A Dunamelléki Református Egyházkerület oldalán jelent meg egy írás, amelyben ismertették, hogy Balog Zoltán református püspök mit mondott egy ülésen néhány napja a kegyelmi ügyi botrányról. Úgy tudni, a püspök azt is elismerte, hogy személyesen is találkozott K. Endrével.
Balog Zoltán korábban elismerte, hogy neki is volt némi szerepe a K. Endrének adott elnöki kegyelemben. Mint mondta, a kegyelmi kérvényt nem ő nyújtotta be, de
másokkal egyetemben az én véleményemet is kikérték. Az előzetes vélemények, és a rá és életére vonatkozó információk alapján egyetértettem azzal, hogy kegyelmet kapjon
– fogalmazott Balog a Magyarországi Református Egyház legfőbb törvényhozó testületének ülésén egy hónapja.
A kegyelmi ügy miatt azóta már lemondott a református zsinat elnöki posztjáról, de továbbra is az egyház püspöke maradt. Pár napja több kérdést is fel szerettek volna tenni neki az újságírók arról, pontosan milyen szerepe volt az ügyben.
Most a Dunamelléki Református Egyházkerület által fenntartott parokia.hu oldalon jelent meg egy részletes beszámoló arról, hogy Balog Zoltán mit mondott a dunamelléki lelkipásztorok és főgondnokok március 9-i találkozóján, amelyet a budapesti Ráday Házban tartottak.
Balog Zoltán egyrészt felidézte a három évvel ezelőtti egyházkerületi közgyűlésen elmondott beköszöntő beszédét, majd elmondta, megrendülés és bűnbánat van benne azzal kapcsolatban, hogy az elmúlt három évben mit is tett és mit nem tett. Ezután tért ki arra, hogy a kegyelmi ügyben
„lelkipásztori kötelességének tekintette” azt, hogy kegyelmet kérjen egy általa ártatlannak vélt embernek.
Mint mondta, nem számolt azzal, hogy ennek milyen közéleti következményei lehetnek. „Ez súlyos hiba volt” – fogalmazott Balog Zoltán, elismerve azt is, hogy önvizsgálatot és bűnbánatot kell tartania amiatt, hogy hogyan lehet és kell közéleti kapcsolatrendszerét érvényesítenie.
Hol marad meg ebben az evangéliumi tisztaság és mérce, és hol lépi ezt túl? Amikor ez mérlegre kerül, számos olyan helyzet jut eszembe, amikor a cél, amiért a közéleti befolyásomat érvényesíteni akartam, helyes volt – ahogy megtettem, az a lelkület nem volt helyes
– fogalmazott Balog Zoltán a parokia.hu beszámolója szerint.
Kitért arra is, hogy a közéleti-politikai megközelítés nem ugyanaz, mint a lelki megközelítés. Szerinte nincs arra lehetőségük, hogy kivonuljanak a közéletből, azonban hozzáfűzte: „Úgy kell szolgálnunk a közéletben is, hogy száz százalékig Istené vagyunk – nem párté, nem politikai irányzaté, nem az ellenzéké és nem a kormányé, hanem Jézus Krisztusé.”
Balog Zoltán ezután tért ki arra, hogy a szerinte elsősorban kifelé irányuló, közéleti funkciót ellátó zsinati elnöki tisztségéről azért mondott le, hogy elejét vegye az egységbontó törekvéseknek. Ezt a tisztséget nem is szeretné visszaszerezni, a kérdést lemondásával lezárta.
A püspököt azonban lelki vezetőnek választják a gyülekezetek, az ő szolgálata befelé irányul – tette hozzá.
Felidézte, hogy az elmúlt három évben azért látogatott meg a 310 dunamelléki gyülekezetből csaknem kétszázat, hogy egymás szemébe és szívébe nézzenek. „A legtöbben azt mondták, nem a volt minisztert fogadják, hanem a megválasztott lelki vezetőt. A kegyelmi ügy miatt utólag mégis az előbbi árnyéka vetül rá a mi egyházunkra. Ez fáj a leginkább, de ezt helyre lehet állítani. Ehhez belső szabadságra van szükség. A kérdés az, hogy Jézus Krisztus szavára hallgatunk-e együtt, az Ő ítéletére vagy azokéra, akiknek nem az egyház üdve a célja?” – mondta.
Megjegyezte azt is, hogy a közelmúltban történtek tétje szerinte az, hogy együtt tudnak-e maradni azok, akiket Isten szeretete a szolgálatban egymás mellé rendelt. „A tragédia az lenne – akár maradok, akár nem – ha ugyanúgy folytatnánk, mint eddig” – mondta, hangsúlyozva, arról kell együtt dönteniük, hogy mit kell másként csinálni, hogyan tehetik erősebbé és hitelesebbé a missziói szolgálatot.
Balog Zoltán felszólalása után egy fórumbeszélgetést is tartottak, ahol – a parokia.hu szerint – szó esett többek között a kegyelem szó jelentésének közéleti és teológiai megkülönböztetéséről. Egy lelkipásztor arra hívta fel a figyelmet, hogy kegyelmet csak bűnös ember kaphat, az ártatlannak igazság jár.
Egy másik lelkipásztor szerint a „kegyelmi ügy” nem teológiai kérdés, hanem politikai tévedés volt, ezért nem lehet egyházfegyelmi kérdésként kezelni.
Balog Zoltán erre válaszolva világossá tette, hogy az ártatlanság az ő szubjektív megítélése volt, az elnöki kegyelem nem ezen az alapon született. Ennek lényegéhez tartozik, hogy a jelenlegi szabályozás szerint nem szükséges azt megindokolni.
A felszólalók többsége – a parokia.hu szerint – a püspök védelmében állt ki. Balog Zoltán a beszélgetés végén úgy fogalmazott: „A kegyelmi ügy kapcsán felmerült kérdéseket le kell zárni, akkor is, ha nem mindenre tudunk mindenkinek kielégítő választ adni. A missziói hitelesség és képesség kérdését pedig meg kell nyitni és nyitva kell tartani.”
A parokia.hu oldalán megjelent beszámolót a HVG360 kiegészítette egy saját információval is. Ők úgy értesültek, hogy Balog Zoltán a Ráday Házban tartott eseményen, valamint egy másik, a Vértesaljai Református Egyházmegye gárdonyi rendkívüli egyházmegyei közgyűlésen is elismerte azt, hogy
személyesen találkozott K. Endrével a kegyelmi kérvény benyújtása előtt.
A lap forrásai szerint Balog azt is elmondta, hogy K. Endre akkor már házi őrizetben volt, ennek ellenére K. Endre és a felesége mégis el tudott menni hozzá, és másfél órát beszélgettek, majd közösen imádkoztak is. Állítólag ekkor győzték meg Balog Zoltánt arról, hogy K. Endre mégis ártatlan lehet, és ezért ment bele a kegyelmi kérvény támogatásába.
A HVG megkérdezte a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságától (BvOP), hogy ha mindez igaz, akkor K. Endre miként hagyhatta el otthonát a házi őrizet idején (mint a lap megjegyzi: a házi őrizetben lévő rabok esetében legtöbbször kötelező a kijelölt tartózkodási helyükön maradniuk, ez K. Endre esetében Bicske lehetett). A kérdésre a BvOP egy mondatos választ adott, azt írták: „A hatályos jogszabályok nem teszik lehetővé a válaszadást.”