Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke arra kéri Sulyok Tamás köztársasági elnököt, hogy tisztázza magát a nyilvánosság előtt. Az országgyűlési képviselő egy tavalyi interjúval kapcsolatban kereste meg levélben az államfőt.
Az MSZP Országos Központjának közleménye alapján Kunhalmi Ágnes egy 2023 augusztusában adott interjúval kapcsolatban vár magyarázatot Sulyok Tamás köztársasági elnöktől.
A párt társelnöke által írt levél kitér arra, hogy az államfő tavaly a kolozsvári Krónikának elmondott egy történetet, amely szerint Sulyok Tamás édesapja ügyvédként a háború után elvállalt egy válóperes ügyet egy olyan asszony védőügyvédjeként, akinek férje a kommunista párt helyi titkára lett.
Majd emiatt nemcsak elkobozták a Sulyok család vagyonát, de az édesapját is halálra ítélték. Az interjúból végül kiderült, hogy édesapja úgy úszta meg a kivégzést, hogy 10 évig az ország másik felében bujkált papírok nélkül.
Kunhalmi Ágnes ezzel szemben azt állítja, hogy Karsai László történészprofesszor megvizsgálta Sulyok Tamás állításait, és megállapította, hogy Sulyok László székesfehérvári ügyvédet soha senki, így a népbíróság sem ítélte halálra.
Az kétségtelenül igaz, hogy bujkálni kezdett, de már 1945 tavaszán, mivel 1944. június 17-én a Fejérmegyei Naplóban Zászlóbontás címmel cikket közölt, melyben Baky László és Pálffy Fidél nemzetiszocialista pártjához való csatlakozásra szólított fel
– írta az MSZP társelnöke.
Majd úgy folytatta: „Karsai professzor szerint érthető, hogy a háború után Sulyok László elbújt, de e cikkéért a korabeli népbírósági gyakorlatot ismerve legfeljebb pár hónap börtönbüntetésre ítélték volna. Ügyét egyébként 1949-ben újra elővették, de 1950-ben megszüntették a nyomozást, mivel több ügyvéd kollégája azt vallotta, hogy a cikket nem ő, hanem egy cisztercita nyilas pap írhatta Sulyok neve alatt.”
Az üggyel kapcsolatban az MSZP arra vár választ az új köztársasági elnöktől, hogy ismerte-e édesapja igazi történetét, milyen célból nyilatkozta ezt tavaly augusztusban, és mint jogászprofesszor nem merült-e fel benne, hogy egy halálos ítéletet utóbb megfelelő jogi eljárás keretében meg kellett volna semmisíteni?