A Republikon Intézet felmérése szerint több mint 325 ezer választót vesztettek a kormánypártok a kegyelmi botrány elteltével, népszerűségük több mint kétéves negatív csúcsot döntött. Az ellenzék nem tudta megragadni a botrány adta alkalmat, egyedül a Momentum népszerűsége nőtt minimálisan.
Csökkent a Fidesz–KDNP népszerűsége: több mint 325 ezer választót vesztettek a kegyelmi botrány óta eltelt egy hónap alatt – írta a Republikon Intézet februári pártpreferencia-kutatása alapján a Telex.
A kegyelmi botrány óta több mint 325 ezer választót veszítettek a kormánypártok. Ebből a válságból azonban az ellenzék nem tudott profitálni: a januári felméréshez képest egyedül a Momentum erősödött minimálisan, a DK gyengült, a bizonytalanok aránya csökken a júniusi választáshoz közeledve – derült ki a kutatásából.
Novák Katalin K. Endrének – a volt bicskei igazgatóhelyettesnek, aki kényszerítés minősített bűncselekményért jogerősen 3 év 4 hónap börtönbüntetést kapott – adott kegyelme miatt februárban tört ki a botrány, amely az államfő lemondásához, valamint a Fidesz EP-listavezetőjének, Varga Juditnak a közéletből való visszavonulásához vezetett.
A Fidesz népszerűsége egy hónap alatt 6 százalékpontot zuhant a pártválasztók körében. Ez azt jelenti, hogy a kormánypártoktól több mint 325 ezer szavazó pártolt el.
A Fidesz–KDNP támogatottságát januárban még 43 százalékra mérte a Republikon Intézet, a kegyelmi botrány után néhány héttel már csak a pártválasztók 37 százaléka mondta azt, hogy egy most vasárnapi választáson a kormánypártokra szavazna. Ez több mint kétéves negatív csúcsot jelent, egy év alatt – tavaly februárban még 47 százalékon állt a Fidesz–KDNP támogatottsága – 10 százalékpontot, több mint félmillió szavazót vesztettek. A Fidesz–KDNP népszerűsége a teljes népesség körében 2 százalékponttal – még hibahatáron belül – csökkent, ami szintén évek óta nem látott mélypontot jelent.
A magyar népesség alig több mint negyede (26 százalék) támogatná a kormánypártokat egy most vasárnapi választáson.
A kutatás 1000 fő telefonos megkérdezésével készült február 21–28. között. A kutatás nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentatív az ország felnőtt lakosságára. Hibahatár: +/– 3,2 százalék.
A jelentős visszaesésből nem tudott profitálni az ellenzék: a kegyelmi botrány után a legtöbb ellenzéki pártnak csak alig, vagy egyáltalán nem nőtt a támogatottsága. Az ellenzéki táboron belül az elemzés szerint összességében hibahatáron belüli változások mérhetőek.
A DK – a legerősebb ellenzéki párt – támogatottsága a teljes népesség körében változatlanul 12 százalék, tavaly augusztus óta nem tudott a párt innen elmozdulni. Népszerűségük a pártválasztók körében csökkent, két százalékponttal (19-ről 17-re). Mindez annak ellenére, hogy a kegyelmi botrányra erőteljesen reagált a párt, hetek óta orbáni pedofilhálózatról beszélnek: a március 1-jén indított Isten? Haza? Pedofília! plakátkampány eredménye a következő havi felmérésből derül ki.
Egyedül a Momentum tudott profitálni a botrányból, a teljes népesség körében 1 (6 százalék), a pártválasztóknál 2 százalékpontot (9 százalék) erősödött a párt, mely, miután január végén újra Donáth Anna vette át a vezetését, februárban tüntetéssel és akciókkal reagált a kegyelmi botrányra.
Három hónappal az EP- és önkormányzati választás előtt fej fej mellett áll a Momentum és a Mi Hazánk Mozgalom. Utóbbi hónapok óta változatlanul 6 és 9 százalékos támogatottsággal bír a teljes népesség és a pártválasztók körében. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt a teljes népesség körében 6 százalékponton áll.
Az MSZP változatlanul 3 és 5 százalékon áll a teljes népesség és a pártválasztók körében. Karácsony Gergely pártjára, a Párbeszéd – Zöldekre a teljes népesség 2, a pártválasztók 3 százaléka szavazna egy most vasárnapi választáson.
A Republikon Intézet Horn Gábor korábbi SZDSZ-es politikus alapítványáé. A kutatóintézet a 2022-es választás előtt nem sokkal egy, a mostanihoz hasonló felmérése alapján azt állította, hogy szoros a verseny a kormánypártok és az ellenzék között: szerintük a teljes népesség körében 41 százalék a Fidesz–KDNP és 39 százalék volt az egységes ellenzék támogatottsága. Mint ismeretes, a kormánypártnak kényelmes kétharmados többsége lett az Országgyűlésben.
A többség szerint a kormányfő tudott a volt köztársasági elnök lemondásához vezető döntésről – derült ki a Publicus Intézet Népszava számára készített reprezentatív felméréséből. Az emberek annak ellenére gondolják helyesnek Novák Katalin lemondását, hogy
túlnyomó többségük, összesen 66 százalék szerint valójában nem is a saját döntése alapján kegyelmezett meg K. Endrének.
Csupán 17 százalék véli úgy, hogy Novák Katalin önállóan hozta meg a botrányos kegyelmi döntést. Az arány a Fidesz híveinek körében valamivel magasabb: ők 31 százalékban látják így.
Arra a kérdésre, hogy vajon Orbán Viktor felelőssé tehető-e a kegyelmi botrányért, a Fidesz szavazónak 12 százaléka válaszolt igennel, szemben az ellenzékiek 86 százalékával, ami azt jelenti: összességében majdnem minden második ember szerint volt szerepe az ügyben (49 százalék).
Az összes megkérdezett 63 százaléka szerint nincs lezárva a kegyelmi ügy.
Ők úgy gondolják, szükséges lenne további felelősöket megnevezni, és még a fideszesek 40 százaléka is így nyilatkozott. A botrány után az ország vezetéséről az emberek többségének (56 százalék) nem változott a véleménye, 30 százalék számolt be arról, hogy romlott a szemében a kormány megítélése. A Fidesz szavazóinak körében ez az arány 8 százalék.