíróság elnöke vezette, és tagja volt a legfőbb ügyész, az igazságügyi miniszter, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, két országgyűlési bizottsági tag, továbbá kilenc bíró, akiket a bírák küldöttértekezlete választott meg. Az OIT másfél évtizeden át végezte a bíróságok központi igazgatását, valamint az ítélőtáblák és megyei bíróságok elnökeinek felügyeletét.

OBH kontra OBT

Aztán a második Orbán-kormány által átalakított bírósági rendszerben 2012. január 1-től az OIT ellenőrző szerepét az ugyancsak 15 fős Országos Bírói Tanács (OBT), igazgatási feladatait pedig az Országos Bírósági Hivatal (OBH) vette át.

Ebben az új igazgatási struktúrában a bírósági központi igazgatásért egyetlen személy, az OBH elnöke lett felelős, aki megkapta a korábbi OIT igazgatási jogköreit is:

• bírósági felső vezetők kinevezése,
• bírói álláspályázatok elbírálása,
• költségvetési jogkörök,
• létszámgazdálkodással kapcsolatos jogkörök,
• jogszabály-véleményezés,
• bírák képzése.

Az OBH mellett hozták létre a kizárólag bírákból, bírák által titkos szavazáson megválasztott testületet, az Országos Bírói Tanácsot, amelyet felügyeleti, véleményező funkcióval, valamint kisebb részben egyetértési joggal ruháztak fel.

Az elmúlt évtizedben a hivatal és a tanács között szinte állandósult a feszültség, ami 2019-ben egészen odáig fajult, hogy az OBT indítványozta Handó Tünde OBH-elnök elmozdítását az Országgyűlésnél. Az történt ugyanis, hogy a testület, amelynek feladata a bíróságok központi igazgatását ellátó, parlament által kinevezett OBH-vezető felügyelete, törvénysértés miatt több alkalommal élt jelzéssel az OBH elnöke felé, aki viszont, miután az előírt létszámnál kevesebb taggal működő tanács működését nem tartotta törvényesnek, nem fogadta el a döntéseit, sőt még az ülésein sem vett részt.

2019-ben Handó Tündét, aki az Alkotmánybíróság tagja lett, Senyei György követte az OBH elnöki székében. Az államfő jelöltjét az OBT is egyhangú döntéssel támogatta.

Egyeztetve az Európai Bizottsággal

Az OBT történetében tavaly májusban újabb fordulat következett be. Az Országgyűlés ugyanis elfogadta az Európai Bizottsággal egyeztetett igazságügyi csomagot, amely alapján a szervezet nemcsak pénzt, hanem olyan ellenőrzési jogköröket is kapott, amellyel megkerülhetetlenné vált a legfontosabb döntésekben. A 2023. június elsején hatályba lépett szabályozás szerint az OBT

• jogi személyiséggel, önálló költségvetéssel rendelkezik;
• munkáját titkárság segíti;
• a központi igazgatás területén a bíróságokat érintő jogszabály megalkotására tehet javaslatot, valamint véleményezheti az igazságszolgáltatási rendszert érintő jogszabályok tervezetét;
• az igazságügyi miniszterrel szemben az Alkotmánybírósághoz fordulhat, ha a miniszter a bírói álláspályázatok elbírálásakor eltér a bírói tanács véleményétől;
• előzetesen megállapítja, hogy a köztársasági elnök által az OBH, illetve a Kúria élére javasolt személy megfelel-e a kinevezési feltételeknek.

Mindezek után 2024. január 8-án a bírák küldöttértekezlete megválasztotta az Országos Bírói Tanács 14 új tagját, akik a következők:

• Szabó Péter, a Győri Ítélőtábla bírája,
• Bagdi Árpád, a Gyulai Törvényszék elnöke,
• Pecsenye Csaba, a Miskolci Törvényszék tanácselnöke,
• Félegyházy Megyesi Fatime, a Budapest Környéki Törvényszék bírája,
• Surányi József, a Fővárosi Törvényszék tanácselnöke,
• Varga Rita, a Kaposvári Törvényszék tanácselnöke,
• Gergye Tamás, a Zalaegerszegi Törvényszék tanácselnöke,
• Nagy István, a Debreceni Járásbíróság bírája,
• Kozlovszky Ágnes, a Debreceni Járásbíróság bírája,
• Csík Attila, a Szombathelyi Járásbíróság bírája,
• Hegedűs János, a Kiskunfélegyházi Járásbíróság elnöke,
• Hild Ágnes, a Szolnoki Járásbíróság bírája,
• Kovács Ildikó, a Szekszárdi Járásbíróság bírája
• és Kovács Gergely, a Győri Járásbíróság elnökhelyettese.

Az új OBT csapatkapitánya

Az új összetételű és jogkörű OBT január 30-án tartotta meg alakuló ülését, amelyen Matusik Tamás leköszönő elnök mellett Varga Zs. András, a Kúria elnöke, Senyei György, az OBH vezetője, valamint Tuzson Bence igazságügyi miniszter is beszédet mondott.

A hivatalos dokumentum szerint az ülésen Szabó Pétert, a Győri Ítélőtábla polgári ügyszakos bíráját választották meg az OBT elnökévé, Varga Ritát, a Kaposvári Törvényszék polgári ügyszakos tanácselnökét elnökhelyettessé, míg Kovács Ildikót, a Szekszárdi Járásbíróság büntető ügyszakos bíráját sajtószóvivővé.

Az új elnök a Győr Plusznak adott első interjújában arra a kérdésre, számított-e rá, hogy felkérik elnöknek, vagy meglepetésként érte, a táblabíró így válaszolt: „Meglepetés szó helyett inkább azt mondanám, hogy átgondoltam, milyen felelősséggel és kötelezettségekkel jár ez a tisztség, és arra jutottam, hogy képes leszek ezeknek megfelelni.” Az elnök számára az az elsődleges, hogy az OBT a kötelezettségeit törvényesen, hatékonyan, szakszerűen és transzparens módon lássa el.

Önképem szerint nem főnök vagyok, szerepemet a sportból vett hasonlattal élve inkább csapatkapitányként határozom meg, akinek a többi taggal azonos jogai és kötelezettségei vannak, személye mégis fontos a sikeres működéshez.

Az OBT új elnökétől egyébként sem áll távol a sport, hiszen tagja az MLSZ fellebbviteli bizottságának, és játékvezetői ellenőrként is tevékenykedik.

(Borítókép: Tuzson Bence / Facebook)