Lezárult az Mathias Corvinus Collegium (MCC) Budapest Summit on Education című kétnapos rendezvénysorozata, amelynek középpontjában az oktatás állt. Az MCC szerint az oktatás feladata, hogy a generációkon keresztül felhalmozott, érvényes tudást átadja a következő nemzedéknek. Úgy látják, ha a nyugati civilizáció bármely országára tekintünk, azt látjuk, hogy problémák vannak az oktatással. A konferencia a problémák konzervatív szellemben történő azonosítására, illetve a különböző megoldási javaslatokra fókuszált, ebből adunk most az olvasónak némi ízelítőt.
Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója megnyitóbeszédében kitért a műveltség, a hazafias alapelveken nyugvó oktatás és a tanszabadság fontosságára, de lényegi pontnak nevezte, hogy a diákokat tanulni is meg kell tanítani. Frank Füredi, az MCC brüsszeli központjának vezetője szerint a jelenlegi nyugati oktatási modell a gondolkodás ellensége, miközben a gyermekeket a szabadságra is fel kell készíteni. Úgy látja, hogy manapság elmosódnak a határvonalak a képzés és az oktatás között. Füredi problémásnak tartja, hogy az oktatásban a filozófia helyét a pszichológia vette át, miközben nem tisztázott, mit várunk el ma a gyermekektől, akik egyre kevesebbet olvasnak, tudnak. Úgy véli, a jelenlegi képzési módszerek infantilissé teszik a gyermekeket, miközben morálisan és intellektuálisan is éretté, valamint függetlenné kéne őket nevelni.
Már nem várjuk el a gyermekektől, hogy jól teljesítsenek. A hagyományt és a tradíciót fenn kell tartanunk, meg kell őriznünk a tudást. Szárnyakat és gyökereket egyszerre kell adnunk nekik
– mondta Frank Füredi, aki a teher alatt nő a pálma elvét vallja. Szerinte hiba, tévedés, hogy a tanulási nehézségeket mentális problémává tették az iskolákban.
A konferencián megjelentek számos panelbeszélgetésen vehettek részt, ahol külföldi és hazai professzorok, szakértők és az MCC oktatói olyan témákat boncolgattak, mint a konzervatív oktatás újbóli visszatérése, a politikai aktivizmus az osztályteremben vagy a tehetséggondozás. Bonnie Snyder, a Terra Firma Tanítási Szövetség társalapítója, pedagógus például arról értekezett, hogy a nyugati iskolákban már a woke dominál, és beszélgetőtársaival egyetértett abban, hogy a média, a streamingszolgáltatók befolyásával szemben a konzervatív oktatás mellett kiálló szereplőknek szigetet kell képezniük, mert a baloldali szellemiség egyeduralkodóvá vált a kultúrában és az oktatásban egyaránt. A konzervatívok pedig nem fogadhatják el a legyőzöttség állapotát a nyugati egyetemeken és középiskolákban.
Ram Madhav, az India Foundation elnöke arról beszélt, hogy India tudatosan ellenáll a „woke szellemiségű” oktatásnak, fontosnak tartja hagyományait. Az előadók egy része egyetértett abban, hogy a nyugati országokban politikai eszközzé váltak az oktatási intézmények, emellett pedig a tanárok elválasztják a gyermekeket a szülőktől. Úgy látják, hogy az iskolákban ideológiai sokszínűségre és egyensúlyra van szükség az „LMBTQ-lobbi” helyett. „Pesszimista, nárcisztikus gondolatok gyűrűztek be az oktatásba” – hangzott el a panelbeszélgetésben.
Mike Gonzalez, a Heritage Foundation vezető kutatója úgy véli, hogy a korszellem a konzervatív oktatás ellenében hat, de abban az esetben, ha Donald Trump győz a novemberi elnökválasztáson, megváltozhatnak az uralkodó folyamatok.
Lánczi Péter, az MCC általános főigazgató-helyettese úgy látja, a tehetség egyik fontos aspektusa, hogy az adott egyén mit tud tenni a közösségért. Magdalena Vergara, az IdeaPais kutatási igazgatója szerint a tehetség lényege, hogy fejleszthető készségekről van szó, és minden egyes ember tehetséges valamiben.
A panel résztvevői egyetértettek abban, hogy a tehetséget a szülők bevonásával kell a társadalom javára fordítani.
A tehetséges ember az, aki képes tenni a közösségért
– mondta Lánczi Péter, aki szerint a tehetséges embernek többet kell visszaadnia, mint amennyit kapott.
A kétnapos konferencián a család fontosságáról is beszéltek az előadók. Messzemenően egyetértettek abban, hogy a családnak nélkülözhetetlen szerepe van az oktatásban, tanulásban. Angela Gandra, a brazil Nőügyi, Családügyi és Emberi Jogi Minisztérium korábbi államtitkára, az Ives Gandra Jogi, Filizófiai és Gazdasági Intézet elnöke azt mondta, hogy a család az első lépcső a gyerek nevelésében és oktatásában egyaránt, és Brazíliában a szülők általában – tévesen – mindent az iskolától várnak el, pedig a családoknak és az oktatási intézményeknek együtt kell működniük.
A szülőknek még szerény körülmények között is meg kell adniuk a lehetőséget a gyermekeknek a növekedésre, kiteljesedésre
– fogalmazott Angel Gandra. Carlos Hoevel, a Center of Studies in Economy and Culture igazgatója hozzátette, hogy a modernitásban a teljes társadalom újjáépítése zajlik, és a fő gond, hogy figyelmen kívül hagyjak az élet természetes alapját: a családot. Úgy véli, hogy valódi ellenállásra a posztmodern újjáépítéssel szemben csak a család képes.
Az ember nem egy projekt, nem egy tudományos ötlet vagy politikai cél
– jelentette ki. Mihalec Gábor hozzátette, hogy a család beavatkozás nélkül is képes működni, éppen ezért kiemelt figyelmet kell fordítani az összetartására. A családokat össze kell tartani. Tévesnek tartja azt a szerinte uralkodóvá váló irányt, amely partner helyett ellenségnek tekinti egymást szülő és pedagógus.
Anthony O'Hear, a University of Buckingham professzora szerint az államon keresztül jelennek meg az ideológiák a tantermekben, ezért a legfontosabb feladat, hogy visszaállítsák a szülők választási jogát. Döntse el a szülő, hogy mit tesz magáévá az adott gyermek.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)