A politikus posztjában kiemeli, hogy mindenkit emlékeztetni akar arra, nem kértek bocsánatot az áldozatoktól, a kegyelmi döntés indokait továbbra sem ismerjük, ahogy azt sem, kinek a nyomására kaphatott amnesztiát K. Endre. Jámbor András szerint még mindig nem adtak be olyan törvényjavaslatot, amivel az ilyen eseteket meg lehetne akadályozni, illetve nem hallgatták meg az áldozatok kérését a gyermekvédelem megreformálását illetően. 

Nekem ma képviselőként az a feladatom, hogy minden erőmmel felhívjam erre a figyelmet, és ezért nem veszek részt a Fidesz az ügy lezárására tett kísérletében semmilyen módon

– indokolta, miért nem vesz részt a köztársaságielnök-választáson a Párbeszéd – Zöldek-frakció tagja, a Szikra Mozgalomhoz köthető képviselő.

Azt is megjegyezte, hogy ez a döntése nem Orbán Viktor vagy az államfőjelölt személye elleni fellépés. „Ebben a pillanatban ez a szavazás nem a nemzetünk egyesítéséről szól, de még csak nem is a Fidesz hosszú távú hatalmi érdekeiről” – fejtette ki.

Mint megírtuk, február 21-én kezdődött a Fidesz–KDNP parlamenti frakciójának kétnapos kihelyezett frakcióülése Balatonalmádiban, ahol megtárgyalták azt is, hogy kit jelölnek köztársasági elnöknek. 

A frakcióülés utáni sajtótájékoztatón Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője jelentette be, hogy Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság elnökét jelölik a kormánypártok államfőnek, aki a kegyelmi botrány miatt lemondott Novák Katalint követheti az államfői székben.

Kocsis Máté továbbá azt is bejelentette, hogy február 26-án dönt a Magyar Országgyűlés az új köztársasági elnökről, és ha Sulyok Tamást megválasztják, akkor március 5-étől már köztársasági elnök lehet, mivel az Alaptörvény 11. cikk (6) bekezdés szerint „a megválasztott köztársasági elnök a megbízatás idő előtti megszűnése esetén a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba” – szúrta ki a hvg.hu.