Eredetileg csak arról volt szó, hogy a jogi szakbizottság vitassa meg a lehetőségeket, viszont a képviselők inkább a szavazás mellett döntöttek és még az eddig a pert ellenző konzervatívok is beperelnék az Európai Bizottságot a Magyarországnak feloldott 10 milliárd euró miatt. A bizottság azzal védekezik, hogy szerintük minden jogos és szabályszerű volt.
A francia konzervatív Geoffroy Didier Európai Parlament elé beterjesztett ügye eredetileg csak arról szólt, hogy határozathozatal helyett az EP jogi szakosztálya vitassa meg a pereskedés esélyeit, viszont a képviselők mégis inkább a szavazás mellett döntöttek. Ennek pedig az lett az eredménye, hogy
még a konzervatívok is, akik eddig a perindítás ellen voltak, megszavazták, hogy az Európai Bizottságot bíróság elé állítsák a Magyarország javára felszabadított 10,2 milliárd euró felzárkóztatási támogatás miatt.
Az ügy következő lépése, hogy a szakbizottság felterjeszti azt a parlamenti elnök elé, aki majd határoz arról, hogy valóban bíróság elé álljon-e az EB vagy sem. Az elnök pedig az a Roberta Metsola, akinek a pártcsaládja vezető jelöltje az az Ursula von der Leyen, aki egyben a bizottság elnöke is, úgyhogy eléggé kényes szituációba került Metsola.
Az Európai Parlament már januárban is elítélte az Európai Bizottságot és Orbán Viktort is, hiszen szerintük Orbán zsarolásának engedve tette elérhetővé a 10,2 milliárd eurót, cserébe a magyar kormányfő nem vétózta meg Ukrajna európai uniós csatlakozásának megindítását – viszont a az ukránoknak megítélendő 50 milliárd eurós támogatást akkor még igen. Az akkori plenáris vitán ez volt a fő téma.
A másik ok, hogy az EP szerint Magyarország nem teljesítette a pénz feloldásához kiszabott feltételeket, és nem úgy működnek a pénzügyi ellenőrző mechanizmusok és közbeszerzési eljárások, ahogy annak kellene. Akkor az EP utasította a jogi szakbizottságot, hogy „tegye meg a szükséges lépéseket”, vagyis indítsa meg a bírósági eljárást.
Ezzel szemben az Európai Bizottság kitart amellett, hogy Magyarország minden igazságügyi reformot végrehajtott, amit kértek tőle, ezért az egy éve befagyasztott összeget jogosan szabadították fel. A Népszava szemléje szerint a bíróságon nem arról döntenek majd, hogy jogosan kapta-e meg Magyarország a pénzt, hanem arról, hogy az EB elég körültekintően járt-e el, amikor felszabadította azt.