Az Index információi szerint hétfőn délután kezdtek bele egy nagy közvélemény-kutatásba, hogy szondázzák az államfőjelöltek ismertségét és népszerűségét. A több ezer fős mintán végzett felmérésben közéleti és gazdasági kérdéseket is érintenek. Úgy tudjuk, hogy a jövő hét közepére már meglesznek az eredmények, így a február 21-i frakcióülésen akár dönthetnek is az államfőjelölt személyéről.
Az Index információi szerint hétfőn délután – kormányközeli alapítványi megbízásából – egy 4-5 ezer kérdőíves, nagy mintás közvélemény-kutatást kezdtek el lekérdezni országszerte. A mérés egyik fő célja, hogy szondázza a lakosok véleményét a lehetséges köztársaságielnök-jelöltekről és egyéb közéleti kérdésekről is.
Mint arról korábban beszámoltunk, Novák Katalin szombati lemondása előtt két nappal már egy telefonos közvélemény-kutatást elindítottak, hogy mérjék a potenciális elnökjelöltek ismertségi és népszerűségi indexét. A telefonos lekérdezés során a kérdezőbiztosok arra voltak kíváncsiak, hogy mennyire elfogadott és kedvelt a honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf, valamint az egykori uniós biztos, Navracsics Tibor, aki jelenleg a közigazgatási és területfejlesztési tárcáért felel. A két politikus mellett szondázzák a Semmelweis Egyetem rektorának, Merkely Bélának az ismertségét és népszerűségét is.
Úgy tudjuk, hogy a hétfőn megkezdett nagy mintás, személyes lekérdezések során már Navracsics Tibor, Szalay-Bobrovniczky Kristóf és Merkely Béla neve mellett egy újabb potenciális államfőjelölt is feltűnt: Maróth Miklós professzor.
A 81 éves, Magyar Corvin-lánccal kitüntetett, Széchenyi-díjas orientalista nagy hatással volt Orbán Viktor keleti nyitás politikájára. A Magyar Kutatási Hálózat elnöke feddhetetlen, ideális jelöltje lenne a Fidesz- és a KDNP-frakcióknak. A professzornak egyetlen gyenge pontja van: a fia. Maróth Gáspár – aki a kormányfő tanácsadója volt sokáig – 2015-ben egy gyanús beszerzési ügybe keveredett, amelyben uniós pénzekből vásárolt kórházi eszközöket jelentősen túlárazva adhattak tovább egészségügyi intézményeknek.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az említett személyek mellett több potenciális államfőjelölt neve is kering a sajtóban. Stumpf István korábbi alkotmánybíró, az első Orbán-kabinet minisztere és Trócsányi László, a harmadik Orbán-kormány igazságügyi minisztere mellett – kormányzati körökben – egyre többen szeretnék az aspiránsok között látni Freund Tamást, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét is.
A nagy mintás közvélemény-kutatásban több közéleti és gazdasági témát is érintenek. A kérdezőbiztosok arra is kíváncsiak voltak, hogy a megkérdezettek mit szólnának ahhoz, ha Varga Mihály jelenlegi pénzügyminiszter lenne a Magyar Nemzeti Bank következő elnöke.
A közvélemény-kutatás jegybankra, illetve annak vezetőjére vonatkozó kérdése arra enged következtetni, hogy Orbán Viktor jelentősebb kormányátalakítást tervezhet a választások után.
Régóta szó van ugyanis arról, hogy a Pénzügyminisztériumot és a Nemzetgazdasági Minisztériumot összevonnák és egy csúcsminisztériumot hoznának létre. Úgy tudjuk, hogy a több ezer fős kérdőíves felmérés eredményei már a jövő hét közepére elkészülnek, így a kormánypártok akár a február 21-i kihelyezett frakcióülésen is több fontos döntést meg tudnak hozni. Többek között körvonalazódni fog, hogy a megkérdezetteknek mi a véleménye a köztársaságielnök-jelöltekről és ki lehet Novák Katalin utódja a Sándor-palotában.
(Borítókép: Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatót tart a Kormányinfó keretében a Karmelita kolostorban, 2023. december 21-én. Fotó: Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI)