Tavaly december közepén szavazta meg a kormány a Szuverenitásvédelmi Hivatalt létrehozó törvényt, melynek elnöke Lánczi Tamás lett. Az elnök kinevezése után elmagyarázta, mi is lesz pontosan az új hivatal feladata:

A Szuverenitásvédelmi Hivatal alapvetően feltár, vizsgál és kutat. Feltérképezi, hogy hol sérül vagy hol sérülékeny a magyar szuverenitás. Ezeket a potenciális gócpontokat és veszélyforrásokat próbálja feltárni és rámutatni. Ehhez a munkához pedig igénybe veheti más állami szervek segítségét.

Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a hivatal nem hatóságként működik majd, tehát „nem nyomoz és nem is szankcionál”.

A honlap és a cím még várat magára

Február 1-je óta a Kossuth Lajos utca 1–3. szerepel címként a hivatal Facebook-oldalán, ami nem más, mint a Parlament épülete. A kormány ezt az ideiglenes címet adta meg a Szuverenitási Hivatal számára. 

Azonban nem ez az egyetlen bökkenő az új hivatallal kapcsolatban, ugyanis a közösségimédia-felületen kívül semmilyen elérhetőséget nem lehet találni hozzá. Nincsen se honlapja, se e-mail-címe, valamint telefonszámot sem tüntettek fel, amin hívni lehetne a hivatalt. 

Kötelezettségszegési eljárás indult a szuverenitásvédelmi törvény miatt

Mint megírtuk, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen „az uniós jogot sértő nemzeti szuverenitásvédelmi törvény miatt”. 

A határozat azt követően született, hogy a bizottság alapos értékelésnek vetette alá a magyar Országgyűlés által 2023. december 12-én elfogadott és 2023. december 22. óta hatályos, a nemzeti szuverenitás védelméről szóló új törvényt.

A bizottság véleménye szerint számos uniós rendelkezést sért az új jogszabály, többek között

A bizottság úgy véli, hogy a jogszabály sérti az elsődleges és másodlagos uniós jog számos rendelkezését, többek között

• az uniós demokratikus értékeket,
• a demokrácia elvét és az uniós polgárok választójogát,
• az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített számos alapvető jogot, például a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, az egyesülés szabadságát, az uniós polgárok választójogát, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, az önvádra kötelezés tilalmát, az ügyvédi titoktartási kötelezettséget,
• valamint a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogi követelményeket
• és számos, a belső piac tekintetében alkalmazandó szabályt.

Magyarországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon a felszólító levélre. A kormány nevében Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár reagált a döntésre.