Sportújságíróként kezdte, majd tévétulajdonos, producer és a magyar úszósport első embere lett. Köztiszteletben álló személyként élte mindennapjait Gyárfás Tamás, majd ismeretlen zsarolók és két maffiózó révén az évek óta keringő pletykák után a neve hivatalosan is összeforrt a rendszerváltás utáni legnagyobb leszámolási üggyel. Így került a vádlottak padjára a Nap TV egykori tulajdonosa, aki az ügyészség szerint megrendelte egykori vetélytársa, Fenyő János meggyilkolását.
Több mint negyedszázaddal a VICO-birodalom tulajdonosának halála után csütörtökönítélet született arról, hogy Gyárfás Tamás megrendelésére ölték-e meg egykori vetélytársát. Fenyő Jánossal támadója, a jogerősen elítélt szlovák bérgyilkos, Jozef Rohác végzett szinte napra pontosan huszonhat évvel ezelőtt. A felbujtó szerepe egyelőre ismeretlen, a vád szerint Gyárfás Tamás bízta meg az alvilág egyik legismertebb szereplőjét, Portik Tamást a munkával. Mindkét vádlott tagadta a bűncselekményt, utóbbi számláján ez már a negyedik olyan tárgyalás, ahol emberölés miatt kell felelnie a bíróságon.
Az első fokú ítélet szerint Gyárfás Tamás hét év fegyházat, Portik Tamás pedig életfogytiglant kapott. De hogyan jutott el idáig az úszószövetség egykori elnöke, a Nap TV volt tulajdonosa, Gyárfás Tamás?
Az eredetileg magyar–történelem szakos tanárként diplomázó Gyárfás Tamás karrierjét sportújságíróként kezdte, 1972-től tizennyolc éven át a Népsportnál dolgozott. Munkaalkoholistának, angolul és olaszul jól beszélő, rendkívül szorgalmas, tehetséges sportújságírónak írták le egykori kollégái. Egyben törtetőnek, igencsak ambiciózusnak is, aki keresi és ki is használja az adódó lehetőséget. Kollégája, Naményi József a szerkesztőségben őt védve azt mondta, „Tegye fel a kezét, akinek Gyárfás akár csak egy fűszálat is keresztbe tett.” Senki nem jelentkezett.
Nem egy érzelmes típus, emberi kapcsolataiban az érdekei mozgatják, nem kerüli a konfliktusokat, ha pedig megtámadják, nem hagyja magát
– mondták róla azok, akik közelről ismerik.
Karrierje 1984-ben ért fordulóponthoz a Los Angeles-i olimpiának köszönhetően. Az amerikai Sport Illustrated című lap felkérte, hogy a magazin kifejezetten az olimpiára készülő kiadványában írjon bemutatócikkeket a szocialista országokból érkező sportolókról. Három hónapot töltött emiatt New Yorkban, ám a szocialista országok végül bojkottálták a sporteseményt. A kint töltött időről, az olimpia hőseiről írt könyve miatt később lefokozták a Népsportnál, az MSZMP Politikai Bizottsága ugyanis úgy ítélte meg, hogy Gyárfásék szerintük nem egyeztettek a párttal, valamint saját zsebre dolgoztak. A sportújságíró viszont úgy gondolta, a döntés hátterében sokkal inkább az volt, hogy nem a távolmaradó országokat ünnepelte az írás.
Főmunkatársból, a nemzetközi rovat egykori vezetőjéből ismét csak egy mezei munkatárs lett. Sportújságírói karrierje viszont nem tört meg, az 1988-as szöuli olimpiáról is tudósíthatott.
Az Egyesült Államokban találkozott későbbi gazdasági partnerével, aki felajánlotta neki, hogy elindítana egy új sportlapot Magyarországon, ha Gyárfás otthagyja a Népsportot. A Sport Plusz egy idő után már Gyárfás tulajdonába került, de nem ez hozta meg az igazi áttörést, hanem egy csődközelben lévő tévécsatorna.
A Nap TV 1989-es indulásához ugyanis még nem volt köze Gyárfásnak, ám a sportbulvárban jártas újságíró saját műsort szeretett volna indítani. A csatorna tulajdonosával tárgyalva tudta meg a hírt, hogy anyagi gondokkal küzdenek. Így hát rögtön felajánlotta, hogy megoldja a műsora finanszírozását, majd az adás hirdetéseiből sikerült tulajdonrészt szereznie a Nap TV-ben.
Egykori kollégái szerint Gyárfás Tamás minden szabad percét kitöltötte a Nap TV, és nem szívesen adta át az irányítást másnak. A legbefolyásosabb kereskedelmi csatornánál ekkorra már egymásnak adták át a kilincset a magyar politika prominens alakjai.
Az a nagyvállalkozói közeg, ahol Gyárfás a kilencvenes években mozgott, amúgy sem volt konfliktusoktól mentes. Még nem alakultak ki a végleges erőviszonyok, így egymást fúrták a feltörekvő és helyezkedő üzletemberek. Gyárfásnak konfliktusai voltak Princz Gáborral, az egykori Postabank nagy hatalmú vezérével éppúgy, mint Fenyő János médiavállalkozóval, mert mindketten meg akarták szerezni a Nap TV-t.
A több médiumot is tulajdonló Fenyőnek is a Nap TV-re, annak reklámidejére és a műsorba látogató vendégekre fájt a foga.
A Gyárfás–Fenyő-konfliktusról a nagypolitika is tudott, olyannyira, hogy 1997-ben az akkori kormányfő, Horn Gyula is arról győzködte Fenyőt, hagyja békén a producert. Ekkorra már a Fenyő János birtokolta Népszava címlapján folyamatosan terítéken volt Gyárfás és annak egy állítólag kaposvári adóügye.
Gyárfás Tamás később a gyilkossággal kapcsolatban tett vallomásában többször is hangsúlyozta, hogy a merénylet idején már több hónapja béke volt közöttük. Akkorra már jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy a Nap TV marad Gyárfásnál.
A Nap Tv nem tartott örökké, és 2009. szeptember 25-e után nem sugároztak több adást. Gyárfás Tamás nem maradt feladat nélkül, hiszen 1993-tól a Magyar Úszó Szövetség elnöke volt, majd 2008-ban az európai szövetség alelnöke lett. Nemzetközi befolyása az úszók világában egyre csak nőtt, és egy ponton már esélyes volt arra is, hogy átvegye a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) vezetését. A sportdiplomáciában egyre sikeresebb Gyárfás számára sötét nap lehetett, amikor Hosszú Katinka háborút indított ellene.
Az olimpiai bajnok úszónő 2016 januárjában egy sajtótájékoztatón a kamerák előtt tépte szét a 12 millió forintos szerződését. Hosszú szerint ugyanis a szövetség nem biztosította az úszók számára a felkészüléshez szükséges körülményeket, a pénzzel pedig a 2017-es budapesti világbajnokságot kellett volna promótálnia. Gyárfás Tamás pozícióját egy áprilisi bizalmi szavazáson megerősítették, ő novemberben mégis a lemondás mellett döntött, ekkor már több úszó is követelte a távozását.
Két évvel később már egy sokkal komolyabb üggyel kellett szembenéznie.
Fenyő János 1998-as meggyilkolása után Gyárfás Tamás neve először egy 2014-es tárgyaláson merült fel, amikor is Tasnádi Péter megmosolyogtatta a tárgyalóteremben ülőket. A magyar éjszakai élet veterán szereplője a vallomásában elmondta, hogy Gyárfás Tamás őt bízta meg Fenyő likvidálásával, ám ő nem hajtotta végre a kérést. A pénzt ugyanakkor elkérte Gyárfástól, amit utólag sajnál, hiszen régi barátját verte ezzel át. Nem tudott olyanról, hogy lettek volna versenytársai a vállalkozásra, ahogy azt is állította, hogy Gyárfásnak biztosan nincs köze a gyilkossághoz, elvégre akkor nem fizette volna ki Tasnádit. A börtönből elővezetett férfi vallomását végül az ügyben akkor eljáró bíró nem vette figyelembe, mert Tasnádi nem tudta bizonyítékokkal alátámasztani az állításait. Gyárfás Tamást akkor ki sem hallgatta az illetékes tanácselnök.
2018. április 17-én aztán bombaként robbant a hír, hogy kihallgatták a nyomozók Gyárfás Tamást a Fenyő-gyilkosság miatt. Ekkor már sejteni lehetett, hogy a Magyar Úszó Szövetség volt elnökét Portik által titokban rögzített hangfelvételek miatt vették elő a hatóságok, majd elrendelték a letartóztatását. A rendőrségnek mindent tagadott, majd kiderült, hogy a hangfelvételekkel zsarolni próbálták ismeretlenek Gyárfást, amiért ő feljelentést tett a rendőrségen. Házi őrizetbe került, majd egy 200 milliós óvadék kifizetésével szabadulhatott a bűnügyi felügyelet alól.
A tárgyalások későbbi szakaszában kiderült, hogy a zsarolók Portik élettársától kapták a felvételeket, amiket meghallgatva felismerték a hangok tulajdonosait, egy rövid kivonatot készítettek a több mint 500 órányi felvételből, majd a papírokon szereplő szöveggel próbálták zsarolni Gyárfást.
Tasnádi vallomásával és a hangfelvételekre hagyatkozva az ügyészség 2019-ben vádat emelt Gyárfás Tamás ellen emberölésre való felbujtás miatt.
A vádemelés után elkezdődött a tárgyalás a Fővárosi Törvényszéken, amiről az Index is rendszeresen tudósított. Gyárfás Tamás több napon át próbálta bizonyítani az ártatlanságát, és higgadtan hallgatta végig az ellene valló tanúkat és szakértőket.
A gigahosszú pert többnapos perbeszédek zárták, először a vád képviselője beszélt másfél napon át. Az ügyésznő kérte, hogy a Fővárosi Törvényszék mondja ki bűnösnek Gyárfás Tamást az elkövetéskor hatályos 1978-as törvény szerint, ami alapján az egykori vállalkozó bűnös felbujtás, előre kitervelten elkövetett emberölés bűncselekmény elkövetése miatt.
Gyárfás Tamásra határozott idejű, letöltendő fegyházbüntetést kért, a büntetés letöltésének négyötöde után szabadulhatna feltételesen.
Portik Tamásnál is az 1978-as törvény alapján kéri, hogy mondja ki bűnösnek felbujtóként, előre kitervelten, nyereségvágyból, több ember ellen elkövetett emberölés miatt. Portik esetében perújítás van érvényben, és bár kiemelten a Fenyő-gyilkosságról volt szó, de ehhez hozzávették az Aranykéz utcai robbantást is, ahol Portik szintén felbujtó lehetett. Őt életfogytig tartó börtönre ítélné az ügyész, ahonnan legkorábban harminc év múlva szabadulhatna.
Következőnek Zamecsnik Péteren, Gyárfás ügyvédjén volt a sor, aki hosszú, négyszáz oldalas beszédében érvelt a szavahihetetlen tanúk és kétes bizonyítékok ellen. Gyárfás az utolsó szó jogán ismételten megerősítette, hogy a gyilkosságot megelőzően már nem volt semmilyen elmérgesedett viszony közte és Fenyő János között. Portik Tamás azonban váratlan húzásával először többször is ügyvédet cserélgetve próbálta meg húzni az időt, majd az utolsó napok egyikén Portik fia is rátámadt az eljáró bíróra, amelynek célja valószínűleg szintén az ítélet elodázása volt.
Gyárfás az utolsó szó jogán azt is elmondta, Fenyő halála az ő életét is tönkretette. A csütörtöki ítélet után kevés annak az esélye annak, hogy a vádlottak vagy az ügyészség ne fellebbezne ellene, így várhatóan még az ítélőtáblán folytatódik Fenyő János meggyilkolásának ügye.
(Borítókép: Gyárfás Tamás médiavállalkozó, sportvezető távozik a Fővárosi Törvényszék előkészítő üléséről 2019. november 12-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)