Magyar Péter Novák Katalin volt köztársasági elnök, valamint Varga Judit volt igazságügyi miniszter, országgyűlési képviselő, a Fidesz akkori leendő EP-listavezetője (és Magyar Péter exfelesége) lemondásának napján fogalmazott meg kormánykritikus Facebook-posztot, amelyet interjúk sora követett. A Diákhitel Központ volt vezetője március 15-ére tüntetést szervezett, amelyen bejelentette, hogy elindítja a Talpra Magyarok közösségét, később azt is közölte, hogy indulna az európai parlamenti választáson, ehhez viszont bejegyzett pártra van szükség.

A Medián március 6–9. között készített kutatást 1000 fős országos reprezentatív minta telefonos megkérdezésével. Az ebben szereplő adatok szerint Magyar Péterről a megkérdezettek 68 százaléka hallott, közülük 13 százalék biztosan vagy valószínűleg szavazna egy olyan pártra, amit Magyar Péter alapított, 45 százalékuk biztosan nem.

Pék Szabolcs, az Iránytű Intézet elemzője úgy látja, hogy egy frissen induló pártnak talán az európai parlamenti választás a legjobb porond, hogy megmutassa magát, erre precedens a Jobbiknak a 2009-es EP-választáson elért 15 százalékos eredménye, hiszen a párt ezzel vált igazán országos politikai tényezővé.

„Az EP-n a legalacsonyabbak a belépési feltételek és maga a választás is arányos listás rendszerben történik. Mindössze 20 ezer aláírást kell összegyűjteni egy szervezetnek, és elindulhat az EP-választáson. További könnyebbség, hogy nincs területi kötöttség, tehát adott esetben akár egy településről is összeszedhető ez a 20 ezer aláírás. A választáson 5 százalékos küszöböt kell átugrani, ami azt jelenti, hogy egy 50 százalékos részvétel mellett akár 200 ezer szavazat is elég lehet, hogy valaki kijusson az EP-be” – foglalta össze lapunk kérdésére a szabályokat az elemző, hozzátéve:

Ha Magyar Péteréknek június 9-ig sikerül párttá alakulni és kitart a jelenlegi politikai felhajtóerő, nem tartom kizártnak, hogy küldhet egy képviselőt Brüsszelbe. Ám azt érdemes lesz figyelni, hogy a Facebook-követők és a nagy médiafigyelem mennyire váltható szavazatokra, mivel a múltban már láthattunk példát arra, amikor a lájkok nem estek egybe a szavazatokkal. Így járt például Jakab Péter is a 2021-es ellenzéki előválasztáson, amikor negyedik helyezést ért el az első fordulóban, így nem válhatott miniszterelnök-jelöltté, hiába nyerte meg hetekig a lájkbajnokságot.

„Magyar Péter inkább az ellenzékre lehet veszélyes és nem a kormányoldalra”

Pék Szabolcs arra a kérdésünkre, hogy Magyar Péter színre lépése és formálódó politikai mozgalma a kormánypártoktól vagy az ellenzéktől vihet-e el nagyobb arányban szavazókat, kifejtette:

Eddig az látható, hogy Magyar Péter inkább az ellenzékre lehet veszélyes, és nem a kormányoldalra. A mérésekből kiolvasható, hogy a Fidesz–KDNP 2 milliós magszavazói bázisa továbbra is érintetlen, míg az esetleg lemorzsolódó peremszavazóik inkább a bizonytalanok táborát erősítik és nem az ellenzéket. A különböző formációkban rajthoz álló ellenzék 2006 óta 11 alkalommal kapott ki az Orbán Viktor vezette Fidesztől, ez teljesen demoralizálta az ellenzéki közvélemény és szavazók egy jelentős részét, apátiába taszítva ezt a politikai oldalt, ezért úgy gondolom, hogy az ellenzéki szavazók ki vannak éhezve egy új, friss, dinamikus szereplőre a többszörösen lejáratódott ellenzéki politikusok helyett. Eddig úgy tűnik, hogy részben ezt az űrt próbálja betölteni Magyar Péter.

Hogy a többszereplős ellenzéki oldal melyik pártjára lehet leginkább veszélyes az új belépő? „A Magyar Péter körüli felhajtás eddig úgy tűnik, hogy nagyvárosi, de leginkább budapesti »sport«, tehát főleg azokra a pártokra lehet veszélyes, akik táborának jelentős része ezekről a nagyobb településekről kerül ki. Ilyen pártok leginkább a Momentum, a Kutya Párt és még néhány kisebb, 5 százalék alatti szereplő” – válaszolta az elemző.

Pék Szabolcs úgy véli, hogy Magyar Péter elsősorban ezektől a pártoktól tud szavazókat elszipkázni, ami elég lehet egy 5 százalék feletti eredményre, míg az említett szereplőket beránthatja 5 százalék alá, „Magyar leginkább centrista, mindkét politikai oldalt elutasító, nagyvárosi, fiatalabb és közepesen vagy magasan iskolázott választókat fog tudni megszólítani. A kisebb pártok közül megmenekülni látszik a Párbeszéd és az MSZP is azzal, hogy választási együttműködést kötöttek a DK-val, így rájuk Magyar Péter kisebb veszélyt fog jelenteni”.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy Magyar Péter megszólíthatja-e a sokat emlegetett bizonytalan szavazókat.

Viccesen azt mondhatnám, hogy a bizonytalanokról mindenki beszél, de még senki nem látta őket, tehát a megszólításukkal kapcsolatban is szkeptikus vagyok. Az elmúlt bő 30 év magyar választástörténetéből az látszik, hogy az országgyűlési választásokon legalább 30 százalék sosem vesz részt, míg az önkormányzati- és EP-választásokon ugyanez az arány eléri vagy meghaladja az 50 százalékot. Ez azt jelenti, hogy a helyhatósági és az EP-választások inkább szólnak a politika iránt nagyon érdeklődő törzsszavazókról és nem a bizonytalanokról. Arra számítok, hogy ez most júniusban sem lesz másképp, tehát ebben Magyar Péter sem fog tudni változást hozni

– fogalmazott Pék Szabolcs, az Iránytű Intézet elemzője.

(Borítókép: Magyar Péter az általa szervezett tüntetésen a Kossuth téren, 2024. március 26-án. Fotó: Szollár Zsófi / Index)