A Szuverenitásvédelmi Hivatal szerint a Velencei Bizottság által megfogalmazott vádak és az azok alapján készült jelentés elfogult, tárgyi tévedésektől hemzseg, és politikailag motivált. Szerintük a hivatal nem bír nyomozati jogkörrel, és mivel nem minősül hatóságnak, ezért erre nincs is szüksége.
A Velencei Bizottság által megfogalmazott jelentés elfogult, tárgyi tévedésektől hemzseg, és politikailag motivált – írta a Szuverenitásvédelmi Hivatal csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményében. Mint olvasható, a Velencei Bizottság február 15-én és 16-án Budapesten tárgyalásokat folytatott a magyar szuverenitásvédelmi törvényről. Ezt követően március 18-án nyilvánosságra hozta a törvényről alkotott véleményét.
A strasbourgi közlemény szerint a Velencei Bizottság véleményében megkérdőjelezte a hivatal jogalapját.
Egy demokratikus államban a törvény indoklása által azonosított fenyegetések ellen általában az állami intézményeken keresztül lépnek fel, amelyek a bíróságokon és a bűnüldöző hatóságokon keresztül garanciákat nyújtanak az alapvető jogok gyakorlásába való beavatkozás tekintetében
– fogalmaztak.
A Velencei Bizottság a magyar fővárosban megbeszélést folytatott a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökével is, ugyanakkor a nyilvánosság számára nem hozzáférhető, hogy a bizottság a magyar állami szerveken és ellenzéki politikusokon kívül milyen más szereplők bevonásával és milyen szempontok figyelembevételével alakította ki állásfoglalását – írták.
A testület által megfogalmazott jelentés elfogult, tárgyi tévedésektől hemzseg, és politikailag motivált
– fogalmazott a hivatal.
A Velencei Bizottság állásfoglalása azzal a céllal született, hogy azt később az Európai Unió különböző szervei – például az Európai Bizottság a Magyarországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárás során – felhasználják, és hivatkozási alapként szolgáljon a hazánkkal szembeni politikai támadásokhoz – írták.
Mint olvasható, a jelentés legsúlyosabb ténybeli tévedése, hogy
a Szuverenitásvédelmi Hivatal nyomozati jogkörrel bír, holott a szuverenitásvédelmi törvény ezzel a Hivatalt nem ruházta fel.
Ezenfelül a Velencei Bizottság kifogásolja azt is, hogy a hivatal eljárásaival szemben nincs jogorvoslati lehetőség, mivel azonban a hivatal nem minősül hatóságnak, ennek lehetőségére nincs szükség.
A Velencei Bizottság jelentése elfogult, hiszen olyan magyar joggyakorlatokat is megkérdőjelez, mint például a köztársasági elnök megválasztásának menete, holott korábban ezzel a több évtizedes gyakorlattal szemben nem emeltek kifogást. A jelentésből továbbá az is következik, hogy a bizottság elvitatja Magyarországtól a szabad intézményalapítás jogát.
„A Velencei Bizottság célja a szuverenitásvédelmi törvény visszavonatásával egyértelműen az, hogy megfossza Magyarországot azon eszközöktől, melyekkel hazánk hatékonyan védheti nemzeti önrendelkezését, és felléphet a külföldi befolyásolási kísérletekkel szemben” – zárta közleményét a Szuverenitásvédelmi Hivatal.