Index Vakbarát Hírportál

Elárulta a Klebelsberg Központ, kellett-e már átvezényelni pedagógusokat

2024. március 22., péntek 11:23

2024. január 1-jén életbe lépett a státusztörvény, amely kezdetben sokaknál kiverte a biztosítékot. Az új szabályozás egyik legijesztőbb pontja egyértelműen az átvezénylés volt. Két és fél hónappal a hatályabalépés után arra voltunk kíváncsiak: éltek-e már ezzel a lehetőséggel a tankerületi központok.

„Tudomásunk szerint a 2024. január 1. napjától a mai napig a tankerületi központok fenntartásában lévő köznevelési intézményekben nem került sor a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 68. § (4) bekezdése szerinti átvezénylésre” – erről tájékoztatta az Indexet a Klebelsberg Központ, amikor arról érdeklődtünk: a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény – köznyelvben csak státusztörvény – bevezetése óta hány átvezénylésre volt példa, és azok mely vármegyéket és tankerületeket érintették.

A válasz némiképp amiatt meglepő, mert az átvezénylés volt az egyik olyan pont, amelytől az új szabályozás elfogadása előtt a leginkább tartottak a pedagógusok. Hozzá kell tenni persze, hogy sokáig nem volt világos: pontosan milyen feltételekkel kívánják bevezetni ezt az elemet a döntéshozók. A pedagógus- és diákszervezetek végül elérték, hogy a törvény végleges változatába olyan kedvezmények is bekerüljenek, amelyek egyértelműen az oktatásban dolgozók érdekeit szolgálják. 

Annak ellenére tehát, hogy a szabályozás kimondja: a tankerületi központ mint munkáltató a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót a saját szervezeti egységeként működő – a kinevezési okmányban meghatározott munkavégzési helytől eltérően, de egy járáson belül – más nevelési-oktatási intézmény feladatellátási helyén történő munkavégzésre utasíthatja, ezt nem lehet megtenni bizonyos feltételek teljesülése nélkül. Eszerint:

Fontos megjegyeznünk, hogy a Klebelsberg Központ válasza március második hetében landolt a levelezőrendszerünkben, így az információ egy akkori állapotot tükröz. Miután megérkezett a válaszlevél, feltettünk még egy kiegészítő kérdést: van-e tudomásuk a törvény többi pontja szerinti „kinevezéstől eltérő foglalkoztatásról” a státusztörvény január 1-jei bevezetése óta? Ez utóbbi kérdésünkre ugyanakkor már nem érkezett reakció, így végül úgy döntöttünk, lehozzuk az eredeti válaszlevelet, ami viszont kimondottan csak az átvezénylésekről szól. 

Nemcsak átvezénylés létezik ugyanis, hanem átirányítás és kiküldetés is. Mutatjuk, mit takarnak ezek a fogalmak: 

Az átirányítással és kiküldetéssel eltöltött idő naptári évenként nem haladhatja meg a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot, vagy a háromszázötvenkét órát. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony év közben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre, csökkentett munkaidőre jött létre. A kinevezéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót legalább öt munkanappal korábban tájékoztatni kell.

Nem árt tudni, hogy kinevezéstől eltérő bármilyen foglalkoztatás esetén van néhány kiegészítő rendelkezés is, melyek az alábbiak:

Harmadik hónapja új jogállásban dolgoznak a tanárok

Tavaly az oktatás egyik, ha nem a legkiemeltebb témája egyértelműen a státusztörvény volt. Számos tüntetést tartottak miatta, de többször tárgyaltak is róla. Az Országgyűlés végül tavaly nyáron fogadta el az új szabályozást, mely viszont csak 2024. január 1-jén lépett életbe.

Nemrég Horváth Pétert, a Nemzeti Pedagógus Kar elnökét kérdeztük arról, hogy a gyakorlatban milyen változásokat hozott a törvény. Mint fogalmazott:

szerintem senki sem érezte úgy idén január elején, hogy egy teljesen más világba csöppent volna vissza.

Hozzátette ugyanakkor, hogy változást leginkább azok érzékelhettek, akiknek új munkaviszonya indult, vagy akiknek épp most szűnt meg.

Egy másik cikkben Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy tapasztalataik szerint az új szabályokat még nem mindenhol ültették át a gyakorlatba. Kijelentésével leginkább a munkaidő betartására utalt, a részletekről itt írtunk bővebben.

Azt pedig, hogy a fentieken túl mi mindent tartalmaz még a státusztörvény, ebben a cikkben foglaltuk össze.

(Borítókép: Sean Gallup / Getty Images)

Rovatok