Ahogy az Index beszámolt róla, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) csütörtökön közölte, a bérlők és a jogcím nélküli területhasználók jogi értesítést kaptak, miután megkezdődött a rákosrendezői terület előkészítése. A közlemény szerint az ÉKM célja, hogy a nyár végére a terület kiürítése befejeződjön, és megindulhasson az ingatlanfejlesztés következő szakasza. 

A maxi-Dubaj-beruházás előkészítéséről Vitézy Dávid volt közlekedési államtitkár is bejegyzést tett közzé. 

Az arab befektetőkkel kötendő nemzetközi szerződéshez beküldött részletes szakmai véleményemre semmilyen választ nem kaptam

– fogalmazott Vitézy Dávid.

A volt közlekedési államtitkár már január közepén jelezte, több szempontot tartalmazó, hosszabb dokumentumot tett közzé az új városrésszel kapcsolatban. A politikus javaslatokat tett arra vonatkozóan, mit kellene kapnia Budapestnek egy ekkora beruházásért. Érintette a lakhatás, a zöldfelületek, a közlekedés ügyét, valamint sok más várostervezési alapkérdést is. 

Vitézy Dávid továbbra is válaszokat vár Lázár János minisztériumától, így az alábbi hét kérdést tette fel az építési és közlekedési miniszternek:

1. Mi épül Rákosrendezőn, mikor hozzák nyilvánosságra a fejlesztési terveket? Épülnek megfizethető lakások vagy kizárólag az arab befektetők szándéka diktál és alakítja Budapest fejlődését, így kizárólag luxusberuházásra adja át a kormány Budapest városfejlesztési aranytartalékát, a rákosrendezői rozsdaövezetet?
2. Mit kap a város? Mi lesz a vasúttal, megvalósul-e a Nyugati pályaudvar és az oda vezető vágányok teljes felújítása az új Rákosrendező állomással? 
3. Mi lesz a kisföldalattival, vállalja-e a kormány a teljes felújításának és az 50 éves járművek cseréjének finanszírozását, ami kimaradt a nemzetközi megállapodás első tervezetéből?
4. Szintén kimaradt a nemzetközi megállapodás tervezetéből: lesz-e villamos a Szegedi úti felüljárón, megtörténik-e a 3-as vonal továbbvezetése Angyalföld felé?
5. Mi lesz a Vasúttörténeti Parkkal, amely ma a területen működik? Veszélyben van-e a működése az arab befektetői szándékok miatt?
6. Megvalósul-e a korábban ide tervezett 25-30 hektáros új közpark, fenntartják-e az ehhez szükséges területet, vagy ezt is értékesítik az arab befektetőknek?
7. Ha a nemzetközi szerződés tervezete szerint a teljes beruházást nemzetgazdaságilag kiemeltté nyilvánítják és ezzel az önkormányzatok szabályozási mozgásterét megszüntetik, mégis milyen előírások lesznek? Az önkormányzati szabályozás helyett milyen építési előírásokat hoz és garanciákat kér a kormány a közterületek minőségére, a beépítési karakterre, a funkciókra, a parkolóhelyek számára és az épületek megengedett magasságára vonatkozóan az arab befektetőtől?

Miért éppen maxi-Dubaj? 

Mint ismert, az Egyesült Arab Emírségekből származó Mohamed Alabbar egy dubaji stílusú negyedet építtetne a budapesti Rákosrendezőn, amiről már a kormány oldalán is megjelent egy társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet. Az egyesült arab emírségekbeli beruházó megvásárolja a hajdani rendező pályaudvar túlnyomó részét, hogy ott egy kisebb budapesti kerület építésével azonos léptékű, 5 milliárd euró értékű ingatlanfejlesztést valósítson meg; cserébe a magyar állam 800 millió euró értékű közlekedési beruházásra vállalna garanciát.

A tervek szerint tehát egy maxi-Dubaj épülhet így a XIV. kerületben, amely magas házakból, irodaházakból, valamint luxuslakásokból állna. Emellett egy 220-240 méter magas felhőkarcolót is építenének a területen, ami nagyobb lenne a jelenleg Budapest legmagasabb épületének számító 143 méter magas Mol Campusnál.

Az Index a decemberi kormányinfón kérdezte Orbán Viktort, hogy pontosan mivel bízta meg Lázár Jánost a kilátásba helyezett felhőkarcoló ügyében, és miért tartja fontosnak, hogy a projektet maxi-Dubajnak hívjuk, és ne mini-Dubajnak?

„Nem vagyok keresztapa, meghagyom ezt másnak” – válaszolta Orbán Viktor. Általánosságban elmondta, hogy ha a magyarok csinálnak valamit, ne kezdődjön úgy, hogy „mini”, ha már csinálunk valamit, akkor az maximális legyen. A nemzeti minimum kifejezést sem szereti, „micsoda marhaság, már elnézést, nemzeti maximumra kell törekedni, nem minimumra”.